Forrás: Magyar RádióAz egyházak is felelősek a magyarság jövőjéért – a beszélgetés teljes szövege
2004. július 19., hétfő 10:17
121 olvasás
Dr. Láng Péter, a Pázmány Péter Tudományegyetem adjunktusa, az Összmagyar Egyházi Konferencia elnöke:- Az Összmagyar Egyházi Konferencia egy civil kezdeményezés, amely véleményünk szerint egy rendkívül nagy űrt tölt ki, hiszen az összes magyar egyházakat Magyarországon, határon túl, Észak- és Dél-Amerikában és az egész világon kívánja egyesíteni, hogy a lélek tiszta hangján szóljon a nemzet alapvető kérdéseiben. Tervünk, hogy az állandó magyar értekezleten is fórumként, ennek az értekezletnek a munkájába bekapcsolódunk. Augusztusban szeretnénk a lehetőségek szerint a parlament felsőházi termében megtartani első világkonferenciánkat, amelynek témája az egyházak felelőssége a nemzet sorsáért az EU-s csatlakozás után. Úgy véljük, hogy az EU történelmileg fontos előnyei ellenére sok veszélyt is rejt magában, nemcsak az EU-ban de az egész világon a magyarság egyik alapvető gondja, nemcsak a magyarságé, hanem minden elszakadt nemzetiségé, az asszimiláció. Úgy érezzük, hogy az egyházak azok, amelyek elsősorban összetartják az elszakadt közösségüket, a hit erejénél fogva, a nyelv, a kultúra, a hagyományok, a történelem, a lelki azonosság ápolásával. Ez érinti mindazon közösségeket, akik úgy érzik, hogy felelősek a magyar nemzet sorsáért, de itt elsősorban a hagyományőrzés tekintetében a történelmi egyházaknak van rendkívüli és pótolhatatlan szerepe.
– Úgy tudom, hogy minden embernek joga van ahhoz, hogy anyanyelvén gyakorolja hitét. Nem mond-e ennek ellent a moldvai csángók helyzete, vagy pusztán az a tény, hogy Komáromban most annak örülnek, hogy végre magyarul is tudó püspököt kaptak?
Dr. Láng Péter:- A nagy gond, hogy az egyházakon belül is a kisebbségek lelki gondozása, egyházi vezetése nem mindenütt megoldott. Ott voltam Szlovákiában, amikor a Szentatya ígéretet tett, hogy újabb magyar püspököt fog adni a felvidéki testvéreinknek. Elhúzódott ez a folyamat, megérdemelnénk, hogy magyar püspökeink legyenek, ne pedig a másik közösséggel együtt egy olyan egyházvezető irányítsa a híveket, aki esetleg kevésbé tájékozott a mi nemzeti, sajátos, történelmi hagyományainkkal, beállítódásainkkal. Én azt szeretném, és ez a konferencia egyik legfontosabb célkitűzése, hogy az egyházak is depolitizálódjanak, ne az egyházon belüli politikai ízlés és orientáció nyilvánuljon meg ebben a konferenciában, hanem a nemzet sorsáért közösen aggódó egyházak a krisztusi szeretet és egység jegyében járuljanak hozzá a magyar nemzet jövőjéhez.
– Ha valamit kimond a jog, akkor azt nyilván valami úton-módon érvényesíteni lehet. Ezt a jogot lehet-e?
Dr. Láng Péter:- A jognak egyik alapvető problémája, a megvalósítása és ennek az eszközei, a szankciók. Ezen a területen nincsenek szankciók, minden felelős politikai tényező lelkiismeretére van bízva, hogy mennyire viseli a szívén a nemzet sorsát. Azonban hogyha törvény fogalmazódik meg, a törvényeket meg kell valósítani, mert különben papíron maradt betűk maradnak, ezért óriási a magyar kormány felelőssége, hiszen az alkotmányunkban szerepel, hogy a mindenkori magyar kormány felelős a határon túli magyarok sorsáért, támogatniuk kell anyagilag, erkölcsileg, politikailag és minden más téren.
– Azok az országok, amelyek nem léptek be most velünk együtt az EU-ba, sőt ki tudja mikor fognak, azon országok magyar lakossága számára megoldás lehetne a kettős állampolgárság. Vajon miért nem jár nekik automatikusan? Megengedi-e azt a jog, hogy másképpen bírálják el az egyik országban élő magyarokat, mint a másik országban élőket? Amikor Izrael államban élő, magukat magyarnak vallók megkapták a kettős állampolgárságot, ezt a jogintézményt miért nem terjesztették ki azonnal a többi határon túli magyarra is?
Dr. Láng Péter:- Nemcsak Izrael esetében, de más országok esetében is adott ez a kettős állampolgárság. Úgy érzem, hogy első lépésként e kérdéskörben dönteni, bizonyítaná azt, hogy a magyar pártok a nemzet közös ügyeiben tudnak konszenzusra jutni, és egy ilyen állami jogilag és jogilag nem nagyon nehéz döntést a parlament meghozva, végre még inkább éreznék a határon túli magyarok Magyarország alkotmányos kötelességének eleget téve, valóban szívén viseli a sorsokat.
Benkei Ildikó
