Sokszínű zsidó közéletet!

Forrás: NOL

Népszabadság * Dr. Olti Ferenc * 2006. május 26.

A zsidó vallási hagyománytól, a diaszpórában kialakult közösségi gyakorlattól a centralizált hierarchikus rendszer mélyen idegen. A zsidó hitélet évezredeken keresztül különálló autonóm közösségekben, különböző irányzatú hitközségeken belül működött, amelyek egymással intenzív, de egyenrangú kapcsolatban voltak. A centralizált zsidó képviselet megteremtői nem kifejezetten a zsidó hagyomány modelljeit követték. A hivatalos centralizált zsidó vallási képviselet, a mai Mazsihisz megfelelője 1950-ben a kommunista rezsim utasítására jött létre MIOI néven, kényszerrel egybeolvasztva a nagyon különböző ortodox, neológ és statusquo hitközségek maradványait. A mai magyar állam - nyilván nem rossz szándékból - továbbra is úgy tekint a zsidóságra, mintha azzal kizárólag egy szervezeten keresztül lehetne kommunikálni. Ezen keresztül folyósítja az összes állami juttatást, ezáltal a zsidóság egészét megillető anyagi erő domináns része a zsidóság egy szűk szeletéhez kerül, mely - önérdekből - nem akar valódi ernyőszervezetté válni, és nem enged soraiba új, alulról szerveződő közösségeket, sőt inkább elnyomni igyekszik azokat.

A rendszerváltozással megszűntek azok a politikai, jogi és egyéb tényezők, amelyek gátolták a zsidó önszerveződés lehetőségét. Megkezdődött a zsidó közösség feléledése, de az ideális (és a zsidó hagyományoknak megfelelő) önfenntartás lehetősége még nem jött el. A százezresre becsült magyarországi zsidóság 95 százaléka nem tagja egyetlen zsinagógai közösségnek vagy zsidó szervezetnek sem. Ezért mindenekelőtt közösségépítésre van szükség. Megtalálni és megszólítani a hagyományoktól eltávolodott zsidó embereket, főleg a fiatalokat. Ehhez azonban nem monolitikus, hanem sokszínű kínálat kell. A monopóliumot nyilván nem a monopolszervezet tudja és akarja leépíteni.

A Mazsihisz 23-24 templomába állandó jelleggel nem jár több, mint 300 ember. A legutóbbi belső hitközségi választásokon - az erős kampány dacára - kevesebb mint 2000 ember vett részt. Természetesen azok választhattak, akik a zsinagógák bejegyzett közösségi tagjai. Ennek az 1500-2000 embernek a küldöttei döntik el, hogy a százezres közösséget szolgálni hivatott állami pénz mire forduljon. A szavazók nem kis része egzisztenciálisan sem független a Mazsihisztől.

Működik tehát egy olyan monopólium, melynek céljai nem egyeznek a magyar zsidóság egyetemes érdekeivel. Vallási közösségnek, történelmi egyháznak definiálja önmagát, ugyanakkor mindenféle egyéb zsidó ügyben is - antiszemita-veszély, jóvátétel, közösségi fórumok, nemzetközi képviselet stb. - a százezres zsidóságot akarja képviselni.

A mi jó szándékú államunk a zsidó közösségnek a monopóliumon kívül eső önszerveződéseit éppen ahhoz a monopolszervezethez küldi a megoldásért, amelynek nem érdeke a változás. Zsidó belügy - jól hangzó szlogen. Kormányprogram-készítés idején aktuális lenne ezen a területen is a szélesebb zsidó közösség érdekének megfelelő reformokon gondolkodni.