Sorstalanság – Magyar filmdráma

 

Forrás: Híradó

A Sorstalanság egy kamasz zsidó fiú, Köves Gyuri beavatásának és kiűzetésének filmje. Pénteken újra megnézhető az m2-n 22.10-kor

Kattintson ide a videó megtekintéséhez!

Rendező: Koltai LajosÍró: Kertész ImreOperatőr: Pados GyulaJelmeztervező: Szakács GyörgyiZene: Ennio Morricone, Lisa GerrardLátványtervező: Lázár TiborVágó: Sellő Hajnal

Nagy Marcell (Köves Gyuri)Dimény Áron (Citrom Bandi)Harkányi Endre (Kollmann)Bán János (Apa)Schell Judit (Anya)Dér Zsolt (Rozi)Szabó Dani (Moskovich)Dóra BélaMertz Tibor (Fodor)

Köves átlagos zsidó kamaszfiú átlagos sorssal Budapesten, 1944-ben. Nem sokkal azután, hogy apját munkaszolgálatra viszik, őt is elfogják, majd bevagonírozzák és Auschwitzba, onnan pedig Buchenwaldba szállítják. Köves nem lázad sorsa ellen, nem lepődik meg, nem keres kiutat. Átmeneti barátságokra tesz szert, felnőttek és gyerekek; flegmák és rémültek, alkalmazkodók és vagányok bukkannak fel mellette a tömegből, és sodródnak el mellőle.

Ő pedig csak van, és megfigyel; egész addig, míg sok véletlennek és szerencsés vagy szerencsétlen fordulatnak köszönhetően haza nem kerül. Hisz nincs olyan képtelenség, amit ne élhetnénk túl…

Díjak és jelölések:

Európai Filmakadémia (2005) – Legjobb operatőr jelölés: Pados GyulaEurópai Filmakadémia (2005) – Legjobb filmzene jelölés: Ennio Morricone

Sorstalanság – televíziós ősbemutató április 19-én, 20.05-kor az m1-en

A holokauszt, a zsidó nép kiirtására tett kísérlet nem a deportálásokkal és a lágerek felállításával kezdődött, hanem már jóval előbb, azokkal a törvényekkel, amelyek fokozatosan fosztották meg a zsidókat emberi jogaiktól. Elszigetelték, megalázták őket és felmorzsolták a közösségi és nemzeti szolidaritás még meglévő tartalékait. Magyarországon a Numerus Clausust – zsidók kiszorítását a felsőoktatásból és az értelmiségi pályákról – hamarosan követték a zsidótörvények, de a fizikai elkülönítésükre, a gettók felállítására csak a német megszállást követően került sor. Ekkorra azonban a lakosság már elfogadta a zsidók megkülönböztetését, létrejött az a hallgatólagos egyetértés, amely lehetővé tette, hogy a magyar közigazgatás és a csendőrség később aktívan működjön közre a deportálásokban is. Az első gettót 1944. április 16-án állították fel.A parlament 6 évvel ezelőtt, 2000-ben nyilvánította ezt a napot a magyar holokauszt napjává. Mint minden évben eddig, az idei is a csendes megemlékezésé. Tavaly avatták fel azt a hatvan pár öntöttvas cipőt a budapesti Duna-parton, amely Pauer Gyula alkotása, s a Dunába lőtt embereknek állít emléket.

A Magyar Televízió Kertész Imre Nobel-díjas regényéből készült, a világhírű operatőr, Koltai Lajos által rendezett SORSTALANSÁG című filmet mutatja be, hogy emlékeztessen a közös felelősségre.

************************

Sorstalanság

A Sorstalanság megterhelt film. Ha el tudunk tekinteni mindattól a megosztó vitától, mely az irodalmi alapanyagul szolgáló regényt, pontosabban Kertész Imre Nobel-díját kísérte, ha el tudunk vonatkoztatni a forgatás hercehurcáitól, a miért éppen ő és miért ennyiért kérdésétől, akkor üljünk be megnézni Koltai Lajos filmjét. Kortárs néző számára ez szinte reménytelen vállalkozás.

