Forrás: Magyar Rádió

Mindentudás Egyeteme

Csütörtökönként 21.04-22.00

2004. július 22., csütörtök 13:58

1197 olvasás

09.30. Damjanovich Sándor-Lehet-e a molekulákra csomót kötni?

09.23. Meskó Attila – A földi élet fenntarthatóságának kérdései

09.16. Az éghajlat változása – bizonyosságok és bizonytalanságok – Bartholy Judit előadása

09.09.A globalizáció és hatása a centrum-periféria kapcsolatokra – Berend T. Iván előadása

09.02. Info-bionika és érzékelő számítógépek – Roska Tamás előadása

08.12. Az euró – Politikai kezdeményezés vagy gazdasági szükségszerűség?- Lámfalussy Sándor

08.05. Mindennapi kenyerünk, mindennapi kalóriánk – Ádám Veronika

07.29. Öregedés: Örök Ifjúság? – Iván László előadása

07.22. Balassi Bálint és a számítógépes irodalomkutatás – Horváth Iván (ism.)

07.15. Nemzeti irodalom és világirodalom a 21. Században – Szegedy Maszák Mihály előadása (ism.)

07.08. Nép és nyelv – A magyarság kialakulása – Róna Tas András előadása (ism.)

07.01. Genetikai időutazás – Raskó István előadása(ism.)

06.24. Populációk és gének vándorúton – Varga Zoltán előadása

(febr.19.ism.)

06.17. A gömbtől a geoidig – A Föld és az űrkutatás – Detrekői Ákos

06.10. Info-bionika és érzékelő számítógépek – Roska Tamás előadása

06.03. Híd -mérnöki szerkezet vagy szobor? – Agócs Zoltán előadása

05.27. Bank és kockázat

05.20.Az emlődaganatok diagnózisa és kezelése – Besznyák István előadása

05.13. Balassi Bálint és a számítógépes irodalomkutatás – Horváth Iván előadása

05.06. Öregedés: Örök ifjúság? – Iván László előadása

04.29. Mindennapi kenyerünk, mindennapi kalóriánk – Ádám Veronika előadása

04.15. A nemek kialakulásának zavarai az emberben – Borsos Antal előadása

04.08.Húsvét: a Szabadság ünnepe – a Feltámadás ünnepe

04.01.Az euró – Politikai kezdeményezés vagy gazdasági szükségszerűség? – Lámfalussy Sándor[/b]

03.25.A nemzetek jelleme és a nemzeti sztereotípiák ea -Hunyady György

03.18. A növények szexuális életének molekuláris titkai – Dudits Dénes előadása

03.11.Genetikai időutazás – Raskó István előadása

03.04. Nép és nyelv – A magyarság kialakulása – Róna Tas András előadása

02.26. Nemzeti irodalom és világirodalom a 21. Században – Szegedy Maszák Mihály előadása

02.19. Populációk és gének vándorúton – Varga Zoltán előadása

02.12. A városok világa – Vidor Ferenc előadása

02.05. Mi a modernitás? – Heller Ágnes évadnyitóelőadása

01.08.- 09.25-i adás ismétlése

12.25.Gáncs Péter-Szabó István:Megszületett a szeretet

12.18.Enciklopédikus tudás a 21. Században – ea.:Nyíri Kristóf

12.11. Az emberi természet biológiai gyökerei – ea.: Csányi Vilmos

12.04 Hálózatok hálózata: az Internet – ea.:Máray Tamás

11.27.A számítógéptől az információs társadalomig -ea.: Havass Miklós

11.20.Miért változik a nyelv? – ea.: Nádasdy Ádám

11.13. Anyai öröklődés, anyai hatás – ea.:Szabad János

11.06. Az emberiség útja a nanovilág felé – Gyulai József előadása

10.30.A Mindenség mérése – Patkós András előadása

10.23.Mikrokozmosz – Világunk építőköveinek kutatása – Horváth Zalán előadása

10.16.Miért büntetünk? – ea.: Sajó András

10.02. A pénz természete -ea.: Jaksity György

09.25.Egészségtudat és tudatos egészség – ea.:Tompa Anna

09.18.A magyar tudós zsenik – ea.:Palló Gábor

09.11.A szavak csodálatos életéből – Esterházy Péter

Meskó Attila09.23. Meskó Attila – A földi élet fenntarthatóságának kérdései

Az emberiség jelenleg nem fenntartható módon tevékenykedik: ahogyan most élünk, termelünk és fogyasztunk, az hosszú távon nem folytatható. Nem folytatható az erőforrások elhasználásának üteme, a környezet szennyeződése, a biológiai sokféleség gyors csökkenése. A fenntarthatóság célkitűzése az, hogy biztosítsuk az emberi szükségleteket a jelenben, ugyanakkor őrizzük meg a környezetet és a természeti erőforrásokat a jövendő generációk számára.

