Forrás: Heti Válasz

Zsuppán András, [email protected]

Óbudán véget ért a Tarlós István nevével fémjelzett, 16 éves periódus. A polgármester székéért három eddigi munkatársa, a kerület három alpolgár-mestere küzd.

Óbudán véget ért a Tarlós István nevével fémjelzett, 16 éves periódus. A polgármester székéért három eddigi munkatársa, a kerület három alpolgármestere küzd.

Sajátos helyzetben vannak az óbudaiak, hiszen a kerületet a rendszerváltás óta Tarlós István kormányozza. A független polgármester rendkívüli népszerűségének köszönhetően minden önkormányzati választást gond nélkül megnyert, a kerületet viszont nagykoalícióban irányította: egy-egy alpolgármesteri helyet kaptak a szocialisták, a liberálisok és a Fidesz. A helyi költségvetést a közgyűlés mindig egyhangúlag fogadta el, és a fővárosi kerületek közül Óbuda volt az egyetlen, ahol nem a pártpolitika határozta meg a közéletet.

Óbuda különleges helyzete most véget ért, mivel Tarlós a Fidesz által támogatott főpolgármester-jelölt lett. Akár győz, akár veszít Budapesten, a kerület élére nem térhet vissza. Az utódlásáért indult harc három főszereplője: Pető György, a helyi szocialisták vezetője, jelenleg a közbiztonságért és az egészségügyért felelős alpolgármester, a szociális ügyeket és a kultúrát felügyelő fideszes Bús Balázs, valamint a beruházásokkal és a közbeszerzésekkel foglalkozó, eredetileg szabad demokrata Csire János.

LAKÓTELEPEK NÉPE

„Óbuda Budán van, de igazából pesti kerület” – így szokták jellemezni a főváros III. kerületének politikai adottságait. Tarlós személye eddig elhomályosította azt a tényt, hogy a 104 ezer óbudai választó többsége hagyományosan szocialista kötődésű. Az eddigi országgyűlési választásokon 1994 óta mindig a baloldal nyert, és a képviselő-testület szintén balliberális többségű.

Jelenleg 14 szocialista, tíz fideszes és hét SZDSZ-es képviselője van Óbudának. A 21 helyi választókerületből a jobboldal mindössze két helyen tudott egyéniben nyerni, többi képviselője listáról jutott be a közgyűlésbe. A baloldali fölényt elsősorban a kerület két nagy lakótelepe, a békásmegyeri és az óbudai biztosítja. Míg tehát Tarlós rá volt kényszerítve az egyetértésre törekvő vezetési stílusra, egy jövőbeli szocialista polgármester egyszerű többséggel is irányíthatja a testületet.

Pető György MSZP-s alpolgármester esélyeit két dolog veszélyeztetheti: az országos politikai hangulatváltozás, vagyis ha az elbizonytalanodott szocialista szavazók otthon maradnak a Gyurcsány-csomag miatt, illetve a Pető személye körüli vita a szocialisták és a helyi SZDSZ egy része között. Pető György ugyanis 2005 márciusában hozta nyilvánosságra, hogy 1979 és 1983 között a Belügyminisztérium III/II-es csoportfőnökségének amerikai osztályán dolgozott nyílt állományú kémelhárító tisztként, majd a szolgálatoktól való távozása után KISZ-titkár és a KISZ KB osztályvezetője volt a rendszerváltozásig.

A történetnek pikantériát ad az a tény, hogy a fideszes jelölt, Bús Balázs alpolgármester ugyanebben az időben a katonai elhárítás megfigyelése alatt állt. (A III/IV-es főcsoportfőnökség jelentése szerint „Bús Balázs honvéd, teológiai előfelvett katona, a 22. tüzérezred – Cegléd – alakulat beosztottja 1986 I. 26-án este és ezt követően több esetben katonatársai előtt szocializmus-, hadsereg- és szovjetellenes kijelentéseket tett” – írja a jelentés.) Bús később az egyik békásmegyei általános iskola tanáraként a Fidesz alapító tagja lett. Szociális munkás szakon végzett, majd családsegítőként dolgozott Újpesten és a Ferencvárosban. A Szegényeket Támogató Alap (Szeta) tagjaként Solt Ottilia munkatársa volt a kilencvenes évek elején, és kutatóként a koldusok, a feketemunkások és a hajléktalanok helyzetével foglalkozott. Szociálpolitikusként az 1998-as kormányprogram családpolitikai fejezetének egyik kidolgozója volt, majd alpolgármesterként az ő nevéhez köthető az ország egyik legjobb szociális ellátóhálózatának kiépítése a III. kerületben.