Az irodalmi művek adaptációjára nincsen recept, a szöveghez hű és attól elrugaszkodó képi megvalósítás egyaránt sikeres lehet. Ám minden adaptáció újragondolás és értelmezés. Koltai Lajos a regény szikáran kopogó mondataiból lírai filmet készített. A líraiság nem érzelmességet, különösen nem érzelgősséget jelent, hanem szerkesztésmódot, stílust és legfőképpen ember- és világfelfogást.

Az arisztotelészi dramaturgia óta a drámai, de a nagyepikai műveknek is hagyományos felépítése, hogy a kiinduló szituációból konfliktusok révén eljutunk a tetőpontig, majd némi késleltetés után a megoldásig. De mit csináljunk egy tizennégy és fél éves fiúval, aki belecsöppen egy történelmi helyzetbe, aki a még nála is tudatlanabb felnőttek között él, aki cirka egy esztendő alatt megjár két haláltábort? Mi volt a tetőpont? A cementes zsák cipelése Buchenwaldban, a térd szétrohadása, vagy az, hogy megehette a mellette fekvő halott levesét? Netán az a kislány, aki hozzábújt a légópincében, majd másnap hősünk számára érthetetlen tirádába kezdett a zsidó identitásról, hogy mindezt visszavonja majd akkor, amikor a fiú visszatér a megsemmisítőtáborból? Koltai Lajos pontosan megrajzolja a történet kezdő- és végpontját, aztán hosszabb-rövidebb jeleneteket, stációkat látunk, melyek határait az elsötétülő kép jelzi. A látszólagos esetlegesség mögött átgondolt, a nézőt felnőttnek tekintő lírai kompozíció mutatja a fiú nagykorúvá válását.

A stílus és emberkép – mint minden jelentős alkotásban – szorosan összefügg. A líraiság itt azt jelenti, hogy a lényeges, az emberi személyiséget formáló dolgok, események belül történnek, de kívülről látszanak. A nemzetközi szinten is drága helyszínek aligalig játszanak szerepet, de azt mindvégig érezzük, hogy jelen vannak, hogy nyomasztó voltuk ott tükröződik az emberi arcokon. Koltai minden tárgyi hitelesség mellett sem realista vagy dokumentumfilmet készített. Pados Gyula operatőrrel együtt olyan egyéni képi világot teremtettek, amely nemcsak hazai viszonylatban egyedi és kivételes, mely elemeli a történetet az infernó sarából, miközben végig ott járunk.

A Sorstalanság egy kamasz zsidó fiú, Köves Gyuri beavatásának és kiűzetésének filmje. Beavatás a szenvedésekkel és – a külvilág számára fölfoghatatlan és a kívülállókkal megoszthatatlan – boldog pillanatokkal teli életbe, és végleges kiűzetés a gyermeki lét öntudatlanságából. Ezt a folyamatot kísérjük végig Nagy Marcell tekintetén. A film elején látunk egy zavart kamaszt, akiről még nem tudjuk eldönteni, hogy a forgatás vagy a szerep kívánalmai miatt bizonytalan. Ez a fiú olyan átváltozáson megy keresztül, olyan kisugárzása lesz, hogy a nézőben megszólal a szülő, és elkezd érte aggódni. Mindenesetre az alakítás – túl Nagy Marcell tehetségén – Koltai Lajos kivételes emberi és pedagógusi irányításának is köszönhető. Mint ahogy remekel szinte minden felnőtt szereplő is, visszaadva a nézőnek a hitet a magyar színészekben.

Előzetesen féltünk Ennio Morricone zenéjétől. Koltai megfelelő helyen és mértékben használja a dallamokat. Kereshetnénk hibákat is a filmben. Szívesen ajánlottuk volna a rendezőnek, hogy a száznegyven percet éppen kétórányira vágja meg, hogy lemondhatott volna a Sorstalanság emblematikus képéről, hogy a kivételes látvány nem igényli a regénynek tisztelgő narrációt. És óvnánk az alkotókat a méltatlan vitáktól, a fesztiváloktól, a remélt díjaktól. Elkészült a mű.

Szabolcs Imre

hirado.hu

Comments are closed.

Comments are closed.