Forrás: Népszava

Keveseknek adatik meg, hogy megvalósíthatják gyerekkori álmukat. Barát József, a Magyar Rádió korábbi new york-i tudósítója azonban megkapta a nagy lehetőséget, és elindulhatott az Amerikai Álom nyomában. Amely amerikai álom persze egészen más, mint ahogyan itt, Magyarországon elképzeljük. Zűrösebb, bonyolultabb, kiábrándítóbb, de ennek ellenére menthetetlenül vonzó világ.

A vállalkozó szellemű újságíró keresztül-kasul utazta az Egyesült Államokat, s próbálta megtudakolni, mit jelent az amerikaiak számára a korlátlan lehetőségek országa, hogyan élik meg ők a maguk amerikai álmát. „Amerika álom maradt” című izgalmas könyvében Barát József végigvezeti az olvasót saját Amerikáján. Érdemes őt elkísérni, hiszen olyan helyekre jut el, ahová a turisták ritkán, olyan emberekkel találkozik, akikről nem tudósít a CNN, akiknek életéről nem forgatnak filmet Hollywoodban.

Kalandos utazása során beáll feketemunkás taxisofőrnek a két és félmilliós Brooklynban, de nem hoz nagy hasznot orosz emigráns főnökének. Kiderül, hogy a New York-i taxisok többségének inkább van moszkvai egyetemi diplomája, mint érvényes amerikai jogosítványa. Hogy hogyan élnek a szatmári hászid zsidók Williamsburg városában. Az újságíró videózna a világhíres New York-i maratonon, de mindenütt tilalomfákba ütközik. Bekukkant a Nagy Alma legmélyebb bugyraiba, „szőke néger” (ír-indián-afrikai-amerikai) barátnőjével swing bárban tanulmányozzák az amerikai szexipar kínálatát. Megtudhatuk, hogy az amerikai álom szerves része az SUV (Sports Utility Vehicle), a dzsipnek is beillő benzinzabáló kocsi, hiszen aki beleül, annak egy hüvelykkel megnő a fütyije, s ha nő az illető, hatalmas mellei nőnek. Barát József országjárása során meglátogatja a középkori időket élő ámis közösséget, s kideríti, hogy bizony a modern kor vívmányait elutasító, vallásos közösség tagjai időnként mégiscsak autóba ülnek, s használják az elektromosságot, s a fiatalok közül sokan ki-kiruccannak a huszonegyedik századi Amerikába. New Englandben, azaz Új-Angliában ott várja a Mayflower hajó, amellyel az első telepesek érkeztek. A tudósító gyermekkori álmait követve az utolsó mohikán keresésére indul, s bevezeti az olvasót a pequot indiánok kaszinóüzletének rejtelmeibe. A pequot törzs hatszáz tagja közül nem mindenki indián, ám mindenki milliomos lett a virágzó szerencsejáték-iparnak köszönhetően. Az olvasó megtudhatja, hogy autóval lehet behajtani a detroit-i Michigan Színházba, amely éppen annak az üzemnek a helyén áll, ahol Henry Ford megépítette az első T-Modellt. Ellátogat a tudósító Amerika legszelesebb városába, Windy Citybe, azaz Chicagóba. Ahol nem csupán a legmagasabb amerikai felhőkarcolót, a Sears Tornyot tekintheti meg, hanem politikai korrektségből is leckét kap vendéglátóitól, akik a dohányzó magyart afféle marslakóként kezelik. Barát József „Úton”-jában eljut Denverbe, s annak legélhetőbb kis elővárosába, Boulderbe. Ott működik Amerika legjelentősebb buddhista egyeteme. Colorado államban megpróbál Coltot vásárolni, Utahban tanulmányozza a mormon többnejűséget. S persze hogyan is maradhatna ki az amerikai álom célpontjai közül a napfényes Kalifornia, amely megint egy egészen más világ. S New Orleansban ott várja a Felkelő Nap Háza.

Barát József a World Trade Center 107. emeleti kilátójában tervezte meg nagy utazását, de mire élményeit papírra vetette, az ikertornyok már nem léteztek. Könyve tehát egy utolsó pillanatkép a szeptember 11. előtti, „békebeli” Amerikáról. A kötet a Kossuth Kiadó gondozásában jelent meg.

Népszava-információ