Autós úti beszámoló rovatunk ezúttal egy Skandináviát bemutató gyöngyszemmel gyarapodott. A hét országot is érintő túra össztávja 7100 km-re rúgott, és Európa egyik legszebb szegletét járta körül.
Kaját itthonról
Tudom, hogy Magyarországon nem számít igazán sláger úti célnak Skandinávia, épp ezért írom meg e rövid beszámolót, hátha ezzel és pár képpel sikerül kedvet csinálnom hozzá másoknak is. Azonban mielőtt gyorsan pakolni kezdenénk és indulnánk, azt azért jó, ha figyelembe vesszük, hogy a skandináv államok – főleg a magyar pénztárcához mérten – nagyon drága országok, viszont ha okosan csináljuk a dolgot és nem ódzkodunk a sátorozástól és a nomád élettől, elég olcsón meg lehet úszni a kirándulást.
Először is az élelmet itt, Magyarországon vásároltuk meg. A jó öreg téliszalámi, jó kis bab- és májkrémkonzervek, gyulai kolbász és társai bizony jól jöttek az úton. Érdemes zöldségből és gyümölcsből is feltankolni, persze ésszel, figyelembe véve, hogy ezek azért, főleg a nyári melegben romlandó holmik. Sajtokat és tartós tejet Szlovákiában vettünk. A hústermékek hasonló, sőt, néha olcsóbb áron beszerezhetők arra, mint idehaza.
Fő úti célunk a norvég fjordok voltak, de úgy gondoltuk, ha már kocsival megyünk, az úton sem rohanunk el csak úgy minden mellett. Mondjuk Szlovákiát és Csehországot egy szuszra lenyomtuk, mondván, hogy közel van és bármikor át lehet ruccanni. Csehországban egy motelben aludtunk Terezin mellett. Panaszunk a motelre nem lehetett, de ez volt utunk legdrágább szállása, ugyanis nem találtunk kempinget a környéken. Terezinre érdemes egy kis időt szánni. A II. világháborúban gettóvárosként üzemelt. Itt gyűjtötték össze a csehországi zsidókat. Magát a múzeumot nem látogattuk meg, hisz visszautunk úgyis Auschwitzon keresztül vezetett. Az Elbához érve letértünk az autópályáról, és az Elba völgyén át jutottunk el Németországba.
Előtte természetesen tankoltunk, hisz a benzin jóval olcsóbb a cseh oldalon, mint a németeknél. Autópályán folytattuk utunkat. Meglátogattuk Drezdát, amely személy szerint engem lenyűgözött, és Berlint, amelyből nem sikerült sokat látni, mivel épp akkor zajlott a vb, és a városban kaotikus állapotok uralkodtak. Berlin után északnak vettük az irányt. Kempingben aludtunk nem messze Rostocktól, ahonnan komppal készültünk átjutni Gedserbe, Dániába.
A kemping minden várakozásomat felülmúlta, és az egész autóstul, sátorostul, zuhanyzással, két személyre nem került többe 15 eurónál. Egy jó tanács: az autópályán senki ne várja, hogy kempinget talál, viszont ha bármely kijáratnál letérünk a főútról, szinte rögtön kempingekbe botlunk. Németországban érdemes megtankolni, mert drága ugyan a benzin, de még mindig olcsóbb, mint Dániában. A kompút két és fél órás volt, és összesen 96 eurót kellett fizetni. Turistaidényben érdemes előre lefoglalni a helyet, nehogy az a meglepetés érjen bennünket, hogy nem férünk fel és órákat kelljen várnunk a tűző napon.
Dániába érve Koppenhága fele vettük az irányt. Sebességkedvelők, figyelem! Skandináviában mindenütt nagyon komolyan veszik a sebességkorlátozást, és a büntetések irdatlan nagyok, úgyhogy jó betartani a szabályokat, ráadásul nem csak rendőrök mérnek civil kocsikkal, hanem automata traffipaxokkal is tele vannak az utak. Koppenhága gyönyörű város. Igazából azért nem töltöttünk ott több időt, mert tervben van még egy út repülővel direkt Koppenhágába, de ha már ott jártunk, nem hagyhattuk ki, hogy ne nézzük meg a királyi vadasparkot, ahol ősfák között szabadon legelésző őzek és szarvasok vannak. Ugyanitt van Európa legrégebbi vidámparkja. Ezek Koppenhágától kicsit északra vannak.
