Forrás: Magyar Rádió

A kerítés nem határ, mégis elválaszt

Elhangzott 2004. július 18-án.

2004. július 21., szerda 19:05

110 olvasás

A Hágai Nemzetközi Bíróságon olyan verdikt született – ennek végrehajtása ugyan nem kötelező -, hogy törvénytelen az izraeli biztonsági fal. Izrael eleve elutasította Hága illetékességét az ügyben, az ítélet megszületésekor pedig érvénytelennek és értéktelennek minősítette a döntést.

A teljes képhez tartozik, hogy ezzel szinte egyidejűleg tudomásul vették és elfogadták az izraeli legfelsőbb bíróság ítéletét, amely a fal nyomvonalának módosítását írta elő egy palesztin beadvány alapján. Izrael azért ragaszkodik a világszerte elfogadhatatlannak tartott kerítés-fal építésének folytatásához, mert ottani vélemények szerint a fal hatásos eszköz annak megakadályozásában, hogy a palesztin szélsőségesek bejussanak Izrael területére.

– Mi a véleménye a Jeruzsálemben épülő kerítésekről, falakról?

– A kerítés túloldalán lakom, minden alkalommal a kórházba jövet át kell haladnom az útelzárásokon és a falon, amit az én körzetemben még nem készítettek el, most építik, már az útelzárások rettenetesek. Minden nap át kell haladnom, pedig különleges engedélyeim vannak a hadseregtől, és igazolásom van róla, hogy a Hadassah sebész főorvosa vagyok, ezzel együtt rengeteg bajt okoz az átjutás. A katonák kedvük szerint cselekednek, néha átengednek, néha visszaküldenek, néha azt mondják, hogy várjak, pedig sürgős műtéteim vannak, ez a mindenkori helyzettől függ – mondta Dr. Mahmud Bardia, a Hadassah Kórház palesztin származású sebész főorvosa.

– Mitől függ az időtartam?

– Ez úgy tűnik, a riasztásoktól és a hadsereg utasításaitól függ, de nemcsak biztonsági kérdés. Az útelzárásokat a biztonság fokozására hozták létre, és ezt támogatom, vagyis ne jöjjenek be olyanok, akik merényleteket akarnak végrehajtani.

– A hatnapos háború, 1967 előtt hová tartozott az a rész, ahol ön él?

– Ez Jordánia volt, Kelet-Jeruzsálem. A fal úgy halad, hogy Kelet-Jeruzsálem egy részét izraeli fennhatóság alatt hagyja, de egy nagy rész kimarad, pedig az emberek ott is tovább fizetik a városi adót, továbbra is részei az izraeli társadalombiztosításnak. Ez a kerítés családokat választ el, a család egyik része itt lakik, a másik pedig odakerül.

– Ha nem a „67-es határokon és nem Jeruzsálem határain épül, akkor hol?

– Valahol középen, ahol kényelmes volt fölhúzni, a lakosság egy része marad, egy része kívül kerül, nem tudom mi szerint, ezt a hadseregtől kellene megkérdezni, miért pont oda tették. Nem foglalkozik a határokkal, mert nem a határokon épül, ez egy biztonsági kerítés.

– Gondolt rá, hogy elköltözik a kerítésen belüli részekre?

– Igen, gondoltam rá, és most is ezen gondolkodom. Nekem személy szerint ez megoldja a gondjaimat, de vannak, akik nem tehetik meg, nagyon nehéz lenne elköltözniük. A belső részek drágábbak, a fal túloldalán egy lakás most olyan 50-60 ezer dollárba kerül, belül az izraeli részen pedig ugyanez 120-130 ezerbe, sokkal többe. Mivel kívül nehéz lakni, senki sem akar odaköltözni, pedig a falon kívül is Jeruzsálem területe van, de ott a városháza nem végez szolgáltatásokat.

– Ha egyszer lesz palesztin állam, az emberek az ön környezetében hová akarnak majd kerülni?

– Ez attól függ, ott akarnak maradni, ahol élnek, én Kelet-Jeruzsálemben akarok élni, nem szándékozom Nyugat-Jeruzsálembe költözni, nem mintha bármilyen bajom lenne ezzel, de ott jó nekem, ott vannak az embereim, a családom. De nem ez lesz a helyzet, Izrael nem adja Kelet-Jeruzsálemet egy palesztin államnak, legalábbis nem a közeljövőben, ezért itt mindenkinek választania kell, hogy hová akar tartozni, a kerítés melyik oldalára.

– Hogyan hat mindez az emberekre?

– Mindenkire hat, van egy rokonom például, aki függönyöket készít, a boltja a kerítés egyik oldalára került, és a lakása a másikra, ha felépül a kerítés, el kell döntenie, hogy mit csinál, vagy az egyiket kell idehoznia, vagy a másikat odavinnie, mert különben két órát kell várnia, hogy két métert megtegyen, és keringenie kell egy hosszú úton, hogy hazamenjen. Néha én is ezt teszem, hogy néhány száz métert megtegyek, félórát, órát kerülök.

– Mit gondol, mi oldhatja meg a terrort, ha nem a kerítés?

– Az a megoldás, hogy építsenek kerítést, de a „67-es határokon. A Siratófalat különleges módon át lehet adni Izraelnek, ott, ahol a hatalmas lakónegyedek vannak, ahol nincsenek palesztinok, csak izraeliek, ki lehet cserélni a területeket. Rövidtávon azonban semmi sem lesz, fal lesz, felépítik a falat, az emberek szenvednek, és ez lesz. Már három éve semmi sem történik a helyes irányba, mert egyik oldal sem érdekelt benne. A világot érdekli a helyzet, de semmit sem tesz, semmi sem fog megváltozni” – zárta le a beszélgetést Dr. Mahmud Bardia, a jeruzsálemi Hadassah Kórház Kelet-Jeruzsálemben élő palesztin sebész főorvosa.

Shiri Zsuzsa (Jeruzsálem)