Ádám György: Jogellenes manipuláció

Forrás: NOL

Olvasói levél

Népszabadság * Ádám György * 2008. január 26.

A Jogerős ítélet a Ságvári-perben című írás (január 10.) szerint a Pintér Mariann keresete alapján indult polgári per "előzménye, hogy a Legfelsőbb Bíróság (LB) 2006-ban - negyvenhét évvel a kivégzése után - felmentette Kristóf László egykori csendőrt, akit a történelemkönyvek évtizedeken át Ságvári Endre gyilkosaként jegyeztek".

Ez nem felel meg a valóságnak. Pintér Mariann kizárólag saját sérelmei miatt kezdeményezett pert, miután egykor maga is Kristóf kényszervallatásának áldozata volt. "Kristóf László cselekményét csak az 1944-ben hatályos törvények alapján lehetett volna minősíteni, a szerint pedig a körözött és fegyverrel védekező Ságvári elleni intézkedés jogszerű volt, nem tekinthető háborús bűncselekménynek" - így ismerteti a bíróság álláspontját a cikk. Nos, 1944-ben Magyarországnak nem voltak "hatályos" törvényei, miután német megszállás alatt állt, és - a csendőrség aktív közreműködésével - már félmillió magyar állampolgárt vittek haláltáborokba. Ez lett volna Ságvári sorsa is, ha nem védekezik.

A cikk szerint "az LB nem vitatta, hogy a csendőr közreműködhetett fogva tartottak bántalmazásában, ám az hivatali viszszaélésnek minősülhet, és már 1959-re is - amikor az ítéletet hozták - elévült". Csakhogy Pintér Mariann éppen azt kifogásolta, hogy a sérelmére elkövetett kényszervallatást is - törvénysértő minősítéssel - az 1944-ben hatályos Btk. (a Csemegi-kódex) szerint minősítette a bíróság. Ezzel szemben - mivel a cselekmény háborús időben történt - az 1952-ben elfogadott Hatályos Anyagi Büntetőjogi Szabályok Hivatalos Összeállítása (BHÖ) szerint kellett volna eljárni, és aszerint Kristóf el nem évülő háborús bűntettet követett el. A BHÖ 82. pont e) alpontja kimondja ugyanis: a kényszervallatás is háborús bűntettnek minősül, ha az háború alatt valósul meg, függetlenül annak céljától. Ilyen tényállás jelenleg is hatályban van.

A felperes ezzel persze azt a megállapítást is sérelmezi, miszerint 1944 nyarán a csendőrök jogszerűen léptek fel az antifasiszta, békepárti aktivistákkal szemben. Erről az első fokon eljáró bíró említést sem tesz, így az ítélet e része is törvénysértő.

Tehát az LB ellen a pert a súlyosan törvénysértő ítélet miatt adta be Pintér Mariann, és az első fokon eljáró bíróság téves minősítése miatt fellebbeztünk az ítélőtáblához. Erről a cikk nem szól. Pedig ez a meghatározó, hiszen a felperes kizárólag saját megalázásáról és meggyalázásáról kért ítéletet. Az LB jogi képviselője azonban visszatérően a "Ságvári-perről" beszélt, a cikk szerzője pedig bedőlt ennek a manipulációnak.

Dr. Ádám György

ügyvéd, Pintér Mariann felperes jogi képviselője

Ajánlott Cikkek

Vizsgálatot indított az LB elnökeTörténelem, perekElvbarátokkal érvelt a Legfelsőbb BíróságJogerős ítélet a Ságvári-perben

Anonymous képe
mária
link 5716 | mária (nem ellenőrzött), 2008, január 28 - 23:53 | A hozzászóláshoz belépés szükséges

Egyértelmű, az első fokon eljáró bíróság téves minősítése miatt fellebbeztek írja Dr. Ádám György. Most meg az ítélőtábla is tévedett. Értjük. Meg a Legfelsőbb Bíróság is. Ezt a pechet!
Az viszont kifejezetten szerencse volt, hogy "hatályos törvények" híján, német megszállás alatt legalább Budapest zsidóságának a deportálását sikerült elkerülni. Mert akkor annyival több élet terhelné a kollektíven bűnös csendőrség számláját.
Ha Pintér Marianne-t a szörnyű halálrakínzás után előbb Komáromba, majd onnan több németországi táborba deportálták és túlélte, akkor abban sem lehetünk biztosak, hogy Ságvári belehalt volna.
Viszont a vérbíróság nem bízta a véletlenre. Kristóf Lászlót nem küldözgette sehová, egyszerűen kivégezte.