Forrás: MNOBezárás | Nyomtatás
Űr élet és művészet között
A berlini visszhangtól függ a Sorstalanság reklámkampánya
2005. február 16. (15. oldal)
Zacsek Ágnes
Továbbra is nehéz kideríteni a Sorstalanság című film terjesztésére és reklámozására fordított támogatások hátterét. Ádám Bernadett, az InterCom sajtóreferense lapunknak elmondta, a forgalmazó és a különböző orgánumok kölcsönösen érdeklődtek a film iránt, sok médiatámogató jelentkezett. Arról nem kaptunk bővebb felvilágosítást, hogy a reklámkampány menynyibe került, a sajtóreferens szerint az összeg nem publikus, és a népszerűsítés a bemutatóval még nem zárult le. Időtartama attól is függ, hogy a Sorstalanság milyen fogadtatásra talál a berlini fesztiválon, amelyen tegnap este vetítették a drámát.
A magyar filmek külföldi fesztiválszereplését és népszerűsítését végző Magyar Filmunió 160-170 millió forintból gazdálkodik, a Magyar Mozgókép Közalapítvány által finanszírozott szervezet kevesebb pénzt kap évente, mint amennyi egy átlagos magyar játékfilm előállításához szükséges, ebből kell megoldaniuk a filmek kópiagyártását, feliratoztatását, promócióját, fesztiválutaztatását és a standbérlést – nyilatkozta lapunknak Vezér Éva, a filmunió ügyvezető igazgatója. Kérdésünkre, hogy a Sorstalanság külföldi szerepeltetésére az évi keretből mennyit szánnak, az ügyvezető elmondta, hogy Koltai filmjének további költségeit egy amerikai eladási ügynökség vállalta magára.
A hazai drámák esetében egyébként rekordnak számít a Kertész-regényből készült adaptáció – közölte a hazai forgalmazó, az InterCom. Koltai Lajos filmjét múlt kedden mutatták be a 36. Magyar Filmszemle záródarabjaként, és csütörtökön indították útjára a hazai mozikban. A Sorstalanságot vasárnap estig több mint hatvannégyezren nézték meg a hazai mozikban, magyar dráma hasonló nézőszámot még sohasem ért el. Az elmúlt hetekben a mozis toplista első helyére jutó filmek ennyi idő alatt 28 000 (Ocean’s Twelve), 23 000 (Csudafilm), valamint 22 000 nézőt (A nemzet aranya) vonzottak. A magyar drámák közül a toplista első helyén eddig Szabó Istvántól A napfény íze állt, amely bemutatója hét- végéjén 14 000 nézőt vonzott.
A Sorstalanság reklámozása már egy hónappal a vetítés előtt megkezdődött, werkfilmet vetítettek róla a televízióban, rádiókban, plakátokon és szórólapokon népszerűsítik.
Az első berlini visszhang kedvező: „Koltai kísérletét leginkább balladaként fogja fel az ember: a felháborító történetet magától értetődőként, erős érzelemmel akarja elmesélni. Ennio Morricone rekviemszerű zenéje ráhangol erre” – írta tegnap a Der Tagesspiegel című berlini lap. A Der Tagesspiegel szerint a film a regénynél egyértelműbben mondja ki, hogy a haláltáborok borzalmait túlélő, hazatérő főhős idegen, kinek sorsát még zsidó rokonai sem tudják vagy akarják felfogni. A film világosabban ábrázolja: Köves Gyuri ebben a hozzáállásban nem várhat nagy változást, amit bizonyított, hogy Kertész regénye iránt egészen a Nobel-díjig (Magyarországon) csekély érdeklődés mutatkozott. „Élet és művészet között fájdalmas űr tátong, amit éppen ez a Berlinale részéről először dőre módon félreismert film bizonyít” – írta a lap a Sorstalanság utólagos beválogatására célozva.
Kevésbé sikeresnek tartja az alkotást Susi Koltai, a Neue Zürcher Zeitung budapesti születésű kritikusa. Elkerülhetetlen volt a klisékbe való átcsúszás, mivel Kertész nyelvét lehetetlen filmben utánozni – írja. Szerinte a Morricone nagyságú óriásokkal való együttműködésnek is megvan a maga hátránya: „Morricone zenéje gyakran túl nagy helyet tölt ki. (&) A film feltehetően nem a megfelelő médium a regény tolmácsolására.”
Kiadja a Nemzet Lap és Könyvkiadó Kft. © 2001
