Forrás: Magyar Rádió

Varnus Xaver

2003. augusztus 22., péntek 16:25

Mondhatni kultúrmissziót teljesít. Koncertjeire alig kapnak jegyet az orgona szerelmesei. A Dohány utcai zsinagógában legutóbb hétezer-ötszáz embert énekeltetett meg. Mások hajnali négykor kelnek kedvéért, hogy megünnepeljék vele papája, Jochan Sebastian Bach születését. Könyveit tízezrek olvasták. Homo aestheticus, bármihez nyúl, nemeset alkot. Újabban a televíziós műfaj felé kacsingat, néhány medáliát már elszórt. A szabadság szimbólumaként aposztrofálta valaki. Az illetô nem járhat messze a valóságtól: Varnus Xaver láthatóan nem ismer lehetetlent.

“Életrajzom, ha tehetném csakugyan rajz lenne: egy lassan tovatűnô felhô sziluettje” írja curriculum vitae-jében. Kétségtelen, élete véletlen adataival nem szívesen terheli közönségét. Könyveibôl, olykor kitárulkozónak tetszô nyilatkozataiból életérzés s nem élet rajzolódik ki. Pedig a hozzá közel állók állítják, gyökerei különösen fontosak számára. Élete örök érvényű vonzalmait is családi útravalóul kapja.

1964-ben születik Kôbányán, édesapja zenész, édesanyja programozó matematikus. A kis Varnus Xaver pedig csodagyerek, aki felnôttként könnyedén cáfol rá majd ama tételre, miszerint csodagyerekbôl ritkán lesz csodás felnôtt. A sokezer kötetes családi könyvtárat bújja, Bachért lelkesül, s mászókázás helyett sírok között sétálgat a nagypapával, ki olykor nevetve kászálódik ki a sírgödörbôl, ahová véletlenül

beesik. Az anekdotáknál persze többrôl van szó. A temetôk egész életét végigkísértik. Az irodalom és a zene mellett ez a harmadik szenvedély: s nem múlik el hét anélkül, hogy tiszteletét ne tenné imádott zsenijének, Kosztolányi Dezsônek sírjánál.

Választott, szellemi szülôk vezetik, kikre hol holtak, hol élôk között talál. A legfontosabb talán a Zeneakadémia hajdani legendája, a zseniális Kistétényi Melinda. Xaver mindössze nyolcéves, mikor Kistétényi a ferenciek templomában adott koncertje után az orgonához ülteti. A kisfiú Bach f-moll fúgáját játssza el neki. “Mókuska, ilyen tehetség csak egy születik egy évszázadban! – mondja Melinda az orgonaszó hallatán. Tizenhét évesen Párizsba megy, hogy Pierre Cochereau, a Notre-Dame orgonása mellett tanuljon. A szellemóriásnak Kistétényi Melinda mutatja be, még Pesten, s néhány hónapos levelezés után Xaver Cochereau tanítványa lesz. Életművészként is Párizsban debütál: hogy eltartsa magát, az orgonaleckék mellett mentôautót vezet. Családja idôközben Kanadába költözik, ô pedig követi ôket. Tengerentúli koncertjein rövidesen tömegek vesznek részt. A nemzetközi sajtó “az orgona Horowitza”-ként ünnepli a fiatalembert, aki játszani azért olykor Európába is ellátogat. A kanadai sikerszéria után gondol egyet, és hazaköltözik. “A két ország közötti irdatlan nagy különbség az, hogy ott mindig ugyanaz a háromszáz egyforma öregasszony járt el a koncertre” indokolja – talán némi túlzással – a váltást Vitray Tamásnak adott interjújában. Itthon az ifjúság rajong érte. 90-ben, a Mátyás-templomban és a szegedi dómban több ezer fiatal leterített újságokon ülve hallgatja. A kilencvenes években két könyvet is megjelentet. Szókimondása, fenegyerekes hetykesége kultikus figurává teszi itthon. Ünnepelik és támadják, de ami a legfontosabb talán: viszonyulnak hozzá. Becsben tartja mások véleményét. Kritikát és dicséretet egyaránt elraktároz és elemez. Egy dologban azonban megingathatatlan, a kultúra neki szent. Településtôl világvárosig, templomtól felekezetig jár, készül és játszik.

Szakít a klasszikus hangversenyek gyakorlatával, koncertjei közönségközpontúak. Rendre megénekelteti a jelenlévôket, a Dohány utcai zsinagógában például hétezer-ötszázan kísérték játékát. Közben a művész életérôl mesél, olykor kedvenc íróitól olvas fel. Az összművészet közel áll szívéhez, nemrégiben például egy, az irodalmat és a zenét ötvözô sorozattal állt elô, melyet az ATV-n láthattunk. A televíziózásban kiaknázatlan lehetôséget lát, a komolyzene népszerűsítésének jó eszköze lehet, márha valaki tud vele élni. Ha errôl faggatják, titokzatosan mosolyog, ám a közszolgálati televízió folyosóin már arról suttognak, nem kizárt, ezentúl rendszeresen feltűnik a képernyôn. Jó ómen: a legendás zsinagógakoncertet az MTV műsorra tűzte, augusztus 31-én 17.20-tól láthatjuk. “Igazság szerint kutakodtam, hogy egy-egy zsidó ôst találjak a szerzôk körében. Lully és Albinoni mamájuk révén kerültek elsô helyre. Elhangzik Beethoven Egmont nyitánya, Bach Passacaglia variációsorozata, és Ravel Bolerójával fejezzük be” – meséli átszellemült arccal. A Magyar Televízióban rég láthattunk ilyen nagyszabású hangversenyt ilyen kiemelt műsoridôben. Az orgonista hiszi, hogy sokakat sikerül majd leültetnie a képernyô elé. Mi pedig neki hihetünk, hisz oly sokszor bizonyította már, nem ismer lehetetlent. Vasárnap kora este egy nem mindennapi művész nem mindennapi koncertje az MTV-n: Varnus Xaver játszik.

Sza

Comments are closed.