Könyvek


Az első karcagi Nobel-díjas

A 300 oldalas könyv apropójául a legmagasabb tudományos elismerésre érdemesített, családjával Haifán élő orvos-biokémikus magyarországi látogatása szolgált 2005. január végén.

Forgách András: Zehuze

„Ez van” (ezt kell szeretni) – körülbelül ennyit tesz a címadó zehuze, amely mágikus fordulatként tér vissza Forgách András monumentális regénylevelének lapjain. A regény leveleit egy Anya írja távoli világba szakadt Lányának. Írja akkor is, ha nem jön válasz, s akkor is, ha sejti, hogy hiába; akkor is, amikor már késő. Küldi őket oda, ahol szíve szerint élne, ahol boldog gyermekkorát töltötte, az első világháború előtt, de ahova már nem térhet vissza soha többé.

Martin Gilbert: Izrael története


"A legátfogóbb és alaposabb Izrael-történet, amit valaha történész írt. A politikai cionizmus létrejöttérol egészen Jichák Rabin izraeli miniszterelnök meggyilkolásáig nyomon követi az ország történetét."

Leon Uris: Exodus


Leon Uris világhírű regénye, az EXODUS az európai zsidóság embertelen sorsának hiteles története.

Az angol gyarmattartók a brit birodalom érdekeit védve sikertelenül próbálják visszatartani a Palesztinába özönlő zsidó menekülteket.

Az ősi földre érkező zsidókat homogén arab lakosság fogadja, nem titkolva ellenszenvét a bevándorlókkal szemben A menekülteknek hamarosan rá kell döbbeni. egységes zsidóságról alkotott képük csupán ábránd, és magukkal hozott hagyományaiktól olykor akár erőszakkal is elszakadva kell megteremteniük az új közösséget, a zsidó nemzetet, s mindezt a világpolitika naponként átrendeződő erő- és érdekviszonyai között.

Séták. A zsidónegyedben

...Budapestnek elég sok zsidónegyede volt kétezer éves históriája során. Volt a Várban, nem is egy helyen, volt Óbudán, később Újpesten, zsidónegyed volt a Sas, az Október 6. utca, de képződtek zömmel zsidók lakta zárványok a Ferenc-, a József-, a Terézvárosban, Lipót- és Újlipótvárosban is. A két körút közötti sáv zsidónegyed volt jobbadán. Ma már zsidónegyed nincsen Budapesten. Budapesten sincsen.

Dávid az államalapító

Benedek István Gábor új regénye nem történelem, nem fordítása vagy átültetése Sámuel könyvének. Az ötletekben gazdag, szellemes, minden mondatával a ma emberéhez szóló, felnőtteknek való rege az államgépezet kialakulásának históriája. Dávid könyvbeli szavaival élve: "Mindent, az államot, a hatalmat, az intézményeket most kell kitalálni és elindítani. Hiszen nulláról indulunk. Van, aki azt hiheti, ez roppantul könnyű. Én inkább úgy érzem, a feladat rettenetesen nehéz."

Szathmári Sándor: Kazohinia


A regény a harmincas évek derekán keletkezett, de a Horthy-korszak cenzúrája évekig meggátolta kiadását. Amikor 1941-ben mégis megjelenhetett, legélesebb háború- és imperializmusellenes részleteit ki kellett hagyni. A cselekmény szerint 1935-ben járunk; az ordas eszméktől megfertőzött Európából a legendás hajóorvos, 20. századi Gulliver, a technikai tökély és magas fokú szervezettség utópikus világába kerül. A hinek társadalmának kommunisztikus vonásai vannak: képességek szerinti munkavégzés, szükségletek szerinti részesedés a javakból; az állam, a jog, a politika már elsorvadt. Az érzelmek, a művészetek, a bensőséges emberi kapcsolatok hiánya némileg falanszterszerűvé teszi ezt a világot. A hinek megszabadultak test és lélek kettősségétől, tehát nincs feszültség életmód és vágyak között. A hinek előbb hidegen figyelik Gullivernek az európai "értékek" meghonosításáért folytatott küzdelmét, majd hősünket saját kérésére a behinek rezervátumába küldik. Olyan őrültek laknak itt, akik az emberi faj összes fonák és beteges vonását fokozott mértékben hordozzák. Rögeszmék, tévhitek és előítéletek szabják meg tetteiket. Gulliver borzadva keresi a kiutat ebből az önpusztító társadalomból, csak éppen azt nem veszi észre, hogy e világ törvényei lényegében teljesen azonosak a modern európai civilizációt működtető elvekkel. A Kazohinia mindenekelőtt a második világháborúba rohanó emberiség átfogó, totális, mérhetetlenül keserű szatírája. Az első kiadások olvasói a swifti ihletésen és formán kívül főként Karinthy Frigyes világképével rokonították a Szathmáriét. Ma már azok a vonások is előtűnnek, amelyek Déry Tibor G. A. úr X-ben és Karinthy Ferenc Epepe című regényére mutatnak.

