Judaizmus kezdőknek 1.

A Sófár Klub első peuláján a magyar zsidóság jövőjéről beszélgettünk. Vitaindítóként egy kérdőív kitöltésével értékeltünk néhány közkeletű vélekedést a zsidóság helyzetéről. Az átlagolt eredmények a következő táblázatban láthatók:

Tegnap este bensőséges hangulatban, minden protokoll nélkül birtokba vettük a Sófár Klubot. A mezuza ünnepélyes felhelyezése után Seres Attila ismertette az egyesület Programnyilatkozatát.

2003. május 23-án megalapítottuk a Sófár Egyesületet. Abból a felismerésből indultunk ki, hogy a magyar zsidóság többsége elveszítette identitásának két fontos alappillérét: hazai történelmét, és a kultúrájának alapját képező judaizmust.

Örömmel értesítünk, hogy megnyitjuk a Sófár Klubot a „zsidó háromszög” közepén, alig néhány lépésnyire a Dohány, a Rumbach és a Kazinczy zsinagógáktól.

A Nemzeti- és Etnikai Kisebbségi Hivatal a kisebbségek bevonásával új választási törvény-tervezetet dolgozott ki. Ez a korábbi – úgynevezett elektori – rendszer helyett bevezetné a közvetlen és arányos választást. Az elképzelés lényege, hogy az önkormányzati választásokon csakis egy adott kisebbségi csoporthoz tartozók voksolhatnának, csupán saját jelöltjeikre, megszüntetve ezáltal az „etnobizniszt”.

A közösség képviseletének sokoldalúnak kell lennie. Legjobb megoldás nem létezik, de a képviseletet egyetlen hierarchikusan felépített szerv vagy egyetlen vezető semmiképpen sem láthatja el. A közösségnek a hangját sok személyen keresztül kell hallatnia. Ezért a hierarchikusan felépített modellt – amely olyan jól szolgálta a közösséget száz éven át – sutba kell dobni és egy új, sokoldalú struktúrát kell kialakítani.

„A Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal kitüntetést adományozta Tom Lantosnak, az amerikai kongresszus külügyi bizottsága rangidős, demokrata párti tagjának Medgyessy Péter miniszterelnök hétfőn, az Országház kupolatermében.” MTI

A nyári szabadságok és a Tisá BeÁv-i böjt?ellenére tegnap a Bálint Zsidó Közösségi Házban közel harmincan vettünk részt az egyesület első vitaestjén. Színvonalas, érdemi vita bontakozott ki kezdeményezésünkről. A jelenlévők javarészt a 30-50 éves korosztályt képviselték, de eljött néhány idősebb, és több huszonéves résztvevő is. A korelnök a Sófár Egyesület alapító tagja, a 92 éves Döme Piroska volt.

Egyesületünk a zsidó összefogás világi szervezete kíván lenni. Egyesületünk a szervezetlen zsidóság szervezete. Azokat várjuk sorainkba, akiknek a zsidó identitás elsősorban kulturális, spirituális kötődést jelent, és a meglévő keretek között nem találják a helyüket. Azokat várjuk, akik keresik a helyüket. Azokat várjuk, akik képesek, és hajlandók is tenni azért, hogy helyet találjanak, helyet szorítsanak maguknak a magyar és a zsidó közéletben. Egyesületünk egyúttal a szervezett zsidóság szervezete is. Azokat is várjuk sorainkba, akik a vallási közösség, vagy más szervezetek kereteiben már megtalálták a helyüket, közösséget vállalnak az asszimiláció során gyökerét vesztett zsidósággal, és fontosnak tartják kulturális örökségünk közös ápolását. Egyesületünk nyitott szervezet. Mindenkit várunk, akinek fontos, hogy megvalósuljon a társadalmi szintű, széles körű zsidó összefogás.

Tisá BeÁv=Áv 9, a zsidóság legmélyebb gyászának napja. Ezen a napon rombolták le i.e 586-ban a babilóniaiak az első, i.sz 70-ben a rómaiak a második Szentélyt, és 1492-ben Tisá BeÁvko

Mozgalom a Világi Zsidó Képviseletért!

A zsidótörvények megalkotója, a 2001-ben Magyar Örökség díjas gróf Teleki Pál életrajza olvasható itt.

Magyarországon számosan még mindig félnek zsidónak lenni: sok a leszakadó vagy a titkos zsidó. Mi a tét? Azt gondolom, hogy vallásunkon túl egy olyan kulturális autonómia létrejötte is, amelyből, mint egy televényből, ki tud nőni sok elbizonytalanodó és rejtőzködő testvérünk új identitása is.

„A soá tragédiája egyedülálló, ám Magyarországon nincs olyan embercsoport, melyet ne ért volna valamilyen súlyos csapás a XX. században. Sérelmeink emlékéből azonban nem születik párbeszéd. … Ki kell mondanunk: a megbékélés a múlttal nem ment végbe. A feladat immáron ránk, egy újabb nemzedékre hárul…új társadalmi szerződés volna kívánatos. Ennek megkötésére hívjuk fel a nemzet demokratikus meggyőződésű többségét.”

Az 1950-es években faggatta ki Zsoldos Andor az agg Heltai Jenő-t budapesti otthonában unokafivéréről, Herzl Theodor-ról. Hat évtized távlatából felidézte Heltai egyik közös sétájukat. Akkor és ott, a századvégi Bécsben azonban nem a már befutott tárcaíró és színpadi szerző koptatta a császárváros utcáit a pályakezdő pesti (hírlap)íróval, hanem egy harminchat éves ?osztrák zsidó egy huszonéves ?magyar zsidóval…

Néhány szemelvény a Gondolat-tárból:

Ady Endre két érdekes cikke olvasható az Olvasószoba Irodalom polcán.

Harmincnégy Szenes Hanna vers olvasható itt.

Kifejlesztettem és beindítottam a zsinagógai öröknaptárt, amely a héber évek és hónapok mellett megmutatja a mindenkori ünnepnapokat, a gyertyagyújtás időpontját, a szombat végét (Budapestre számítva), a hetiszakaszokat, melyek kattintásra elolvashatók a zsido.com-on magyarul, és mindenféle érdekes eseményt.