Forrás: Népszava

Nem kis vihart kavart Németországban, hogy az Axel Springer kiadó, amely már valósággal uralja a német lappiacot, megszerezte a ProSiebenSat1 magántelevíziós cég részvényeinek száz százalékát, amelynek eddig tizenkét százalékban volt tulajdonosa. Félelmetes tranzakcióról van szó: Springer 2,47 milliárd eurót utal át az eddigi többségi tulajdonos, az izraeli-amerikai állampolgárságú Michael Saban bankszámlájára.

Elvileg azt gondolhatnánk, hogy az adásvétel csupán német ügy, aminek nem lesznek hosszabb távon komolyabb következményei. Erről azonban szó sincs. Németországban ugyanis attól tartanak, hogy egy-két kézben összpontosulnak az ország elektronikus médiumai. „Bizonyos ön abban, hogy nem Axel Springer formálja véleményét” – tette fel a kérdést a német reggae énekes, Nosliw. Kétségtelen tény, lassacskán a csapból is Axel Springer fog folyni. Naponta 12 millióan olvassák híres bulvárlapját, a Bildet, amely kétmilliós napi forgalmával a legnagyobb példányszámú lap az országban. Jellemző, hogy a német nyomtatott sajtó 23 százalékát a kiadó ellenőrzi, hiszen Springer megannyi népszerű magazint ad ki az ötvenes évek óta.

Persze Springer neve nemcsak az ország határain belül ismert: 27 országban – így Magyarországon is – 150 lapot ad ki, s 10 700 embert foglalkoztat.

Springer közismerten jobboldali kötődésű. Magyar logikával ez azt jelentené, hogy a német jobboldal fontos csatornákat szerzett meg, s így jelentősen befolyásolhatja a német nézők politikai nézeteit. A Rajnán túl azonban más érdekek dominálnak. Attól még, hogy egy tulajdonos rokonszenvez egyik vagy másik párttal, még nem törekszik a polgárok politikai agymosására. Várhatóan sem a Pro 7-en, sem a Sat1-en nem lesz több politikai műsor, több „elfogult” híradó, vagy olyan program, ahol a heves vérmérsékletű nézők melegebb égtájakra küldik az ország egyes politikusait.

Németországban a nézettség számít. Springer pontosan tudja: ha több politikát csempészne programjaiba, netalán „agitációs propagandaműsorrá” alakítaná át a két televíziót, az hosszabb távon csatornáinak halálát jelentené. Ez pedig akár pénzügyi nehézségeket okozhatna számára.

E tekintetben mindenképpen tanulhatunk Németországtól, ahol nem a pártok diktálnak a piacnak: a verseny határozza meg mit érdemes sugározni és mit nem.

Rónay Tamás

Rónay Tamás