Forrás: NOL

NOL * Népszabadság Online * 2006. augusztus 28.

Ellenkérelemmel élt a Fővárosi Bíróságon három katolikus egyházi vezető az a kereset ellen, amelyet egy újságíró indított az állambiztonsági levéltár ellen a főpapok közszereplői minősítésének megállapítása és esetleges ügynökaktáik nyilvánosságra hozása érdekében.

A per előzménye, hogy tavaly Kozák Dániel újságíró megkeresésére az egyházi vezetők azt közölték: nem tartják magukat közszereplőnek. Így az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára nem adhatta ki azokat a dokumentumokat, melyekből kiderülhetett volna: együttműködtek-e a pártállam titkosszolgálataival.

Ezután fordult a Fővárosi Bírósághoz felperesként az újságíró, annak megállapítását kérve: közszereplőnek minősülnek-e az egyházak élén álló személyek.

Az állambiztonsági levéltárról szóló, három évvel ezelőtt elfogadott törvény értelmében ilyen esetekben az alperes a levéltár.

Ám a szabályozás szerint a bírósági döntés ellen fellebbezési jogot kell biztosítani az érintetteknek, ezért látta szükségesnek a Fővárosi Bíróság az ügyben eljáró bírája, hogy az egyházi vezetőket is bevonják az eljárásba.

Így alperessé vált Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének ügyvezető igazgatója, Frenkl Róbert, a Magyarországi Evangélikus Egyház távozó országos felügyelője, Szebik Imre, a Magyarországi Evangélikus Egyház nyugalmazott elnök-püspöke, továbbá a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia részéről Seregély István volt elnök, Bosák Nándor volt alelnök, illetve Veres András volt titkár.

A per elsőrendű alperesének, a levéltárnak a jogi képviselője korábban úgy nyilatkozott a perben, hogy teljesen semleges résztvevői az ügynek. A levéltár kizárólag a kötelező törvényi rendelkezés miatt részese a pernek.

A törvény megfogalmazása szerint “közszereplő: az a személy, aki közhatalmat gyakorol, gyakorolt vagy közhatalom gyakorlásával járó tisztségre jelölték, illetve aki a politikai közvéleményt feladatszerűen alakítja vagy alakította”.

A katolikus egyházi vezetők jogi képviselője ellenkérelmet terjesztett be a bíróságra. Ebben hivatkozott arra, hogy szerinte a jogszabály a törvényben említett feltételek együttes teljesülését írja elő. A katolikus egyház képviselőinek az egyházi törvénykönyv tiltja, hogy közhatalmat gyakorló tisztséget vállaljanak és azt is, hogy feladatszerűen politikai véleményt nyilvánítsanak. Ellenkeresetében utalt az Alkotmány 60. §-ra, az állam és egyház szétválasztására valamint a vallásszabadság alkotmányos jogára.

Az alperesi képviselő kifejtette: sem a közszereplő fogalmát meghatározó törvény, sem annak indoklása nem rögzíti pontosan, hogy a politikai véleménynyilvánítás mit takar. Felmerül, hogy ezt a kérdést az Alkotmánybíróság értelmezze, s mondja ki, hogy a véleménynyilvánítást, pontosabban a politikai véleménynyilvánítást milyen körben kell értelmezni – mondta jogi képviselő.

A per november 10-én folytatódik.

Az origo.hu korábban megírta: az eset kapcsán a református egyház vezetője, Bölcskei Gusztáv azt nyilatkozta, hogy közszereplő, így róla kiderülhetett, hogy a levéltárban őrzött dokumentumok szerint nem állt kapcsolatban az állambiztonsággal.

Az Élet és Irodalom március 3-ai számában Ungváry Krisztián történész öt katolikus főpapról, köztük Seregély István egri érsekről állította, hogy a Kádár-korszakban beszervezték, februárban pedig Paskai László bíborosról, volt esztergom-budapesti érsekről írta, hogy egy évtizeden át ügynök volt, és jelentett paptársairól.

(MTI)

Comments are closed.