A különbözô tömegkommunikációs csatornák a kapitalizmus szellemében Izraelben is ingadozó színvonalon, más-más befogadói tábort megcélozva árulják magukat. Kezdjük az írott sajtóval.
A napilapok Izraelben nem kötôdnek pártokhoz, egészen másként differenciáltak. Három komoly héber nyelvû orgánum van, az Arec újság, a Maariv és a Jidiot Aharonot. Mindegyiknek színvonalas honlapja is van, www.Haaretz.co.il mely angolul is olvasható, a www.maariv.co.il , és a www.ynet.co.il . Mindegyik lapnak komoly hétvégi melléklete is van, ez jelenti a “hetilapot” az itt élôk túlnyomó többsége számára. Egy teljes szombat szükséges, hogy az ember átrágja, végigolvassa ezeket a tartalmas, szinte könyv vastagságú hétvégi számokat.
Az Arec elsôsorban a szofisztikáltabb értelmiségi olvasótábort célozza meg, kevesebb kép és mélyebb elemzések találhatóak benne. Az Arecben való publikálás jelenti a legnagyobb dicsôséget értelmiségi körökben, mellékleteit, pl. egészségügyi vagy irodalmi oldalait a szakemberek is figyelemmel kísérik. Nemrégiben irodalmi mellékletének magyar különszáma volt, Örkény, Karinthy, Nádas Peter írásaival. Az Arec jellemzôen baloldali beállítottságú, miként az izraeli értelmiség is inkább szavaz baloldali pártokra. Izraelben a pártrefenciák egyik legfontosabb tényezôje az iskolai végzettség, mely egyben többnyire társadalmi státuszt is meghatároz. A magasabb státuszú magasabb iskolai végzettségû lakosok jóval nagyobb valószínûséggel szavaznak balra, míg a képzetlenebb alacsonyabb státuszú lakosság inkább szavaz jobbra a Likudra, vagy a keleti hagyományôrzôket tömörítô Sasz pártra.
A másik két napilap bulvársajtóhoz közeli jellegével a kevésbé intellekuális fogyasztóknak szól. A politikai paletta közepe táján helyezkednek el, nehéz bármelyiket is inkább a Munkapárthoz vagy a Likudhoz kötni. Viszont sok bennük a kép és kevesebb a szöveg, gyakran vannak szenzációvadász cikkek, jóval fogyaszthatóbb az utca emberének. Két nagy család áll a két nagy napilap mögött, a Maariv az iraki származású Nimródi családé, a Jidiot Aharonot pedig az askenázi Mozeseké. De nem hiszem hogy a családok eredete bárkit is befolyásolna egyik vagy másik orgánum megvételében. A két lap ádáz konkurrenciaharcot folytat kriminalitásba hajló lehallgatásokkal és kémkedéssel. Fontos, hogy reggel melyik lap fôcíme készteti az embereket pénztárcájuk megnyitására.
Angolul naponta jelenik meg a fôként külföldiek és helyi angolszászok által olvasott Jerusalem Post, ami jellegzetesen jobboldali hangnemével kiválóan ellensúlyozhatja az Arec angol nyelvû kiadását. Héberül nem tudva, külföldrôl ezen két orgánumból árnyalt képet nyerhet az olvasó a helyi történésekrôl. A Jerusalem Postnak is van honlapja: www.jpost.com.
Ezen túl vannak orosz nyelven egyelôre még virágzó napilapok is, de ezek olvasótábora egyre fogy, mûködik az izraeli olvasztótégely. A mai napig megjelenik magyarul az Új Kelet is, de olvasótábora csökkenésével egyre kisebb példányszámban, napjai meg vannak számlálva. Ez a 60-as 70-es években még virágzó orgánum a helyi újságírás és mûvészeti élet több kiváló szereplôjét indította útjára, köztük pl. Efrájim Kishontot is, míg meg nem tanultak rendesen héberül és izraeli, sôt esetleg világhírességek nem lettek. Az idegen nyelvû sajtó azonban –az orosz kivételével – a lakosságnak csak töredékét érdekli, nem jelentenek komoly közvéleményformáló erôt.
