Forrás: Magyar HírlapA szerbeknek is fáj az erőszak

Igen, meg kell védeni a vajdasági magyarokat a szerb erőszak ellen, s erre minden eszközzel rá kell szorítani a szerbiai hatóságokat.

Szomorúan olvastam Neumann Ottó Frusztráció és magyarverés című írását a Magyar Hírlap február 8-i számában. A szerző – hírlapos éveimben kedves kollégám – azon gúnyolódik, hogy a vajdasági magyarellenes akciókat vizsgáló EP-bizottság elnöke, Doris Pack a Koszovóból elüldözött szerbek frusztrációjával magyarázza az incidenseket. Neumann szerint “Doris Pack logikája mentén eljutunk egészen az őskorig, amikor a vadászmezők egyenlőtlen felosztása miatt súlyos feszültségek, majd harcok robbantak ki a törzsek között”.

Ez, kedves Ottó, udvariasan szólva, nagy csacsiság. Az őskor az őskorban volt, a koszovói szerbellenes atrocitások pedig napjainkban történnek. Legutóbb 2004 márciusában lincseltek meg tizenkilenc szerbet az albán szélsőségesek a Koszovót megszálló és kormányzó nemzetközi hatóságok feltűnő passzivitása mellett. Mellesleg számos középkori keresztény templomot is leromboltak, sajátos módon ez még a hazai “keresztény” sajtónak sem fájt. A második világháború óta eltelt évtizedek legsúlyosabb cigányellenes akcióira is Koszovóban került sor. A Szerbiába űzött romák Európa legnyomorultabb számkivetettjei. Jártam a táboraikban, tudom, miről beszélek.

Én is tagja voltam az említett EP-bizottságnak. Magyar képviselőtársaimmal együtt keményen dolgoztam azért, hogy az Európai Parlament foglalkozzon a magyarellenes kilengésekkel. Keményen vitatkoztunk szerb rendőrkapitányokkal, politikusokkal és a belügyminiszterrel is. Magyar beszélgetőpartnereink egybehangzóan állították, hogy közvetlen összefüggés van a koszovói szerbellenes erőszak és a magyarverések között. Ha egy nap bántják a szerbeket Rigómezőn, már másnap agresszívan lépnek fel a magyarok ellen a Vajdaságban. Ez persze szörnyű logika, minden módon harcolni kell ellene. De furcsa vizsgálóbizottság lenne az, amely az általa mindenütt tapasztalt tényeket tudatosan elhallgatja a közvélemény előtt.

Igen, meg kell védeni a vajdasági magyarokat a szerb erőszak ellen, s erre minden eszközzel rá kell szorítani a szerbiai hatóságokat. Ha másképp nem megy, az uniós támogatások megvonhatóságának emlegetésével is. De ugyanúgy meg kell védeni a koszovói szerbeket az albán szélsőségesek sokkal súlyosabb atrocitásaitól (melyek az albánok jogos és demokratikus követeléseinek is sokat ártanak). Kostunica miniszterelnökkel tárgyalva el is mondtam, hogy pontosan ugyanazokat az emberi és kisebbségi jogokat kívánom a vajdasági magyaroknak, amit ő a koszovói szerbeknek követel.

Jó lenne, ha legalább a liberális sajtóban alapelv lenne, hogy nincsenek jó és rossz népek. S a szerbség mint nép semmivel sem rosszabb, mint a magyarok, albánok, zsidók, oroszok, amerikaiak és a többiek úgy általában

Hegyi Gyula

európai parlamenti képviselő

©

Comments are closed.