“Amikor az én palotám előtt hungaristák masíroznak, akkor el kell őket küldeni a francba”

 

Forrás: Stop!

Á la Carte – Fotó: MTV

Kumin Ferencnek, a Köztársasági Elnöki Hivatal főosztályvezetőjének estek Sólyom László megnyilvánulásai miatt az Á la Carte résztvevői a műsor keddi felvételén.

Az M1-en jövő hét csütörtök este adásba kerülő Á la Carte című műsor felvételén Kumin Ferenc a tervezettnél egy héttel korábban csatlakozott a vendégekhez, mert az eredetileg meghívott Kalocsai Zsuzsa operetténekes megbetegedett. Sólyom László hivatalának főosztályvezetője a vacsora többi szereplője előtt folyamatosan kitartott amellett, hogy a köztársasági elnök helyesen és jól időzítette megnyilvánulásait a különböző belpolitikai események kapcsán, sőt korábban elmondott megnyilvánulásai és figyelmeztetései később őt igazolták, nem feleslegesen húzta a vészharangot.

Ha a palotám előtt hungaristák masíroznak…

Az ötfős asztaltársaság Kuminnal szembeni két nagy ellenpontja Parti Nagy Lajos író és Gönczöl Katalin jogász, egykori ombudsman volt. Szerintük Sólyomnak sokkal hangsúlyosabban és azonnal kellett volna reagálnia például a Magyar Gárda megjelenésére. Parti szerint: “amikor az én palotám előtt hungaristák masíroznak, akkor el kell őket küldeni a francba”. Kumin erre azt mondta, a Sólyom László elleni támadások tipikus talaja ez az álláspont, pedig szerinte Sólyomnak. és szerencsére senkinek nincs joga egy előre bejelentett demonstrációt megakadályozni, vagy elítélni, mert ez a gyülekezési szabadságjoggal menne szembe. Kumin szerint Sólyom később a parlamentben el is ítélte a “gárdajelenséget” egy nagyon világos, tisztán érthető beszédben, ahol konkrétan nevén nevezett pártokat és személyeket, de valamiért ezt az elnök ellenlábasai nem akarták megérteni.

Parti szerint Sólyomnak csupán négy mondatot kellett volna mondani, de azt azonnal. Ehhez Gönczöl is csatlakozott. Szerintük a köztársasági elnöknek egyszerűen lazítania kéne, hogy legyenek spontán megnyilvánulásai.

Sólyom elítélő reakciója egyáltalán nem hat a futballhuligánokra

A Sólyom körüli vitának előzményei is voltak, ugyanis Kumin állította: az elnöki tekintély az intézmény és a megnyilvánulások összességéből jön. Gönczöl szerint a tekintély kialakulása ennél összetettebb, neki a tekintélyes elnök, az mindig is Göncz Árpád marad. Kumin kijelentette, hiába reagált volna Sólyom hamarabb, vagy másképp. Elítélő megnyilvánulásai nincsenek hatással azokra a rétegekre, akik a foci-huliganizmuson edződtek, és molotov-koktélokat dobálnak a rendőrökre. Gönczöl hozzátette, az elnök olyan mondatokat mondott a kritikus órákban, amelyek felett el lehet merengni, és valóban nem tudja egyik oldal sem kisajátítani, de nem hatottak nyugtatólag senkire.

Tényleg az a legnagyobb baj, hogy brutális a rendőrség?

A másik forró pont a körül alakult ki, hogy a bíróság képtelen volt megállapítani egy-egy rendőr vétkességét az október 23-ai események után, mert a rendőrök – úgymond – összezártak. Gönczöl Katalin az általa vezetett bizottság jelentésére hivatkozva elmondta, hogy a rendőrséggel kapcsolatban arra a véleményre jutottak, hogy a testületen belül elmaradt az a rendszerváltás, ami a politikában 1989-ben megtörtént. Az emberek bizalma pedig azért rendült meg a rendőrségben, mert az állampolgárok egyszerűen nem tudják, hogy mit várhatnak el a rendőrrel szemben, a közeg pedig sok esetben nem ismeri, nem érzi azokat a határokat, ameddig intézkedés közben elmehet.