KATONÁS PSZICHOLÓGUS

Bús Balázs lapunknak hangsúlyozta, hogy Pető múltja nem lesz a kampány központi témája, és Tarlós István lapunknak adott interjújában is megerősítette (Heti Válasz, 2006. június 29.): „Pető György alpolgármesterrel is konstruktív a munkakapcsolatom, nem hinném, hogy a múltja alapján kellene megítélnem a vezetői képességeit.” Érdekes módon Pető ellen végül nem a Fidesz indított támadást, hanem az SZDSZ kerületi vezetője, Csire János. A helyi MSZP-szervezet ragaszkodott hozzá, hogy Pető legyen a két párt közös jelöltje. A tárgyalások az SZDSZ ellenállása miatt kudarcba fulladtak, és július 7-én a liberálisok úgy döntöttek, külön indulnak. A döntést jóvá kellett volna hagynia az országos ügyvivői testületnek is, ám ők alkut kötöttek a szocialistákkal: annak fejében, hogy Zuglóban egy SZDSZ-es vállalkozó, Weinek Leonárd közös jelöltként indul, támogatják Petőt, pontosabban nem állítanak ellenjelöltet.

Csire János felháborodásában kilépett a liberális pártból, melynek békásmegyeri alapszervezetét ő hozta létre még 1988-ban. A polgármester-helyettes úgy döntött, független jelöltként méreti meg magát a választáson. Csire jó néhány szavazatot elvihet Petőtől: 16 éve dolgozik a kerület vezetésében, jóval ismertebb a másik két alpolgármesternél, és különösen népszerű a választókerületében, a békásmegyeri lakótelepen, ahol egymás után négyszer nyert egyéniben. A beruházásokért felelős alpolgármesterként Csire magáénak tudhatja az elmúlt évek sikereit: az 57 kilométer csatornát, százezer négyzetméter új utat és Aranyhegy-Ürömhegy körzetének a lajtos kocsit felváltó új ivóvízhálózatát.

„Semmiképpen nem vállaltam volna alpolgármesteri megbízást Pető György mellett” – mondta lapunknak Csire János. „Nem is a kémelhárítói múlt a fő probléma, hanem Pető önkormányzatisággal kapcsolatos felfogása, amit nem lehet a liberális világnézettel összeegyeztetni” – vélekedett a szabad demokratáktól távozó politikus.

Csire János nem kívánta részletesebben kifejteni, hogy mit ért „önkormányzatisággal kapcsolatos felfogáson”, de nyilvánvaló, hogy Pető György közismert „rendpártisága” és vezetési stílusa jelenti a fő konfliktusforrást. A szocialista alpolgármester nem mindennapi személyiség: a Rendőrtiszti Főiskolán és a Zrínyi Miklós Katonai Akadémián tanult, pszichológia szakot végzett, később pr-szakember és vállalkozó lett, aztán 2002-ben visszatért a politikai életbe.

Önéletrajzában hangsúlyozza: alapélmény volt számára holokauszt-túlélő családjának sorsa és az ebből eredő fenyegetettségtudat. „Fontos volt, hogy felléphessek az ellen, amit igazságtalanságnak tartok. Csak ezzel tudom magyarázni, hogy alsós koromban néhány fős rajt próbáltam szervezni, akik botokkal felfegyverkezve, azaz hivatalos személy látszatát keltve próbáltak rendet tartani az iskolaudvaron. [Az úttörőcsapatban] fontos volt számomra, hogy minél nagyobb befolyással lehessek a többiekre, […] hogy ne a rosszat, hanem a jót csinálják. A rendet, a szabályosságot, a tiszta vagy tisztázható viszonyokat kedvelem” – foglalta össze hitvallását a saját honlapján. A mai napig rendszeresen cselgáncsozó, határozott alpolgármestert vetélytársai korrekt, kemény embernek tartják.

A jelöltek programjában alig találni jelentősebb különbségeket. Mivel Tarlós István alatt többségi döntések születtek minden fontosabb kérdésben, mindhárman az eddigi várospolitikát kívánják folytatni. Pető György szerint győzelme esetén sem kell számolni a jelenlegi gyakorlat felrúgásával, sőt biztosítékként alpolgármesteri hellyel kínálja meg Bús Balázst. Búsnak jó esélye van, hogy Csire János indulása miatt egyéniben legyőzze Petőt, ugyanakkor a képviselő-testületben – a politikai realitásokat figyelembe véve – legjobb esetben is csak patthelyzet alakulhat ki. Vagyis Tarlóshoz hasonlóan mindenképp nagykoalícióban kellene a kerületet kormányoznia.

