Magyar RádióKard és kereszt 2004. július 11., 15.04
2004. július 10., szombat 14:52
Hajdan Tolcsvatő formájában íródott, nevét feltehetően a patakjáról nyerte. IV. Béla idején vára is volt, mert ismert várispánjának neve. A XIV. századtól számtalan birtokosa volt, közöttük olyan ismert történelmi családok, mint a Tolcsvayak, Debrőiek, Perényiek, Rákócziak.
Tolcsvára a 37-es útról Sárospatak előtt letérve juthatunk el a településre. Olaszliszkával közös vasútállomása a Miskolc – Szerencs – Sátoraljaújhely vasútvonalon fekszik – kezdi a településen a sétát Páll Miklós görög kat. pap.
A többi hegyaljai településhez hasonlóan gazdag múltú község nevét, ami hajdan Tolcsvatő formájában íródott, feltehetően a patakjáról nyerte. IV. Béla idején vára is volt, mert ismert várispánjának neve.
A XIV. századtól a XVIII. századig számtalan birtokosa volt, közöttük olyan ismert történelmi családok, mint a Tolcsvayak, Debrőiek, Perényiek, Rákócziak.
1660-ban már Nagytolcsva a neve, utalva gazdagságára és nagyságára.
A Munkács és Buda közötti úton 1809-ben egy napig a katolikus templom kápolnájában őrizték a magyar királyi koronát. 1856-ban egy nagy tűzvész következtében a község szinte teljesen leégett, ám ismét talpra állt, és ma is a hegyaljai borvidék híres települése. 2002-ben a Tokaj-hegyaljai borvidékkel a Világörökség része lett. Viharos történelméről árulkodik a volt zsidó iskola és a Dessewffy kastély, amelyeket szintén a parókus mutat be. Egy nagy kertben áll a Dessewffy-kastély, amely 1659-ben épült valószínűleg Bónis Ferenc építtette. Csak a XIX. században került a Dessewffy család birtokába, akik többször átalakították. Ma külföldi a tulajdonosa, s nem nagyon godozza – állapítja meg szomorúan a görög katolikus pap.
Bősze Valéria