Szerkesztő:Sarkadi Péter

09.16. Az éghajlat változása – bizonyosságok és bizonytalanságok – Bartholy Judit előadása

Nemcsak a Föld lakóinak száma nő robbanásszerűen, hanem az egy főre jutó felhasznált energia, s a légkörbe juttatott szennyező anyagok mennyisége is nagy ütemben emelkedik. Vajon visszavezethető-e az elmúlt másfél évszázadban zajló kismértékű, globális léptékű melegedés az ember mind intenzívebb földi jelenlétére? Vajon az egyre növekvő szennyezőanyag-kibocsátás, s az így erősödő üvegházhatás okolható az éghajlat változásáért? A szélsőséges időjárási események gyakorisága növekszik, vagy csak a hírközlés gyorsabb és szenzációéhesebb globalizálódó világunkban? Lehetséges-e az éghajlat modellezése, előrejelzése, melyek e folyamat bizonytalanságai? Az előadás bemutat néhány lehetséges globális és regionális éghajlati forgatókönyvet a 21. századra, és áttekinti egy gyors lefolyású éghajlatváltozás esélyét, okait, az előrejelzés bizonytalanságait.

Szerkesztő: Sályi András

09.09.A globalizáció és hatása a centrum-periféria kapcsolatokra – Berend T. Iván előadása

A globalizáció nemcsak az egyértelmű gazdasági mutatók, a multinacionális vállalatok és a nemzetközi tőkemozgás robbanásszerű megnövekedése miatt jelent új történelmi korszakot: a posztmodern nihilizmus és a felvilágosodás hagyományának megkérdőjeleződése mélyreható kulturális változásról, konzervatív forradalomról tanúskodik. Az előadás gazdaságtudományi és társadalomfilozófiai vitákból kiindulva taglalja a globalizáció előnyeit és hátrányait, és amellett érvel, hogy miközben a globalizáció élezi az egyenlőtlenségeket, lehetőséget is ad azoknak a közép-európai országoknak, melyek fejlesztik az infrastruktúrát, illetve jó oktatással és képzett munkaerővel rendelkeznek.

Szerkesztő: Lánczi Ágnes

09.02.

Info-bionika és érzékelő számítógépek – Roska Tamás előadása

Az elmúlt évtizedben az információs technológiák, a biotechnológiák és az idegtudomány találkozásából új kutatási terület jött létre, mely új termékek, szolgáltatások születéséhez is hozzájárult. Az előadás három fő témakört ismertet az új kutatási területtel kapcsolatban sok példa segítségével. A biológia területén elsősorban az idegrendszer motiválta információtechnikai eszközökkel és gépekkel foglalkozik, beszél az élő szervezetekbe beépített protézisekről, illetve a mesterséges eszközök és élő szervezetek közötti szimbiózisokról. Szó esik majd azokról a sokféle érzékszervet utánzó érzékelő számítógépekről, melyek a látás, a hallás, a tapintás és más információk alapján értelmezik és felismerik a szituációt, és ennek megfelelően avatkoznak be.

Szerkesztő: Sályi András

Mindentudás Egyeteme (ism.)

Az euró – Politikai kezdeményezés vagy gazdasági szükségszerűség? Lámfalussy Sándor

Lámfalussy SándorAz előadás először áttekinti a monetáris unió elméleti kérdéseit, a közös és egységes pénz létrejöttének közgazdasági alapvetéseit. Történeti nézőpontból vizsgálja a monetáris unióhoz vezető utat, bemutatva a politikai és gazdasági motivációk sajátos összjátékát. Ezek után két fontos kérdést vitat meg: Miért igényel a közös piac egységes pénzt? Milyen sajátos tartalmat kap a Magyarországhoz hasonló kis nemzetek esetében az egységes pénzzel kapcsolatos érvelés? A monetáris unióba való belépés feltételeinek vizsgálatával, és az ezzel kapcsolatos magyar helyzetértékeléssel zárul az előadás.

Szerkesztő: Sályi András

Mindentudás Egyeteme (ism.)

Mindennapi kenyerünk, mindennapi kalóriánk – Ádám Veronika előadása

Ádám Veronika

Az előadás a szénhidrátok és a zsírok anyagcseréjére koncentrálva bemutatja, hogy az elfogyasztott tápanyagok hogyan hasznosulnak a szervezetben, a feleslegből hogyan lesz zsírraktár, illetve hogy a hiányos táplálékbevitel hogyan mobilizálja a raktározott táplálékokat. A biokémia, azaz a molekuláris mechanizmusok szintjén demonstrálja, hogy miként alakul ki az elhízás, és ez milyen módon vezethet az egyik leggyakoribb népbetegség, a diabétesz egyik formájának kialakulásához. Megtudhatjuk, hogy milyen mechanizmusok alapján szolgálja a mértéktartó táplálkozás és a rendszeres fizikai igénybevétel az egészséges anyagcsere fenntartását.