HAJLÉKTALANTANYA A KERÜLET KÖZEPÉN

Bús Balázs kampányának középpontjába a zöldterületek és a közösségi terek fejlesztését állította, a legjelentősebb változás pedig a Mocsárosdűlő kerületcentrummá alakítása lehet. A városrész kellős közepén fekvő pusztaság papíron természetvédelem alatt álló láp, valójában azonban lepusztult hajléktalantanya. A Rómaifürdővel szemben, a Szentendrei út másik oldalán lévő terület beépítéséért régóta lobbiznak lakóparkos cégek, de a résztulajdonos főváros mindeddig megakadályozta a parcellázást. (Úgy tudjuk, a Mocsárosdűlő ügye volt Schneller István budapesti főépítész közelmúltban történt lemondásának egyik oka.)

Bús Balázs szerint a terület túl értékes ahhoz, hogy engedjenek a lakóparkos vállalkozások nyomásának, ám jelenlegi állapota tarthatatlan; a természeti értékek megmaradását nagy közpark létrehozása biztosítaná, közepén csónakázótóval, amely mellé a fideszes jelölt sportcsarnokot is építene. Programjában szerepel még a Fő tér parkoló jellegének megszüntetése, a szociális intézményhálózat továbbfejlesztése, például közös fenntartású bölcsődék létesítése azokkal az agglomerációs településekkel, ahonnan a gyerekeket ma Óbudára hordják a szülők, és a Római-parton mobilgát építése.

Utóbbi ügyet teljes egyetértés övezi a kerületiek körében, és mindhárom jelölt támogatja, akárcsak a Hajógyári-sziget – a civilek által hevesen támadott – beépítését. „Az Álomsziget projekt, elképesztően ostoba neve ellenére mára annyira megszelídült, hogy a beruházás megvalósítása az óbudaiak érdeke” – állította lapunknak Pető György, aki helyi népszavazást kezdeményezett az önkormányzat szabályozási tervének elfogadása érdekében. „A beépítési magasságot és a férőhelyek számát sikerült csökkenteni, a hatásvizsgálatok szerint a sziget környezeti állapota összességében nem romlik, mivel a befektető vállalta a közpark rendezését. A szabadidős központ a cég állítása szerint harmincezer új munkahelyet teremt a kerületben; ha ebből húszezer megvalósul, már örülhetünk” – nyilatkozta a szocialista politikus.

SZEMPONTJAINK

Most induló sorozatunkban a hét legérdekesebbnek ígérkező önkormányzati párviadalt mutatjuk be. A helyszínek kiválasztásakor ügyeltünk rá, hogy minden jelentősebb településtípus szerepeljen a listánkon: fővárosi kerület, vidéki nagyváros, közepes nagyságú megyeszékhely és kisváros. Jellegzetes és különleges küzdelmeket egyaránt szemügyre veszünk, országos ismertségű jelöltek és eddig ismeretlen aspiránsok összecsapásairól is számot adunk.

Sorozatunk további helyszínei:

VESZPRÉM

A dunántúli megyeszékhelyen az önkormányzati választással egy időben országgyűlési választást is tartanak, hogy megtalálják a közelmúltban elhunyt Horváth Balázs, az Antall-kormány belügyminiszterének utódját.

KECSKEMÉT

A Malom Center megépítése miatt pártjából kizárt, volt fideszes polgármester, Szécsi Gábor most a kormánykoalíció jelöltje, vetélytársa Zombor Gábor, a megyei kórház igazgatója.

PÁSZTÓ

Sisák Imre volt MDF-es országgyűlési képviselő és polgármester kihívója az MSZP által is támogatott tévés személyiség, Dömsödi Gábor.

PÉCS

A szocialisták sokáig keresték a súlyos autóbalesetet szenvedett Toller László utódját. Vajon Tasnádi Péter, a megyei közgyűlés alelnöke vagy a korábbi fideszes polgármester, Páva Zsolt kerül ki győztesen a viadalból?

ZUGLÓ

A pesti oldal egyetlen jobboldali vezetésű kerületében Rátonyi Gábor polgármester kihívója Weinek Leonárd SZDSZ-es üzletember.

GYŐR

Balogh József, a várost 12 éve irányító polgármester idén nem indul a tisztségért. Utódja Kun András eddigi alpolgármester vagy Borkai Zsolt egykori olimpiai bajnok lehet.

Comments are closed.