Mint fogalmazott, bárkit ok nélkül igazoltathatnak az utcán és ennek akár fogda is lehet a vége, ha nincs az illetőnél személyi. A jogász példája szerint, az intézkedő rendőrnek azzal kéne kezdeni, hogy elmondja, mit miért tesz, ismerteti a jogait az állampolgárnak. Erre Bojár Gábor, a Graphisoft szoftvergyártó cég társalapítója megkérdezte vacsoratársaitól, hogy tényleg az a legnagyobb baj a rendőrséggel, hogy brutális? Szerinte a rendőrség ugyanolyan közepes intenzitással végzi a dolgát, mint mindenki más ebben az országban.

Szerző: HPG | egyéb írások a szerzőtől

One Response to ““Amikor az én palotám előtt hungaristák masíroznak, akkor el kell őket küldeni a francba””

  1. elfelejtettem

    Tisztelt HPG.

    Ez a “cikk” szöveg most mit is akar jelezni?
    Az egész egy nagy zagyvaság.

    Ha a címet nézem – márpedig ez alapján olvasom a cikkeket ugyanúgy mint mindenki – akkor a szövegnek egy mondaton és egy mondatrészen kívül semmi köze nincs a címhez!

    Amennyiben viszont amolyan mindenevőként, először a szöveget olvasom, annak megint semmi köze a címhez.

    Kérlek áruld el, hogy mi volt a cikk írásának indítéka, mert többedik olvasást követően sem tudok rájönni.

    Egyet, és csakis egyet tudok tippelni.
    ÍRTÁL VALAMIT, HOGY ÍRJÁL. Amolyan se füle, se farka.

    Azonban felvetődött bennem egy kérdés.
    Már megint a Magyar Gárdáról akarod leszedni a keresztvizet?

    Hát NE TEDD!
    Inkább áljj közéjük!
    Nem fogja senki kérdezni, hogy honnan jöttél.

    Nem fogsz nyilas zászlót látni. És senki sem fog bántani.
    De ha bármelyiket is hungaristának nevezed, felháborodik. Joggal!
    Én vettem magamnak a fáradtságot, és megnéztem milyen volt a Nilasok zászlaja, és megnéztem milyen az Árpádsávos.

    Számold meg a mezőket, magad is rájössz!
    Mi miért nem megyünk ki a Nemzeti ünnepeken a dávidcsillagos zászlónkkal? Magyarázd már el barátom!
    1848-ban sok zsidó volt a forradalom mellett! Említeni tudsz legalább egyet is!?
    És Ők is a nemzetért harcoltak! A Nemzetért és nem ellene!
    Itt éltek, itt élek és te is itt élsz.!
    Ennek a nemzetnek a része vagyok és te is annak születtél, ha itt születtél.
    Hát tégy a nemzetért, és építő módon kritizálj!
    Tanultad valamikor Vörösmarty SZÓZAT -át. Az nem vers, hitvallás.!
    Ha nem tudod, vagy nem akarod magadévá tenni, hát menj!
    Próbáld meg!
    De a Nemzetnek ellene soha ne tégy.
    De soha ne háborogj, ha idegennek neveznek.
    Ha idegenből jöttél, ez a Nemzet befogadott! Feltétel nélkül!
    A te döntésed volt, hogy idejöttél. Elfogadott.! Te is fogadd el ŐT!
    És ha úgy döntöttél, hogy itt maradsz, hát érezd jól magad, de azon munkálkodj, hogy jól érezhesd magad!

    Sajnos mindenütt és mindíg akadnak, akik elvetik a sulykot. Nem élnek, hanem visszaélnek a lehetőséggel.
    Te ne tégy így! Ne írja befejezetlen gondolatokat.
    Ne vezess ezzel félre másokat, akik egyéni sérelmeiket írásodra vetítve bosszúért kiáltanak!
    Lépj túl a perceken, pillanatokon, és tekintsd a távlatokat! Tekintsd a jövőt, amit együtt, Velünk együtt, Velük együtt kell építeni.
    A francba pedig ne küldjél senkit!
    Tudod egyáltalán honnan származik a …”francba” kifejezés?
    Ha bármelyikünk menni akar -veled vagy velem együtt – a francba, hát megy. EU és Shengen révén még útlevél sem kell.
    De hidd el, ha elviszed Őket az általad emlegetett francba, megköszönik. Csak nagyon vigyázz, helybéli sajtót ne nagyon adj a kezükbe!
    Ha elküldöd Őket és elmennek, jobban fognak élni, mint itthon!