Szerkesztő: Hay András

Iván László

Mindentudás Egyeteme (ism.)

07.29.Öregedés: Örök Ifjúság? – Iván László előadása

Az emberiség ősidőktől keresi az Életelixírt, mely ha lehet, „örökké”, de legalább hosszú életen át biztosítja a fiatalságot. Szeretne „szépen megöregedni”, ha már a halált el nem kerülheti. Szeretne élete utolsó pillanatáig önállóan, tevékenyen és boldogan élni, az öregedés fogyatkozásai, problémái és nyomorúsága nélkül. A 21. század emberének három robbanásszerű változással is szembe kell néznie: a népességrobbanással, a hosszabb élet következményeivel és az információrobbanással. Ezek a folyamatok megváltoztatják az emberi öregedést is, és azzal kecsegtetnek, hogy az „örök ifjúság” iránti vágyunk nem is teljesül, de legalább reményünk lehet a „fenntartható egészségben” eltöltött, hosszabb és boldogabb életre.

Szerkesztő: Sályi András

07.22. (ism.)

Horváth Iván

A reneszánszkutatás felfogható úgy, mint az előző információrobbanás kutatása. A nyomda forradalmáé. Ekkoriban találták fel azt, amit ma könyvnek nevezünk. Az előadás első része egy reneszánsz könyvvel foglalkozik. Közösen megfejtjük Balassi „maga kezével írt könyvének” szerkezetét. Csakugyan füstbe ment a 3×33 versből összeállítandó gyűjtemény terve? Vagy esetleg elkészült és fennmaradt a kötet? A második rész tárgya egy új könyv: a költő műveinek internetes szövegkritikai kiadása, melyen 1993 és 1998 között dolgoztunk. Ennek az internetre alkalmazott szövegnek a bemutatása kapcsán megpróbálunk válaszolna arra kérdésre, hogy mi fán terem a „programozott, véletlenszerű olvasás”? És végül kiderül majd, hogy a mi korunknak is kell feltalálnia azt, amit a jövőben könyvnek fognak nevezni.

Szerkesztő: Sályi András

07.15.

Szegedy Maszák Mihály

Nemzeti irodalom és világirodalom a 21. Században – Szegedy Maszák Mihály előadása

A huszonegyedik század egységesülést (globalizációt) hozhat magával, s ezáltal új távlatba helyezheti a magyar művelődést, különösen pedig a nyelvhez kötött irodalmat. A gazdaság és a tömegtájékoztatás változásai, az ismereteket közvetítő médiumok nemzetköziesedése, a tömeges méretű utazások, az

európai államok közösségének megszilárdulása s az angol nyelv világméretű térhódítása gyökeres átértelmezést tehet szükségessé. A magyar irodalom viszonylag kevéssé él a nemzetközi tudatban. Az előadás arra a kérdésre keresi a választ, mi ennek az oka, és hogyan lehet ezen változtatni, miként értelmezhetjük újra a nemzeti örökséget a bennünket

körülvevő világ igényeinek megfelelően.

Szerkesztő: Sályi András

07.08.

Róna Tas András

Nép és nyelv – A magyarság kialakulása – Róna Tas András előadása

1235 telén Julianus barát eljutott a volgai bulgárok fővárosába. Itt találkozott egy asszonnyal, akitől megtudta, hogy kétnapi járóföldre megtalálja azokat a magyarokat, akiket keres. Kik voltak ezek a magyarok? Léteztek-e egyáltalán? Milyen alapon nevezhetjük őket magyaroknak? Milyen nyelven beszéltek?

Az előadás bemutatja azokat az írott forrásokat, feliratokat, régészeti emlékeket, melyek alapján a tudományos kutatás a magyar nép és a magyar nyelv eredetét, Honfoglalás előtti történetét vizsgálja. Olyan kérdésekre kaphatunk választ például, hogy mi a nép és a nyelv történeti viszonya, vagy hogy mi volt a magyarok neve saját maguk számára és a többi nép között. És végül, de nem utolsó sorban kiderül az is, hogy az Európai Unióban közlekedő magyar autók H betűje tulajdonképpen középkori francia papok találmánya.

Szerkesztő: Lánczi Ágnes

(márc.04. adás ismétlése)

07.01.