A városban nem maradhatott ki a királyi palota, a Tivoli és a hangulatos utcácskák. Itt is kempingben laktunk. Ez volt az út legdrágább kempingje, összesen 180 dán koronáért. Ha már itt jártunk, nem hagyhattuk ki Hamlet várát, Kronborgot sem. Itt komppal át lehetett volna jutni Svédországba, de mi a híres malmői hídon szerettünk volna menni, ezért Kronborg után visszafordultunk, és a hídon mentünk át (36 euróért). Svédország déli részén csak keresztülsuhantunk és tankoltunk (10-12 svéd korona/liter), mert a norvég árak magasabbak (11-12,5 norvég korona/liter).
Vadkempingezés
Norvégiában és Svédországban bárhol lehet sátorozni, engedélyezett a vadkemping. Emellett Norvégiában nagyon sok kemping van, és bármelyikbe be lehet menni zuhanyozni olyan 10 korona körüli összegért. Ezért 5 percet lehet zuhanyozni. Mosdókagylót korlátlanul lehet használni, és villanyborotvát is van hova csatlakoztatni, sőt mi a mobiltelefont és laptopot is itt töltöttük. Az esetek döntő többségében vadkempingeztünk, de amikor kempingben aludtunk, akkor sem fizettünk többet 80-140 koronánál.
Dániában és Svédországban az autópályák ingyenesek, Norvégiában sajnos még az utak sem. Nagyon sok helyen kell útdíjat fizetni, ami általában 20 korona körüli összeg, de változhat 12-40 korona között is. Fontos tudni, hogy mindenütt készpénzzel, érmével kell fizetni. Nincs személyzet, akiknél fizetni lehetne, és kártyaelfogadási lehetőség sincs, úgyhogy javaslom mindenkinek, hogy az első norvég benzinkútnál váltson aprót, mert a bliccelést keményen büntetik! Norvégiában sok helyen egyszerűen csak elfogy az út, és ha tetszik, ha nem, kompozni kell. Ez általában egységesen 78 korona egy-két kivétellel. Kártyát elfogadnak. Az egész út alatt kb. 750 koronát költöttünk útdíjra és kompra.
Oslót kihagytuk. Első megállóhelyünk Drammen volt, ahol egy spiralen nevezetű, spirál alakú alagútban mentünk fel egy hegy gyomrában a kilátóra, ahonnan pompás kilátás nyílik a városra. Ezután Heddal felé vettük az utunk, ahol Norvégia legnagyobb árboctemplomát látogattuk meg, majd Norvégia legdélebbi pontja, a Lyndessness Fyr következett mesébe illő világítótornyával.
Az utat a Preikestolen (prédikálószék) nevű kilátó felé folytattuk. Ez egy mesés táj. Az autót egy parkolóban kell hagyni, ezután következik a két óra nem könnyű hegymászás, de a végeredmény megéri a fáradalmakat. Egy lapos sziklára érünk, amely 600 méter magasan benyúlik a fjord fölé. Félelmetes érzés ott lenni!
Tovább Bergen, a híres halászváros felé folytattuk utunkat. Közben még elhaladtunk Norvégia két legszebb vízesése, a Lettefoss és a Langfoss mellett. Bergen városának látogatásakor nem lehet kihagyni a Hanza-házakat, a halpiacot, ahol kóstolót is kaphatunk a tenger gyümölcseiből. Megtalálható itt minden a bálnahústól az ördöghalon át a rákok mindenféle fajtájáig. Javaslom a látogatónak, hogy ne csak a főteret járják be, hanem tegyenek egy sétát a turisták által nem annyira frekventált hátsó kis utcákon is.
Utunkat a Jostedalsbreen gleccsertömb felé folytattuk, és meglátogattuk a Briksdal-gleccsert. A kocsit itt is parkolóban kell hagyni (40 korona), majd háromnegyed órás sétával jutunk fel a gleccserhez. Innen a régi turistaút holdbéli táján folytattuk utunkat a Geiranger-fjord, Norvégia legszebb fjordja felé. A Geiranger-fjordra érdemes időt szánni és egy fjord-hajókirándulásra is befizetni (100 korona), ahol elvisznek a Hét nővér vízeséshez. Ezek után a Trollok útja szerpentinen keresztül a Trollok fala mellett délkeletnek vettük az irányt Stockholm felé.
A hazaúton meglátogattuk Stockholmot és Ystadot Svédországban, továbbá Poznant, Wroclawot, Krakkót és Auschwitzot Lengyelországban. Bő két hét alatt mintegy 7100 km-t tettünk meg, bejártuk Skandinávia legszebb tájait. Turistagázon főztünk, sátorban aludtunk, és mindent (az élelmet és a szuveníreket is) beleértve ketten költöttünk 360 000 forintot.
Jó utat mindenkinek!
Ossza meg másokkal is autós úti élményeit! A tetszőleges hosszúságú beszámolókat erre a címre várjuk.
