Magyar Rádió

Elhangzott: 2004. július 1-én

2004. július 6., kedd 16:00

Új technológia az autómosás piacán, avagy hogyan lehet lesikálni autónkat úgy, hogy hozzá sem érünk és időt, valamint pénzt is spórolunk. – Ha leégünk, ne essünk kétségbe. Ez az egyik legfontosabb vállalkozói tulajdonság, amire jó példa a SYMA rendezvénycsarnok építtető-tulajdonosa.

Olcsóbb autómosás – magyar fejlesztés, német szabadalom

Egy német cég magyarországi képviselői rájöttek, hogy sokkal gazdaságosabb a kézi autómosás, ha a pisztolyra szerelik a távvezérlőt, mert így nem kell mindig visszamenni az automatához, időt és pénzt veszítve. Az ötlet nagyon tetszett a németeknek is, a dolog szépséghibája “csak” annyi, hogy rögtön le is védették a szabadalmat.

Kálmán Róbert cége már nem tartozik az újak közé, hiszen 1988-ban kezdték el a munkát, főleg autómosó berendezésekkel foglalkoztak. Nyolc-tíz évvel ezelőtt, amikor Magyarországon is beindult a benzinkút építési láz, megjelentek a multinacionális cégek, akik hatalmas fejlesztésekbe kezdtek, és mindenhol autómosók épültek, akkor Kálmán Róbert és kollégái az önkiszolgáló autómosókkal kezdtek el foglalkozni. A jó üzleti lehetőségek azonban pár év alatt lecsengtek, mert telítődött a piac, így ma már inkább csak korszerűsítésre van lehetőség.

A magyar vállalkozókról elterjedt, hogy a szűkös lehetőségeiket egyfajta innovatív gondolkodásmóddal próbálják pótolni. Kálmán Róbert úgy érzi, szerénytelenség nélkül mondhatja, hogy ez nekik is sikerült. Egy német cég magyarországi képviselőiként dolgoznak, és a találmányuk alapján átalakított önkiszolgáló autómosóval nem olyan régen egy amsterdami kiállításon is bemutatkozott a németországi anyacég.

A mostani önkiszolgáló mosóknál az ember bedobja a pénzt az automatába, leveszi a pisztolyt és elkezdi mosni a kocsi egyik oldalát. Amikor azonban átmegy az autó másik oldalára, értékes másodpercek vesznek el, ami miatt többe kerül a mosás, az ügyfelek pedig elégedetlenek lesznek, másik autómosót választanak. A magyar újítás lényege a távvezérlés, amelyet a pisztolyra szereltek, így azon beállítható az adott program, ezáltal kényelmesebbé és időtakarékosabbá téve az autómosást.

A rendezvénycsarnokok az országnak is pénzt hoznának

Budapest a régió központja akar lenni, elhozni Bécsből a kongresszusi turizmust, a tőzsdét, de a valóságot tekintve egyre jobban lemarad a szomszédos fővárosok mögött. Parragh László szerint ennek az az oka, hogy hiányoznak azok a nagy ívű, kitekintő építkezések, amelyek egy világvárosra jellemzők.

1999. december 15-én leégett a Budapest Sportcsarnok és vele együtt rengeteg áru is, mert éppen karácsonyi vásárt rendeztek. A karácsonyi vásárt a SYM+SD Kft. szervezte, amelyet szintén hatalmas kár ért. Szántó András, a cég résztulajdonosa úgy érezte, valamit tenni kéne a sportcsarnok pótlására. Alig három hónap alatt fel is építették az SZAP, mai nevén SYMA rendezvénycsarnokot, ami úgy sikerült, hogy az anyacég, – amely egy magyar-svájci-izraeli vegyes vállalat – adott egy gyakorlatilag korlátlan időre szóló hitelt, valamint kerestek egy bankot, amelyik gyakorlatilag háttér nélkül is tudott finanszírozni egy ilyen projektet.

A Budapest Sport Aréna elkészülte után kérdés, meddig maradhat meg a SYMA rendezvénycsarnok. Szántó András elmondta, hogy szerencsére nemrég írták alá azt a szerződést, amely még 15 évig, azaz 2015-ig garantálja a csarnok működését, és a jelek szerint erre szükség lesz a jövőben is. A budapesti rendezvényszervező piac ugyanis abban mindenképpen izgalmas, hogy kevés a nagy befogadóképességű terem. Kereslet pedig biztosan van, hiszen a SYMA rendezvénycsarnok jelenleg is 80-90 százalékos éves lekötöttséggel működik és vannak már 2005-re is lekötött, fix programjaik.

Kapcsolódó linkek:

Olvassa el a műsor teljes szövegét

Kapcsolódó hanganyagok:

Hallgassa meg a műsort

Comments are closed.