Genetikai időutazás – Az emberi populációk eredetének nyomában – Raskó István előadása

Raskó István

Kevesebb mint 200 000 évvel ezelőtt egy különleges embercsoport jelent meg Kelet-Afrika szavannáin: a modern ember ősei. Ezeknek egy kisebb csoportja, kb. 20 000 ember népesítette be a Földet. Mindezt a régészeti leletek mellett a genetika támasztotta alá. Ha a ma élő emberek egy közös őstől származnak, ahogy a genetikusok bizonyították, miért van mégis hihetetlen változatosság az emberi fajon belül? Van-e ennek a változatosságnak genetikai alapja? Lehet-e a genetika eszközeivel embercsoportok eredetét vizsgálni? Többek között ezekre a kérdésekre kíván választ adni az előadás.

Szerkesztő: Sarkadi Péter

06.24.

Varga Zoltán

Populációk és gének vándorúton – Varga Zoltán előadása

Az élet folytonosságát korlátozott élettartamú egyedek populációi tartják fenn, biztosítva a genetikai információ továbbadását nemzedékről nemzedékre. A génekben kódolt információ tanúskodik arról is, hogy honnan jöttünk, hová megyünk, milyen utakat tettünk meg, és eközben kikkel érintkeztünk, keveredtünk; milyen genetikai kényszerfeltételeken kellett átjutnunk. A Kárpát-medence e folyamatok szempontjából és a biológiai sokféleség genetikai szintjét tekintve is kiemelkedő fontosságú, nemzetközi érdeklődésre számot tartó fókuszterület. Természeti örökségünk része, kutatása és megőrzése felelősséget és feladatokat ró ránk. Az előadás számos példán keresztül nyújt betekintést az Európa legnagyobb fajgazdagságú területeihez tartozó Kárpát-medence biodiverzitásának általános vonásaiba és a térséget érő életföldrajzi hatásokba.

Szerkesztő: Hay András

06.17.

Detrekői Ákos

A gömbtől a geoidig – A Föld és az űrkutatás – Detrekői Ákos

Az embereket évezredek óta érdekli lakóhelyük, a Föld. Már az ókorban is töprengtek rajta, hogy vajon milyen alakja van a Földnek, vagy hogy mi található a Föld felszínének valamelyik pontján. Az űrtechnika kialakulása előtt feltett kérdésekre a szakemberek (geodéták, térképészek) a Föld felszínén végzett mérések segítségével válaszoltak. Az űrkutatás alapvetően megnövelte a Föld alakjával kapcsolatos ismereteinket. Ezek az ismeretek nemcsak tudományos szempontból érdekesek, hanem megjelennek mindennapi életünkben is – gondoljunk például a meteorológiai célú űrfelvételekre vagy a korszerű járműnavigációs rendszerekre. Az előadás áttekinti azokat a legújabb ismereteket, melyeket az űrkutatás szolgáltatott a Föld alakjáról és felszínéről.

Szerkesztő: Sályi András

06.10.

Roska Tamás

Info-bionika és érzékelő számítógépek – Roska Tamás előadása

Az elmúlt évtizedben az információs technológiák, a biotechnológiák és az idegtudomány találkozásából új kutatási terület jött létre, mely új termékek, szolgáltatások születéséhez is hozzájárult. Az előadás három fő témakört ismertet az új kutatási területtel kapcsolatban sok példa segítségével. A biológia területén elsősorban az idegrendszer motiválta információtechnikai eszközökkel és gépekkel foglalkozik, beszél az élő szervezetekbe beépített protézisekről, illetve a mesterséges eszközök és élő szervezetek közötti szimbiózisokról. Szó esik majd azokról a sokféle érzékszervet utánzó érzékelő számítógépekről, melyek a látás, a hallás, a tapintás és más információk alapján értelmezik és felismerik a szituációt, és ennek megfelelően avatkoznak be.

Szerkesztő: Sályi András

06.03.

Agócs Zoltán

Híd – mérnöki szerkezet vagy szobor? – Agócs Zoltán

Az előadás a hídtervezés és -építés példáján keresztül enged betekintést a mai ipari építészet alapvető dilemmáiba. Nemcsak az alapvető hídtípusokat ismerjük meg, de azokat az elhelyezkedéssel, a tereppel, a közlekedési igényekkel, a költségekkel kapcsolatos szempontokat is, amelyek alapján a tervező és az építtető eldönti, hogy milyen fajta hidat építsen. Külön hangsúlyt kap a forma logikája, az építmény illeszkedése a környezetbe, továbbá a funkcionális, statikai és gazdaságossági szempontok és az építészeti-esztétikai megjelenítés manapság egyre gyakoribb konfliktusa. Milyen többletköltség fogadható el a társadalom oldaláról egy attraktív híd esetében? Mikor válik egy mérnöki szerkezet monumentális szoborrá és lehet-e egy kis híd esetében is nagyot alkotni? Ilyen és hasonló kérdésekre keresi a választ az első határon túli előadás, amelyet Agócs Zoltán, a pozsonyi Műszaki

Egyetem professzora tart a szlovákiai Komáromban.

