Forrás: NOLMűvészeti randevúk a világban
A Győri Balett New Yorkba készül
Hajba Ferenc, 2004. december 9. 00:00
Részlet a Stabat Mater című előadásbólKép: Kanyó Béla
Napszámos életmód minden egyes külföldi turné, de felejthetetlen élményt okoz és hatalmas kihívást jelent – mondja Sándor Zoltán, a Győri Balett táncosa, aki négy társával együtt holnap utazik New Yorkba vendégszerepelni.
Egy alapítvány meghívására mutatnak be részleteket az amerikai város egyik legismertebb intézményében, a Joyce Színházban korábban már nagy sikerrel játszott Purim, avagy sorvetés című tánckompozícióból, a Klezmer táncszvitből, a Machbetből és a Connection című balettből. A Hanuka-party elnevezésű est bevételét az értelmi fogyatékos gyerekek izraeli otthonának támogatására fordítják.
Az idén 25 éves Győri Balett világjáró együttes. Bombicz Barbara, a társulat Harangozó-díjas táncosa az évfordulóra írt könyvében emlékezik meg arról, hogy az együttes első külföldi fellépésére a milánói Scalában került sor, s azóta bemutatkoztak a világ szinte minden jelentősebb fesztiválján, színházában. Nemrég a londoni Quenn Elisabeth Hallban tapsoltak nekik, ősz elején a salzburgi Festpielhausban vendégszerepeltek, legutóbb pedig Firenzében telt ház előtt, a 2400 férőhelyes Teatro Verdiben játszották a Rómeó és Júliát.
– Nem az állam pénzen utazunk, hanem impresszáriók, színházak meghívására turnézunk – mondja Kiss János igazgató, művészeti vezető.
Januárban folytatódik a külföldi fellépések sora: a hónap közepén háromhetes ausztriai és németországi vendégszereplésre indulnak, utána Moszkva következik, de tárgyalnak szentpétervári előadásokról is.
– A magyar kultúrát mutatjuk be akkor is, ha mondjuk éppen angol szerző vagy svéd koreográfus darabját játsszuk – mondja a tánckultúra jellemzőivel elméleti szinten is foglalkozó Sándor Zoltán. – Egy ország táncosainak játékában benne van a megélt sors, a napi itthoni élet lenyomata, a térség gondolkodásmódja és érzelemvilága.
A táncos a bibliai Eszter történetét bemutató Purim című darabot hozza fel példának.
– Ez a zsidó történet egyetemessé válik a művészet nyelvén, de ugyanakkor a mi előadásunkban a kelet-európai, a magyar sorsot is átélten ábrázolni tudja – folytatja a táncművész. – Valószínűleg ennek köszönhető a sikere a világ minden táján.
Sándor Zoltán szerint minden nemzeti önazonosságnak vannak sajátosan rá jellemző, nem szóbeli (nonverbális) kifejezési módjai. Ettől lesz más, színes minden egyes előadás, hiszen ezek a különböző kifejezési és befogadási módok találkoznak egymással a külföldi turnékon. Mondjuk egy angol szerző, egy svéd koreográfus, egy magyar balett- együttes tudat alatti vagy továbbfejlesztett kifejezésmódja találkozik egy német közönség szellemi, érzelmi identitásával. Ezek a művészeti randevúk jelentik a legnagyobb katarzist a fellépések során, állítja a táncművész.
Ezért éri meg elsősorban vállalni a napi 300-400 kilométeres buszutazások fáradalmait, a négy-nyolc órás repülőutakat, a vándoréletet.
– Ehhez persze nélkülözhetetlen a hazai közönségháttér, hogy legyen honnan elindulni és hova visszatérni, s nemcsak a szó földrajzi értelmében – magyarázza Kiss János, aki hozzáteszi: – Huszonöt évvel ezelőtt mi magunk választottuk Győrt az otthonunknak. Ez a város befogadott bennünket, egymásra találtunk. Itt alkotunk, s nagyon boldogok vagyunk attól, hogy az előadásainkra kíváncsi a világ.
A Győri Balett alapítása óta a következő országokban turnézott: Angliában, Ausztriában, Belgiumban, Bulgáriában, Csehszlovákiában, Dániában, Dél-Koreában, az Egyesült Államokban, Finnországban, Franciaországban, Görögországban, Hollandiában, Indiában, Izraelben, Kínában, Lengyelországban, Luxemburgban, Németországban, Norvégiában, Olaszországban, Portugáliában, Romániában, Svájcban, a Szovjetunióban és Törökországban.
Népszabadság Rt. *Impresszum *Hirdetési lehetőségek *Előfizetés *Regisztráció *Hírlevél *Adatvedelem *Akciók *Lap tetejére *©
