nyelvész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja

/Szilasbalhás, 1854. október 20. – Kolozsvár, 1905. május. 15./

Budapesten és Lipcsében tanult, majd az Eötvös-kollégium tanára lett. 1902-ben a kolozsvári egyetem magyar nyelv és irodalom nyilvános rendes tanárává nevezték ki.

Tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának. Számos kiváló tanulmányt írt a finn-ugor összehasonlító nyelvészet köréből. Két tudományágat művelt: a klasszika filológiát és a magyar nyelvészetet. Folytatta professzora, Budenz József össze hasonlító nyelvészeti kutatásait.

Számos maradandó értékű művet alkotott: Vogul szótár; Vocabularium Cseremissicum; A finn nép és hazája; Adalékok a finn-ugor palatális hangok történetéhez stb.

Tanulmányai a Nyelvtudományi Közleményekben, a Budapesti Szemlében és az Akadémiai Értekezésekben jelentek meg. Mint tankönyvíró és pedagógus is kiváló volt. Temetésén Goldziher Ignác mondta a gyászbeszédet.

Forrás: Zsidó Kultúrtörténeti emlékek Fejér megyében, Szerk.: Lakat Erika (Székesfehérvár 2004)