Szerk. Pásztor Zoltán

05.27.

Bank és kockázat – Kondor Imre előadása

Az 1970-es elejétől kezdve a pénzügyi piacokon erősen megnőttek az ingadozások. A megnövekedett kockázatok kezelése a bankokban a korábbinál lényegesen magasabb szintű matematikai technikákat követel, ami matematikusok, informatikusok, sőt fizikusok tömeges alkalmazásához vezetett a világ vezető pénzintézeteiben. Az utóbbi években ez a folyamat Magyarországon is megindult, az előadó („civilben” az ELTE fizikus egyetemi tanára) is ennek révén került kapcsolatba a pénzügyi kockázat elméletével és gyakorlati kezelésével. Az előadás vázlatosan áttekinti a pénzügyi kockázatok néhány fő típusát, a kockázati mértékeket és kockázatkezelési technikákat. Kitér a pénzintézetekre vonatkozó nemzetközi szabályozásra, a jelenlegi és a tervezett tőkeegyezményre, ezek létező és várható hatásaira. Az előadást a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitására és a benne rejlő rendszerkockázatra vonatkozó néhány megjegyzés zárja.

Szerkesztő: Sarkadi Péter

05.20.Az emlődaganatok diagnózisa és kezelése – Besznyák István előadása

Az emlőelváltozások több mint nyolcvan százaléka nem rosszindulatú, mégis az emlőrák a nőknél leggyakrabban előforduló malignus daganat. Az emlőráknál – csakúgy, mint a legtöbb tumornál – igaz a megállapítás: a kezelés általában annál hatékonyabb, minél korábbi stádiumban ismerik fel. Az eredményeket befolyásoló ismert tényezők közé tartozik a daganat szövettani típusa, a korai kórismézés és a kezelés módszerei. Ez utóbbiak közé a sebészi beavatkozást, a sugárterápiát és a gyógyszeres kezelés különféle típusait soroljuk. Az előadás fontos információkat nyújt az emlőrák elleni küzdelemhez: ismerteti a betegség fontosabb kockázati tényezőit, a korai felismerés módszereit és a szűrővizsgálatok fontosságát. Áttekintést ad a különféle kezelési eljárásokról, különös tekintettel a műtéti megoldások jelenlegi helyzetére, az emlőmegtartás lehetőségeire és a plasztikai korrekciókra.

Szerkesztő: Lánczi Ágnes

05.13.Balassi Bálint és a számítógépes irodalomkutatás – Horváth Iván előadása

Horváth Iván

A reneszánszkutatás felfogható úgy, mint az előző információrobbanás kutatása. A nyomda forradalmáé. Ekkoriban találták fel azt, amit ma könyvnek nevezünk. Az előadás első része egy reneszánsz könyvvel foglalkozik. Közösen megfejtjük Balassi „maga kezével írt könyvének” szerkezetét. Csakugyan füstbe ment a 3×33 versből összeállítandó gyűjtemény terve? Vagy esetleg elkészült és fennmaradt a kötet? A második rész tárgya egy új könyv: a költő műveinek internetes szövegkritikai kiadása, melyen 1993 és 1998 között dolgoztunk. Ennek az internetre alkalmazott szövegnek a bemutatása kapcsán megpróbálunk válaszolna arra kérdésre, hogy mi fán terem a „programozott, véletlenszerű olvasás”? És végül kiderül majd, hogy a mi korunknak is kell feltalálnia azt, amit a jövőben könyvnek fognak nevezni.

Szerkesztő: Sályi András

Iván László

05.06.Öregedés: Örök Ifjúság? – Iván László előadása

Az emberiség ősidőktől keresi az Életelixírt, mely ha lehet, „örökké”, de legalább hosszú életen át biztosítja a fiatalságot. Szeretne „szépen megöregedni”, ha már a halált el nem kerülheti. Szeretne élete utolsó pillanatáig önállóan, tevékenyen és boldogan élni, az öregedés fogyatkozásai, problémái és nyomorúsága nélkül. A 21. század emberének három robbanásszerű változással is szembe kell néznie: a népességrobbanással, a hosszabb élet következményeivel és az információrobbanással. Ezek a folyamatok megváltoztatják az emberi öregedést is, és azzal kecsegtetnek, hogy az „örök ifjúság” iránti vágyunk nem is teljesül, de legalább reményünk lehet a „fenntartható egészségben” eltöltött, hosszabb és boldogabb életre.

