Róna József

Róna József

szobrászművész

/Lovasberény (Fejér megye), 1861. február 1. - Budapest, 1939. december 31./

Róna József egy elszegényedett, majd elzüllött lovasberényi gabonakereskedő fia volt. Tizenöt testvére közül nyolc csecsemőkorában meghalt. A népes család Pestre költözött, ahol nagy szegénységben éltek. A jó eszű, tehetséges fiú saját erejéből, önmagát és részben családját fenntartva küzdötte fel magát a legkiválóbb művészek közé. Igazi őstehetség volt, s a kor kedvezett a tehetségek kibontakozásának. Előbb Hentsch Ignác épületszobrász műhelyében tanulta meg a szobrászat technikai alapjait, majd sikerült királyi ösztöndíjat nyernie a Bécsi Akadémiára.

Róna 1879-1885 között Edmund Hellmer, majd Kaspar Zumbusch mesteriskolájának növendéke volt. Berlinben 1885-ben első nagyobb szabású szobrával római ösztöndíjat nyert. A Műcsarnokban 1880-ban a Megszorult faun című szobrával Rökk-díjat, Savoyai Jenő lovas szobrával a kis aranyérmet, József és Putifár felesége faszobrával a nagyaranyérmet, Utolsó szerelem című szobrával Antwerpenben aranyérmet, Párizsban pedig Grand Prix-t nyert.
Mitológiai, bibliai témákat megjelenítő szobraival az anekdotizáló zsánerszobrászat megteremtője, kiváló képviselője lett. Emlékszobrai közül a legreprezentatívabb Savoyai Jenő herceg barokklendületű lovas szobra (1899), a Kossuth-szobor Szegeden (1902) és Erzsébet királyné nemes egyszerűségű szobra Gödöllőn (1902). Egyéb emlékszobrai: Kossuth Lajos (Mikolc, 1898; Rozsnyó, 1907), Zrinyi Miklós (Budapest, 1902), Szemere Bertalan (Miskolc, 1906), Klapka György (Komárom).

Ő készítette a Képzőművészeti Társulat 50 éves jubiláris plakettjét. Számos jelentős hazai és külföldi középület szobrászati elemét és a Kerepesi úti temető híres síremlékét faragta. Kora társadalmilag, művészileg megbecsült szobrásza volt. Kitüntették a magyar királyi főtanácsosi címmel. A III. Koronarend és Ferenc József Rend lovagja, a Magyar Képzőművészek Egyesületének elnöke, az Országos Képzőművészeti Társulat elnöke, a Munkácsy Céh tiszteletbeli tagja, a Benczúr Társaság tagja és több olasz, angol, francia, német művészeti aranyérem tulajdonosa volt.

Forrás: Zsidó Kultúrtörténeti emlékek Fejér megyében, Szerk.: Lakat Erika (Székesfehérvár 2004)