Forrás: Magyar Hírlap

A rendszerváltás után alapvetően megváltoztak a testvérvárosi kapcsolatok

Nem kommunista csökevény a testvérvárosi cím, a rendszerváltás óta a korábbinál is népszerűbbek a magyar városok és kerületek külföldön, sorra köttetnek a testvérvárosi szerződések. A kapcsolatfelvételnél az uniós tagság is sokat számít.

A rendszerváltás után alapvetően megváltoztak a testvérvárosi kapcsolatok. Az együttműködések protokolláris jellege megszűnt, inkább a kulturális, gazdasági és uniós előnyöket használják ki a szerződött városok, kerületek. „Roppant népszerűek a magyar testvérvárosok, folyamatosan érkeznek hozzánk külföldi megkeresések” – mondja Krausz Veronika, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének nemzetközi titkára. A népszerűség vélhetően annak köszönhető, hogy Magyarország Európa bármely szegletéből viszonylag könnyen elérhető, és a magyar önkormányzatok jelenleg az ötödik legsikeresebb uniós pályázók.

New York-Tel-Aviv-tengely

Bár testvérvárosi szerződések az ötvenes évek óta léteznek, igazán a rendszerváltás után alakultak ki a különböző országok városait összekötő kapcsolatok. A magyar települések általában a hasonló lakosságszám, a közös múlt, esetleg név alapján választanak testvérvárost. A legtöbb Erdélyben és Németországban van, de sok osztrák és finn város is viszonylag szoros kapcsolatban áll magyar városokkal, kerületekkel. Újabban Olaszországból van nagy érdeklődés, bár kevés népes magyar város vezetése hajlandó szerződést kötni. Nem így a budapesti kerületek, amelyek egyre-másra keresik a lehetőségeket.

Budapest a rendszerváltás óta nyolc várossal kötött testvérvárosi szerződést. Elsőként Tel-Avivval, hogy az Izraellel korábban megszakadt diplomáciai kapcsolatot feléleszthesse. 1990-ben szaporodtak meg a testvérvárosok, elsőként Frankfurt jelentkezett. A német várossal azóta is folyamatos Budapest kulturális kapcsolata, elég csak az évente ismétlődő könyvfesztiválokat említeni. Tizenegy éve Demszky Gábor főpolgármester át is vehette Frankfurtban a külföldön legsikeresebben bemutatkozó, legjobb kapcsolatteremtő, újjáéledő kelet-európai város díját.

Frankfurt után egy tengerentúli város, a texasi Fort Worth kezdeményezte a kapcsolatot a magyar fővárossal. A kilencvenes évek elején egy másik megkeresés is érkezett az Egyesült Államokból, így New York is Budapest partnere lett. Ahogyan Bécs is, amellyel a testvérvárosok közül a legszorosabb a főváros kapcsolata. Hasonlóan intenzív a viszony Budapest és Berlin között. A német metropolis vezetése ugyanis nagy szerepet játszott abban, hogy a magyar főváros felkészült az uniós csatlakozásra. Lisszabon is szerződést kötött Budapesttel, ennek kézzelfogható bizonyítéka például az a csempe falikép, amely a Lisszaboni Közlekedési Vállalat ajándékaként látható a Deák téri metróállomáson. Legutoljára Szarajevóval állapodott meg a főváros: 1995-ben, a délszláv háború egyik fegyverszünetében.

Csak uniós pályázatokért

A leggyakoribb eset, hogy a magyar kerület egy másik főváros azonos sorszámú kerületével kerül kapcsolatba, így lett testvérkerülete az I. kerületnek Bécs, illetve Prága I. kerülete vagy Terézvárosnak e városok VI. kerülete. Van, ahol a történelem húzta át a kerületszámok egyezését: Újpest egyik testvérvárosa Berlin X. kerülete, amely a német főváros újraegyesítése előtt Kelet-Berlin IV. számú városrésze volt.

A testvérvárosok számát tekintve a Belváros a csúcstartó kilenc várossal, ebből három Erdélyben van. Vannak kerületek, amelyeknek nem volt különösebb okuk a testvérvárosi kapcsolatok kialakítására, ezért csak a közös uniós pályázatok miatt kötöttek szerződéseket. Ágy lett Józsefváros partnere az olasz Pescina vagy Kőbányáé az angol Wolverhampton. Újpest pedig Stockholm Tyreso nevű elővárosával pályázik az Európai Uniónál közös pataktisztítási projekttel: mindkét városrész azonos technológiát alkalmazna a mederkotráskor.

Rákospalota vezetői tágan értelmezték a testvérvárosok fogalmát, amikor partnerek közé vettek két magyarországi települést: Mosonmagyaróvárt és Tótszentmártont. Hasonlóan magyarlakta településeket – igaz, a határon túlról – választott Ferencváros: Beregszászt, Királyhelmecet, Magyarkanizsát és Sepsiszentgyörgyöt. Az egyik legérdekesebb választásnak Zugló döntése tűnik, a kerület alsórákosi része miatt kerültek kapcsolatba az azonos hangzású erdélyi Alsoracossal.

Vidéken nagyra vágynak

Számos vidéki – főként határ menti – város esetében egyértelmű, hogy a szomszédos országokban keresnek partnereket, de vannak nagyravágyóbbak is. Százhalombatta lakossága még most is emlékszik arra, amikor a kilencvenes évek elején elindult a településről egy küldöttség Brazíliába, hogy a testvérvárosaik sorába emeljenek egy dél-amerikai városkát, Dimbót. Turnerné Gajdó Krisztina, a

Nem testvérek, partnerek

Demszky Gábor főpolgármester és Jacek Majchrowski, Krakkó polgármestere együttműködési megállapodást írt alá. A két város a jövőben szorosabb kapcsolatot tartana a környezetvédelem, a kultúra terén, és a regionális politika kérdéseiben is töb