Szerkesztő: Sályi András

04.29.

Mindennapi kenyerünk, mindennapi kalóriánk – Ádám Veronika előadása

Ádám Veronika

Az előadás a szénhidrátok és a zsírok anyagcseréjére koncentrálva bemutatja, hogy az elfogyasztott tápanyagok hogyan hasznosulnak a szervezetben, a feleslegből hogyan lesz zsírraktár, illetve hogy a hiányos táplálékbevitel hogyan mobilizálja a raktározott táplálékokat. A biokémia, azaz a molekuláris mechanizmusok szintjén demonstrálja, hogy miként alakul ki az elhízás, és ez milyen módon vezethet az egyik leggyakoribb népbetegség, a diabétesz egyik formájának kialakulásához. Megtudhatjuk, hogy milyen mechanizmusok alapján szolgálja a mértéktartó táplálkozás és a rendszeres fizikai igénybevétel az egészséges anyagcsere fenntartását.

Szerkesztő: Hay András

04.22.

Van-e az irodalomnak neme? – Bán Zsófia

Bán Zsófia

A nemzetközi irodalomkritkában immár több mint harminc éve hangsúlyosan előtérbe került az a vonulat, amely szerint az irodalom (illetve más művészeti ágak) létrehozása, interpretációja és befogadása szempontjából fontos lehet a gender, azaz a társadalmi nem kérdése. A társadalmi nem fogalmának bevezetésével ráirányították a figyelmet arra, hogy a biológiai nemek minden kultúrában meghatározott társadalmi szerepekkel és ezekhez kapcsolodó státusszal, látásmóddal járnak. Minthogy nők és férfiak másképp szocializálódnak, azaz másképp tanulják a világot, elkerülhetetlen, hogy művészi kifejezésmódjuk és világlátásuk is bizonyos mértékig más legyen. Az előadás azt a kérdéskört kívánja körüljárni, hogy mi lehet egy ilyen alternatív megközelítésmódnak a hozadéka, azaz milyen szempontokat fed fel, amelyeket egy hagyományos szövegértelmezés érintetlenül hagy. Felvetődik például a szerzőség, a szerepjáték, az identifikáció, a kánonképzés kérdése, illetve az irodalom különböző kultúrákban betöltött státuszának problémája. Szó lesz férfi és nő irodalmi reprezentációjáról, valamint arról, hogy vajon létezik-e kifejezetten női, illetve férfi írásmód.

Szerkesztő: Pásztor Zoltán

04.15.

kép az előadásról

A nemek kialakulásának zavarai az emberben – Borsos Antal előadása

Az előadás először áttekinti az embrionális és magzati fejlődés azon szűk területét, amely során a külső és belső nemi szerv kialakul. Ismerteti a nemi differenciálódás fiziológiáját és hibás útjait, az interszexualitás különböző formáit, a valódi és a pszeudohermaphroditizmust. Megismerkedhetünk a rendellenességekről alkotott elképzelésekkel, véleményekkel, és művészi ábrázolásuk néhány példájával. Szó esik majd a korrekciós lehetőségekről és a helyreállító műtétek filozófiájáról. Végül pedig bepillantást nyerhetünk a „műhelytitkokba”: a Debreceni Női Klinika munkájába, mely a nemi szervi rendellenességek korrekciós centrumaként és európai továbbképző központként is működik. Hallhatunk a leggyakoribb rendellenességek – például a hüvelyhiány – megoldására kidolgozott eljárások elvi és gyakorlati kérdéseiről; azokról a műtétekről, melyek az életminőség jelentős javulását eredményezik, vagyis hozzásegítik a pácienst a méltóbb emberi léthez.

Szerk. Lánczi Ágnes

04.08.

Húsvét: a Szabadság ünnepe-a Feltámadás ünnepe

Erdő Péter

A zsidó nép az Egyiptomból való szabadulást ünnepli pészach ünnepen. A keresztény hit szerint ezen az ünnepen támadt föl Jézus Krisztus. Erre a hitre épül a keresztény húsvét. A két

Schweitzer József

ünnepelt esemény jelentőségét és az ünneplés módját ismerhetjük meg Schweitzer József nyugalmazott főrabbi és Erdő Péter prímás-érsek értő tolmácsolásában.

