A Nemzeti- és Etnikai Kisebbségi Hivatal a kisebbségek bevonásával új választási törvény-tervezetet dolgozott ki. Ez a korábbi – úgynevezett elektori – rendszer helyett bevezetné a közvetlen és arányos választást. Az elképzelés lényege, hogy az önkormányzati választásokon csakis egy adott kisebbségi csoporthoz tartozók voksolhatnának, csupán saját jelöltjeikre, megszüntetve ezáltal az “etnobizniszt”.

A közigazgatási államtitkárok szokásos heti értekezletén ma egyeztetnek az igazságügyi tárca előterjesztéséről, a kisebbségi önkormányzati rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatról. Az idén tízéves jogszabály reformja azért vált halaszthatatlanná, mert a legutóbbi önkormányzati választásokon kezelhetetlenné váltak az “etnobiznisz” típusú visszaélések. A Nemzeti- és Etnikai Kisebbségi Hivatal (NEKH) koncepciója szerint közvetlen és arányos kisebbségi önkormányzati választási rendszerre van szükség, szemben a jelenleg érvényben levő közvetett, kislistás elektori eljárással, mely alkalmas a kisebbségek önigazgatásának lejáratására.

A NEKH elképzelésének lényege, hogy a helyi önkormányzati választásokon csakis egy adott kisebbségi csoporthoz tartozók voksolhatnának, csupán saját jelöltjeikre, megakadályozva ezáltal az olyan fiaskókat, amikor egy településen a többséghez tartozók maguk közül választanak kisebbségi képviselőket az ott élő kisebbség élére, ellehetetlenítve ezáltal a helyi kisebbség tényleges akaratát. A kakukktojások kiszűrése érdekében a megfelelő kisebbségi választási szerv dönthetne arról, hogy mely jelöltek felelnek meg a kisebbségi képviselő-jelöltség kritériumainak. Ahhoz, hogy csakis az adott kisebbség tagjai szavazhassanak a kisebbségi jelöltekre, kisebbségi névjegyzékeket kellene összeállítani.

A névjegyzékbe vétel nem okozna gondot a hazai németségnek és szlovákságnak. Mint ahogy Heinek Ottó és Fuzik János, a két kisebbség országos önkormányzatának vezetői lapunknak egybehangzóan elmondták, ők ezt a változatot támogatják. A külföldi példa azonban nehezebben alkalmazható a legnagyobb hazai kisebbség, a roma közösség esetében. Névjegyzékbe vételük érzékenyen érintheti az egyébként is hátrányosan megkülönböztetett romákat, ezáltal pedig magának a névjegyzéken alapuló választásnak a megvalósíthatósága válhat kérdésessé. Kolompár Orbán, az Országos Cigány Önkormányzat vezetője lapunknak elmondta, egyelőre hiányzik az egyetértés a névjegyzékes változattal kapcsolatban, a romák egyes csoportjai ugyanis aggódnak a regisztráció és az adatok kezelésének biztonsága miatt.

Kaltenbach Jenő kisebbségi ombudsman viszont kérdésünkre azt válaszolta, hogy adatvédelmileg kiküszöbölhetőnak tartja a visszaélések lehetőségét a névjegyzékek esetében. A kormány elvi döntése után várhatóan komolyabb vitákkal folytatódik majd a törvény szövegezése a NEKH és a kisebbségi vezetők között, az ombudsman bevonásával. A tervek szerint az új törvényjavaslatot ez év végéig az Országgyűlés elé is terjesztik.

Forrás: Népszava

Comments are closed.