Forrás: MNO

Bezárás | Nyomtatás

Konszenzus kell a filmszakmában

2005. február 1. (15. oldal)

Haklik Norbert

Ma kezdődik a 36. Magyar Filmszemle. Halász János, az Országgyűlés sajtó- és kulturális bizottságának fideszes alelnöke ennek kapcsán a filmtörvény utóéletének visszásságaira, valamint a széles körű szakmai konszenzus megteremtésének fontosságára hívta fel a figyelmet.

Mint Halász János felidézte, 2001 végén indultak el a polgári kormány és a filmszakma közötti kerekasztal-tárgyalások, amelyek során lefektették a leendő filmtörvény alapelveit. A fideszes politikus büszke arra, hogy részt vehetett e munkálatokban, és örül, hogy a szocialista kormány „legalább a kultúrának e területén folytatta az elődje által megkezdett munkát”. Halász szerint a törvény a filmszakma és a parlament közös eredménye, emiatt is szomorú, hogy a kormány ki akarja sajátítani. Ráadásul – így Halász – a filmtörvény elfogadása óta lemaradásban van a kormány, mindemellett a Hiller István támogatásával elfogadott, az áfa visszaigényelhetőségét megvonó adótörvények a filmszakmát is sújtják. A szocialisták 2005-re nyolcmilliárdos támogatást ígértek a filmszakmának, ám most ennek az összegnek jó, ha a fele szerepel a költségvetésben. A filmtörvény több rendelet és szabályzat megalkotását tette kötelezővé, ám ezzel is – jogsértő módon – elmaradásban van a minisztérium. Halász szerint a végrehajtási rendelet elmaradása miatt a filmvagyon sorsa sem rendeződik, és a Magyar Mozgókép Közalapítvány támogatási szabályzata sem kellően nyilvános. Halász Jánosék a parlamenti bizottság ellenőrző albizottságában már vizsgálták a törvény hatályosulását a filmszakma szereplőivel együtt, és ezt a munkát a filmszemle után is folytatni kívánják. Mint Halász mondja, ezt az ülést az albizottság elnökeként hamarosan össze is hívja. „Számítok a kerekasztal tagjaira, és arra a parlamenti együtt munkálkodásra, ami ez ügyben eddig is jellemző volt” – fogalmazott Halász, aki örömtelinek tartja, hogy a filmszemlére több mint húsz új film készült el, és a Sorstalanság is kiemelt támogatást kapott. Tehát a magyar filmesek alkothattak és kibontakoztathatták tehetségüket, azonban – mint mondja – kellő odafigyelés nélkül a filmtörvény nem váltja be a hozzá fűzött reményeket. „A szocialista ígéretekkel teli van a padlás. Én most arra leszek kíváncsi, hogy a filmszakma érdekében mi valósul meg ezekből” – jegyezte meg Halász János, aki arra is rámutatott: nem jó, ha csak egy szűk kör dönt a magyar filmszakma ügyeiben, ezért most újra széles körű konszenzust kell keresni.

Kiadja a Nemzet Lap és Könyvkiadó Kft. © 2001