Szerkesztő: Lánczi Ágnes

(Ismétlés)

04.01.

kek]Az euró – Politikai kezdeményezés vagy gazdasági szükségszerűség?[/kek] – Lámfalussy Sándor

Lámfalussy Sándor

Az előadás először áttekinti a monetáris unió elméleti kérdéseit, a közös és egységes pénz létrejöttének közgazdasági alapvetéseit. Történeti nézőpontból vizsgálja a monetáris unióhoz vezető utat, bemutatva a politikai és gazdasági motivációk sajátos összjátékát. Ezek után két fontos kérdést vitat meg: Miért igényel a közös piac egységes pénzt? Milyen sajátos tartalmat kap a Magyarországhoz hasonló kis nemzetek esetében az egységes pénzzel kapcsolatos érvelés? A monetáris unióba való belépés feltételeinek vizsgálatával, és az ezzel kapcsolatos magyar helyzetértékeléssel zárul az előadás.

Szerkesztő: Sályi András

03.25.

Hunyady György

A nemzetek jelleme és a nemzeti sztereotípiák –Hunyady György előadása

Az előadás a nemzeti jellem és a nemzetjellemzés pszichológiáját tárgyalja. Négy tudománytörténeti irányt és szakaszt mutat be. Az első a nemzetkarakterológia, a nemzeti jellem megragadásának kísérlete a pszichológia előtörténetében. A második a nemzetekkel kapcsolatos vélekedések elemzése, különös tekintettel arra, hogy mi a szerepe a közkeletű nemzetjellemzéseknek a társadalom megismerésében a mai sztereotípiakutatás szerint.

A harmadik a posztmodern kétely és ennek vitatása a nemzet létével és megismerésével kapcsolatban. A negyedik pedig a kulturális összehasonlítás mint a nemzeti sajátosságok módszeres pszichológiai vizsgálatának módja és programja.

Szerkesztő: Hay András

03.18.

A növények szexuális életének molekuláris titkai – Dudits Dénes előadása

Dudits Dénes

A virágok szín- és formagazdaságukkal gyönyörködtetnek, ugyanakkor a bibe megporzásából, a megtermékenyítésből megszülető magvak, nemcsak a fajfenntartást szolgálják, hanem az emberi táplálékok nélkülözhetetlen forrásai is. Az utóbbi évtized molekuláris sejt- és fejlődésbiológiai kutatásai a növények életciklusának eddig ismeretlen rejtélyeit tárták fel. A virágzást elindító külső tényezők és a belső fejlődési program összehangolódásának, az ivarszervek kialakulásának, az embrió és az azt tápláló endospermium-szövet létrejöttének hátterében működő gének és anyagcsere-folyamatok megismerésével az egyedfejlődés szabályozásának növényspecifikus jellemzőit fedezhetjük fel. A géntechnológiai és genomikai módszerek lehetővé teszik a molekuláris növénynemesítés számára a virágzási idő befolyásolását, új növényszaporítási eljárások kidolgozását, a betakarított termés minőségének, táplálkozási értékének javítását. Az emberiség jövőjét döntően befolyásoló kihívás az, hogy sikerül-e a fenntartható fejlődés követelményeit teljesítve a világ élelmezési problémáit mérsékelni. Az eredményesség kulcsát jelentheti a virágokban lejátszódó intim események megismerése, mert az így nyert tudás alapul szolgálhat az egészséges élelmiszerek iránti igény kielégítéséhez is.

Szerkesztő: Pásztor Zoltán

03.11.

Genetikai időutazás – Az emberi populációk eredetének nyomában – Raskó István előadása

Raskó István

Kevesebb mint 200 000 évvel ezelőtt egy különleges embercsoport jelent meg Kelet-Afrika szavannáin: a modern ember ősei. Ezeknek egy kisebb csoportja, kb. 20 000 ember népesítette be a Földet. Mindezt a régészeti leletek mellett a genetika támasztotta alá. Ha a ma élő emberek egy közös őstől származnak, ahogy a genetikusok bizonyították, miért van mégis hihetetlen változatosság az emberi fajon belül? Van-e ennek a változatosságnak genetikai alapja? Lehet-e a genetika eszközeivel embercsoportok eredetét vizsgálni? Többek között ezekre a kérdésekre kíván választ adni az előadás.

Szerkesztő: Sarkadi Péter

03.04.

Nép és nyelv – A magyarság kialakulása – Róna Tas András előadása

Róna Tas András

1235 telén Julianus barát eljutott a b][volgai bulgárok[/b] fővárosába. Itt találkozott egy asszonnyal, akitől megtudta, hogy kétnapi járóföldre megtalálja azokat a magyarokat, akiket keres. Kik voltak ezek a magyarok? Léteztek-e egyáltalán? Milyen alapon nevezhetjük őket magyaroknak? Milyen nyelven beszéltek?