A rádióban,- mint mindenütt – helyi és országos adók is léteznek. Az országos rádiók sem feltétlenül ideológia köré szervezôdnek, bár ez is elôfordul amint a betiltott Aruc Seva, a szélsôjobboldal rádiója példázhatja. Az egyik legnépszerûbb adó a Galej Cahal. Ezt a katonaság üzemelteti, készítôi egynruhában dolgoznak, nekik ez a katonai szolgálatuk. Népszerûségének oka, hogy sok jó zenét adnak, fiatalos értelmes riportjaikkal, elemzéseikkel az élen vannak. A Reset Bet, a helyi kvázi “Petôfi” rádió színvonalas adó, de értékelésem szerint amolyan parve se hús se hal. Mainstream volta miatt, objektivitása okán mégis sokan szeretik. Fontos újabb kezdeményezés született néhány éve a Reset Gimmelnél: ez az adó csak izraeli zenét sugároz, vállaltan kék-fehér, készítôi így kívánják népszerûsíteni és segíteni a helyi mûvészeket. Hírmûsoraik is színvonalasak, népszerûek. Van még komolyzenei csatorna, ami hosszabb autózásokhoz kiváló, több kereskedelmi adó, tele jó zenékkel, sok-sok hirdetéssel. Igen színes az izraeli rádiózás palettája, önmagában is megérdemelne egy komolyabb tanulmányt, de most haladjunk tovább az izraeli televíziózás felé.
Izraelben igen késôn, a 70-es években kezdôdött a rendszeres mûsorszórás. Ben Gurion nem szerette ezt a mediát, a nép butítása eszközének tartotta. Inkább olvassanak az emberek. Lehet, hogy igaza volt? De a 70-es évek elején már nem lehetett tovább halogatni, s megindult az Aruc 1, a közszolgálati csatorna. Itt a politikai korrektség jegyében arab nyelvû mûsorok is szép számmal találhatók, s az arab feliratozás sem hiányozhat. Híradóját indulása óta Chaim Javin vezeti, mára a csatornával együtt megöregedett és megkopott, egyre kevesebben nézik. De az itt játszott filmeket nem szakítják meg hirdetések, és gyakran adnak nézhetô mûsorokat is.
Éppen tíz éve nyitották Izrael elsô kereskedelmi csatornáját az Aruc 2-ot, nagyban zajlanak az ünnepségek. Az új itteni hírmûsorok frissességükkel hamar népszerûek lettek, bár mára egyre inkább jobboldalinak számítanak a többi csatorna híradásaihoz képest. Itt egy szabály van, a raiting, elsôsorban népszerûségre, nézettségre törekednek, ami gyakran a színvonal rovására megy. Az állandó hirdetések néha szinte nézhetetlenné teszik a filmeket. Itt debütaltak a sikeres népszerû amerikai sorozatok, a Barátok, a Szex a nagyvárosban, a Sinefield.
Körülbelül egy éve új kereskedelmi tv indult, az Aruc 10. A legjobb híradósokat mindkét régi híradóból átcsábították, sosem látott magas fizetésekrôl lehetett hallani, s most ezen a csatornán zajlanak a legprofibb hírmûsorok. Péntek esténként itt folyik Rino Crur mûsora “eheti kalandjairól”, ami a szociálisan érzékeny értelmiségiek egyik kedvenc színvonalas szórakozása. Rendszeresen tudósít a társadalmi egyenlôtlenségekrôl, a szakszervezetek harcáról, az egyedülálló anyák mozgalmáról, mindezt a kisember nézôpontjából, empatikusan. Szombat este megismétlik, s így sabeszkor tv-t be nem kapcsoló vallásosok is láthatják. Persze itt is sok a reklám és az olcsó szórakoztatás, de ezen legújabb csatorna gárdája az igényesebb közönséget is megpróbálja megszólítani.
Új médiaként még meg kell említeni az internetet. Izrael a high tech egyik ôshazája, a családok világviszonylatban is kiemelkedô részének van otthon számítógépe, sokan böngésznek az interneten. Az izraeli internet szintén külön tanulmányt érdemel, most csak a legfontosabb portálokat említem meg, ahonnan elindulva sok érdekes információhoz juthatunk. Sajnos a mélyebb megismeréshez elengedhetetlen a héber nyelv. A www.walla.co.il, www.tapuz.co.il, talán a legfontosabb kiindulópontok. Ma az izraeliek nagy része az internetes árveréseken vesz tartós fogyasztási cikkeket, itt követi a híreket nap közben, s sajnos errefelé gyakran estére a reggeli újságok már nem aktuálisak, folyamatosan követni kell a történéseket. Ezen túl itt ismerkedik és csetel nap és éjhosszat.
Jeruzsálemi Tudósítások, Shiri Zsuzsa , Rádió Zs.
