„Amikor az én palotám előtt hungaristák masíroznak, akkor el kell őket küldeni a francba”

Forrás: Stop!

Á la Carte – Fotó: MTV

Kumin Ferencnek, a Köztársasági Elnöki Hivatal főosztályvezetőjének estek Sólyom László megnyilvánulásai miatt az Á la Carte résztvevői a műsor keddi felvételén.

Az M1-en jövő hét csütörtök este adásba kerülő Á la Carte című műsor felvételén Kumin Ferenc a tervezettnél egy héttel korábban csatlakozott a vendégekhez, mert az eredetileg meghívott Kalocsai Zsuzsa operetténekes megbetegedett. Sólyom László hivatalának főosztályvezetője a vacsora többi szereplője előtt folyamatosan kitartott amellett, hogy a köztársasági elnök helyesen és jól időzítette megnyilvánulásait a különböző belpolitikai események kapcsán, sőt korábban elmondott megnyilvánulásai és figyelmeztetései később őt igazolták, nem feleslegesen húzta a vészharangot.

Ha a palotám előtt hungaristák masíroznak…

Az ötfős asztaltársaság Kuminnal szembeni két nagy ellenpontja Parti Nagy Lajos író és Gönczöl Katalin jogász, egykori ombudsman volt. Szerintük Sólyomnak sokkal hangsúlyosabban és azonnal kellett volna reagálnia például a Magyar Gárda megjelenésére. Parti szerint: „amikor az én palotám előtt hungaristák masíroznak, akkor el kell őket küldeni a francba”. Kumin erre azt mondta, a Sólyom László elleni támadások tipikus talaja ez az álláspont, pedig szerinte Sólyomnak. és szerencsére senkinek nincs joga egy előre bejelentett demonstrációt megakadályozni, vagy elítélni, mert ez a gyülekezési szabadságjoggal menne szembe. Kumin szerint Sólyom később a parlamentben el is ítélte a „gárdajelenséget” egy nagyon világos, tisztán érthető beszédben, ahol konkrétan nevén nevezett pártokat és személyeket, de valamiért ezt az elnök ellenlábasai nem akarták megérteni.

Parti szerint Sólyomnak csupán négy mondatot kellett volna mondani, de azt azonnal. Ehhez Gönczöl is csatlakozott. Szerintük a köztársasági elnöknek egyszerűen lazítania kéne, hogy legyenek spontán megnyilvánulásai.

Sólyom elítélő reakciója egyáltalán nem hat a futballhuligánokra

A Sólyom körüli vitának előzményei is voltak, ugyanis Kumin állította: az elnöki tekintély az intézmény és a megnyilvánulások összességéből jön. Gönczöl szerint a tekintély kialakulása ennél összetettebb, neki a tekintélyes elnök, az mindig is Göncz Árpád marad. Kumin kijelentette, hiába reagált volna Sólyom hamarabb, vagy másképp. Elítélő megnyilvánulásai nincsenek hatással azokra a rétegekre, akik a foci-huliganizmuson edződtek, és molotov-koktélokat dobálnak a rendőrökre. Gönczöl hozzátette, az elnök olyan mondatokat mondott a kritikus órákban, amelyek felett el lehet merengni, és valóban nem tudja egyik oldal sem kisajátítani, de nem hatottak nyugtatólag senkire.

Tényleg az a legnagyobb baj, hogy brutális a rendőrség?

A másik forró pont a körül alakult ki, hogy a bíróság képtelen volt megállapítani egy-egy rendőr vétkességét az október 23-ai események után, mert a rendőrök – úgymond – összezártak. Gönczöl Katalin az általa vezetett bizottság jelentésére hivatkozva elmondta, hogy a rendőrséggel kapcsolatban arra a véleményre jutottak, hogy a testületen belül elmaradt az a rendszerváltás, ami a politikában 1989-ben megtörtént. Az emberek bizalma pedig azért rendült meg a rendőrségben, mert az állampolgárok egyszerűen nem tudják, hogy mit várhatnak el a rendőrrel szemben, a közeg pedig sok esetben nem ismeri, nem érzi azokat a határokat, ameddig intézkedés közben elmehet.

Mint fogalmazott, bárkit ok nélkül igazoltathatnak az utcán és ennek akár fogda is lehet a vége, ha nincs az illetőnél személyi. A jogász példája szerint, az intézkedő rendőrnek azzal kéne kezdeni, hogy elmondja, mit miért tesz, ismerteti a jogait az állampolgárnak. Erre Bojár Gábor, a Graphisoft szoftvergyártó cég társalapítója megkérdezte vacsoratársaitól, hogy tényleg az a legnagyobb baj a rendőrséggel, hogy brutális? Szerinte a rendőrség ugyanolyan közepes intenzitással végzi a dolgát, mint mindenki más ebben az országban.

Szerző: HPG | egyéb írások a szerzőtől