Az előadás bemutatja azokat az írott forrásokat, feliratokat, régészeti emlékeket, melyek alapján a tudományos kutatás a magyar nép és a magyar nyelv eredetét, Honfoglalás előtti történetét vizsgálja. Olyan kérdésekre kaphatunk választ például, hogy mi a nép és a nyelv történeti viszonya, vagy hogy mi volt a magyarok neve saját maguk számára és a többi nép között. És végül, de nem utolsó sorban kiderül az is, hogy az Európai Unióban közlekedő magyar autók H betűje tulajdonképpen középkori francia papok találmánya.

Szerkesztő: Lánczi Ágnes

2004.02.26.

Nemzeti irodalom és világirodalom a 21. Században

Szegedy Maszák Mihály előadása

A huszonegyedik század egységesülést (globalizációt) hozhat magával, s ezáltal új távlatba helyezheti a magyar művelődést, különösen pedig a nyelvhez kötött irodalmat.

Szegedy Maszák Mihály

A gazdaság és a tömegtájékoztatás változásai, az ismereteket közvetítő médiumok nemzetköziesedése, a tömeges méretű utazások, az európai államok közösségének megszilárdulása s az angol nyelv világméretű térhódítása gyökeres átértelmezést tehet szükségessé.

A magyar irodalom viszonylag kevéssé él a nemzetközi tudatban.

Az előadás arra a kérdésre keresi a választ, mi ennek az oka, és hogyan lehet ezen változtatni, miként értelmezhetjük újra a nemzeti örökséget a bennünket körülvevő világ igényeinek megfelelően.

Szerkesztő: Sályi András

2004.02.19.

Populációk és gének vándorúton – Varga Zoltán előadása

Varga Zoltán

Az élet folytonosságát korlátozott élettartamú egyedek populációi tartják fenn, biztosítva a genetikai információ továbbadását nemzedékről nemzedékre. A génekben kódolt információ tanúskodik arról is, hogy honnan jöttünk, hová megyünk, milyen utakat tettünk meg, és eközben kikkel érintkeztünk, keveredtünk; milyen genetikai kényszerfeltételeken kellett átjutnunk. A Kárpát-medence e folyamatok szempontjából és a biológiai sokféleség genetikai szintjét tekintve is kiemelkedő fontosságú, nemzetközi érdeklődésre számot tartó fókuszterület. Természeti örökségünk része, kutatása és megőrzése felelősséget és feladatokat ró ránk. Az előadás számos példán keresztül nyújt betekintést az Európa legnagyobb fajgazdagságú területeihez tartozó Kárpát-medence biodiverzitásának általános vonásaiba és a térséget érő életföldrajzi hatásokba.

Szerk. Hay András

2004.02.12.

Vidor Ferenc

A városok világa – Vidor Ferenc előadása

A város egyike az emberi civilizáció legnagyszerűbb és legösszetettebb produktumainak. Sokkal több, mint építmények, utak és lakóházak halmaza – emberek rendezett közössége, eleven organizmus, sőt szellemi egység is. Sok évezrede nemcsak a mindenkori gazdaság, az ott élők társadalmi állapotai, de a tudomány, a technika és a művészetek is tevékenyen alakítják arculatát.

A várost megközelíthetjük az emberi szükségletek és a térhasználat társadalmi gyakorlata felől, vizsgálhatjuk az épített környezet szempontjából, de helyezhetjük a hangsúlyt a természeti-ökológiai összefüggésekre is. Az előadás néhány szemléletes példa felvillantásával mutat rá arra, hogy napjaink városvezetőinek, várostervezőinek, építészeinek – s persze a városok lakóinak – számos olyan konfliktussal kell szembenézniük, amelyek a rövid és a hosszú távú tervezés, a hagyományőrzés és a megújulás, illetve a köz- és a magánérdek ütközéseiből fakadnak.

Szerkesztő: Pásztor Zoltán

2004.02.05.

Mi a modernitás? – Heller Ágnes évnyitó előadása

Heller Ágnes

Sokat hallani ma a posztmodernről mintha az valami a modernség utáni, azt megkérdőjelező fejlemény volna a kultúra, a gondolkodás történetében. Pedig a modernitás maga sem más, mint a megkérdőjelezés szelleme: egyfajta dinamika, amely valahol az ókori Athénben született, ott munkál a zsidó-keresztény kultúrában, és azóta is bomlasztóan hat minden hagyományos, hierarchizált és tekintélyelvű társadalomra. Mégis, a modern társadalom az egyetlen, amelyet ez az elbizonytalanító dinamika nem fenyeget összeomlással ellenkezőleg, ez tartja életben. Az előadás ebben az újszerű metszetben értelmezi többek között a szabadság, az esélyegyenlőség, a szükséglet fogalmait, továbbá a piac, a tudományos-technikai fejlődés és a politikai szerkezet összjátékát, amelyet épp a modernség dinamikája tart mozgékony egyensúlyban.

Szerkesztő: Sarkadi Péter