One Response to ““Amikor az én palotám előtt hungaristák masíroznak, akkor el kell őket küldeni a francba””

  1. elfelejtettem

    Tisztelt HPG.

    Ez a “cikk” szöveg most mit is akar jelezni?
    Az egész egy nagy zagyvaság.

    Ha a címet nézem – márpedig ez alapján olvasom a cikkeket ugyanúgy mint mindenki – akkor a szövegnek egy mondaton és egy mondatrészen kívül semmi köze nincs a címhez!

    Amennyiben viszont amolyan mindenevőként, először a szöveget olvasom, annak megint semmi köze a címhez.

    Kérlek áruld el, hogy mi volt a cikk írásának indítéka, mert többedik olvasást követően sem tudok rájönni.

    Egyet, és csakis egyet tudok tippelni.
    ÍRTÁL VALAMIT, HOGY ÍRJÁL. Amolyan se füle, se farka.

    Azonban felvetődött bennem egy kérdés.
    Már megint a Magyar Gárdáról akarod leszedni a keresztvizet?

    Hát NE TEDD!
    Inkább áljj közéjük!
    Nem fogja senki kérdezni, hogy honnan jöttél.

    Nem fogsz nyilas zászlót látni. És senki sem fog bántani.
    De ha bármelyiket is hungaristának nevezed, felháborodik. Joggal!
    Én vettem magamnak a fáradtságot, és megnéztem milyen volt a Nilasok zászlaja, és megnéztem milyen az Árpádsávos.

    Számold meg a mezőket, magad is rájössz!
    Mi miért nem megyünk ki a Nemzeti ünnepeken a dávidcsillagos zászlónkkal? Magyarázd már el barátom!
    1848-ban sok zsidó volt a forradalom mellett! Említeni tudsz legalább egyet is!?
    És Ők is a nemzetért harcoltak! A Nemzetért és nem ellene!
    Itt éltek, itt élek és te is itt élsz.!
    Ennek a nemzetnek a része vagyok és te is annak születtél, ha itt születtél.
    Hát tégy a nemzetért, és építő módon kritizálj!
    Tanultad valamikor Vörösmarty SZÓZAT -át. Az nem vers, hitvallás.!
    Ha nem tudod, vagy nem akarod magadévá tenni, hát menj!
    Próbáld meg!
    De a Nemzetnek ellene soha ne tégy.
    De soha ne háborogj, ha idegennek neveznek.
    Ha idegenből jöttél, ez a Nemzet befogadott! Feltétel nélkül!
    A te döntésed volt, hogy idejöttél. Elfogadott.! Te is fogadd el ŐT!
    És ha úgy döntöttél, hogy itt maradsz, hát érezd jól magad, de azon munkálkodj, hogy jól érezhesd magad!

    Sajnos mindenütt és mindíg akadnak, akik elvetik a sulykot. Nem élnek, hanem visszaélnek a lehetőséggel.
    Te ne tégy így! Ne írja befejezetlen gondolatokat.
    Ne vezess ezzel félre másokat, akik egyéni sérelmeiket írásodra vetítve bosszúért kiáltanak!
    Lépj túl a perceken, pillanatokon, és tekintsd a távlatokat! Tekintsd a jövőt, amit együtt, Velünk együtt, Velük együtt kell építeni.
    A francba pedig ne küldjél senkit!
    Tudod egyáltalán honnan származik a …”francba” kifejezés?
    Ha bármelyikünk menni akar -veled vagy velem együtt – a francba, hát megy. EU és Shengen révén még útlevél sem kell.
    De hidd el, ha elviszed Őket az általad emlegetett francba, megköszönik. Csak nagyon vigyázz, helybéli sajtót ne nagyon adj a kezükbe!
    Ha elküldöd Őket és elmennek, jobban fognak élni, mint itthon!