Az Egyesült Államok vizsgálja, hogy Izrael egy titkos megállapodás ellenére a civil lakosság ellen is bevetett-e Libanonban Amerikától vásárolt kazettás bombákat – írta pénteken a The New York Times. Az amerikai külgyminisztérium a héten indította el a vizsgálatot az ENSZ és civil szervezetek jelentései alapján.
AZ ENSZ egyik szervezetének jelentése szerint 267 helyen találtak kazettás bombákból származó, fel nem robbant tölteteket Libanonban. Izrael korábban már elismerte az ilyen bombák használatát, amelyeket állításuk szerint csak a Hezbollah rakétakilövői és katonai célpontok ellen vetett be. A külügyminisztéium szóvivője csak annyit közölt, hogy jelenleg még csak információkat gyűjtenek. Azt sem lehet tudni, hogy milyen szankciókra számíthat Izrael, ha bebizonyosodik, hogy megszegték a bombák használatára vonatkozó titkos megállapodást. Az Egyesült Államok az 1970-es évektől ad el Izraelnek kazettás bombákat azzal a feltétellel, hogy csak szervezett arab hadseregek és katonai célpontok ellen használhatja azokat. 1982-ben már egyszer beszüntette Washington ezeknek a fegyvereknek az eladását Tel-Avivnak, miután egy vizsgálat kiderítete, hbogy civil célpontok ellen használták azokat. Az úgynevezett kazettás bomba, amit „fürtös bombának” is szoktak nevezni, több kisebb töltetet tartalmaz, amelyek száma háromtól akár kétezerig is terjedhet. Használatát nem tiltja egyetlen nemzetközi egyezmény sem, bár az ENSZ és több emberi jogi szervezet ellenzi használatát, mert használatakor nagy az esélye, hogy civilek is megsérülnek. Egy ilyen bomba hatóterülete akár három futballpálya nagyságú is lehet, és a fel nem robbant töltetek is veszélyeztetik a lakosságot. (FH)