Forrás: Új Könyvek adatbázisa, 1994-2000

Moldova György: Ki ölte meg a Holt-tengert?


Izraeli-Magyar Kapcsolatokat Fejlesztő Társulat,
Ramat-Gan, 1987. febr. 23.

Igen tisztelt Moldova Úr!

Van szerencsénk meghívni Önt egy másfél-két hónapos tanulmányútra Izraelbe. F. év június 15-től szíves rendelkezésére bocsátunk egy összkomfortos lakást Jeruzsálemben, gondoskodunk teljes ellátásáról, valamint a Budapest-Athén-Tel Aviv, illetve Tel Aviv-Athén-Budapest repülőjegyéről.

Itt mellékeljük a hivatalos meghívólevelet is.

Őszinte barátsággal:

Avrahám (András) Rónai
főtitkár"

AVIV BEN ZEEV: Miért nem bírjuk az izraelieket?


Két zsidó olvas egy hirdetményt a templomka

Herman Wouk: Én Istenem


Ki ne ismerné Herman Woukot, a neves színmûírót, több világhírû bestseller szerzõjét? Mindenki ismeri.

És azt ki tudja, hogy Herman Wouk szombattartó, kóser, hithû zsidó? Ezt senki sem tudja.

Ez a tény e könyv megjelenésének okában és céljában is szerepet játszik. Az ok ugyanis az, hogy ez a tény nem ismert. A cél pedig az, hogy ugyanez a tény - mármint hogy egy világhírû kortárs író vallásos zsidó lehet - behatoljon a köztudatba.

Méghozzá a magyarországi köztudatba.

Miért fontos ez?

Azért, hogy a magyarországi zsidók megtudják, érzékeljék: egy hûséges amerikai állampolgár, aki angolul írt könyveivel tett szert - nem is kis - hírnévre, lehet egyúttal öntudatos, identitásához hû, vallásához ragaszkodó zsidó is. A konklúzió magától kínálkozik: ha Amerikában létezhet ilyen, akkor nincs oka, hogy Magyarországon ne létezzék...

A nem zsidó olvasó "elsõ kézbõl" származó ismereteket szerezhet az amerikai társadalomban élõ zsidókról, és tanulságos következtetéseket vonhat le itteni zsidó barátaival és ismerõseivel kapcsolatban.

Wouk írja könyvérõl: "Úgy gondoltam, annak a - talán néhány ezer - zsidó testvéremnek írom, akik szeretnének többet tudni a hitrõl, de nem járatosak a héberben, vagy nincs idejük, hogy elolvassák az alapmûveket. Ehelyett szabálytalan útmutató és kézikönyv lett belõle zsidók és keresztények számára. Ezért kapta... A zsidó életforma alcímet. ... Azoknak írtam ezt az õszinte könyvet, akik keresik... az Utat, s azoknak, akik csak kíváncsiak rá: mindenkinek, aki szeretne pontos és igaz képet alkotni örök népünkrõl."

Herman Wouk a zsidó népre gondol, amikor azt írja: "népünk"...<!--break-->

Dán Ofry: Izráel győzelmes hat napja

Dán Ofry: Izráel győzelmes hat napja

Lüktető írás. Filmszerű. A magyar-zsidó könyvpiac egyes számú bestsellerje. Dón Ofry könyve a hatnapos villámháború kétségkívül legeredetibb megörökítője. (Benedek Pál).

Herzl Tivadar: A Zsidó-Állam


Herzl Tivadar halálának 100. évfordulója alkalmából a Sófár Egyesület elektronikus formában adja közre a politikus és író "A Zsidó-Állam" című művét.

Az eredetileg német nyelvű "Der Judenstaat" 1896-ban röpiratként járta be a világ sajtóját, és azóta is a politikai cionizmus alapvetéseként tartják számon. Ez az elektronikus kiadás (ebook) Dr. Schönfeld József 1919-es fordításán alapul.

Sokan hivatkoznak rá, de kevesen olvasták. A Sófár Egyesület jóvoltából most minden érdeklődő ingyenesen hozzájuthat a könyv elektronikus kiadásához, mely operációs rend-szertől függetlenül minden számítógépre, sőt minden zsebszámítógépre (PDA), és arra alkalmas mobiltelefonra is letölthető az internetről.

Hayim Halevy Donin: Zsidónak lenni


Először 1991-ben jelent meg Budapesten Hayim Halevy Donin amerikai rabbi műve, a Zsidónak lenni ("To Be a Jew"), Naftali Kraus és Mikes Katalin fordításában. Az akkor 8000 példányban megjelent könyv úttörő jellegét mi sem bizonyította jobban, mint az a tény, hogy szinte hetek alatt elfogyott, eltűnt könyvesboltokból. A könyvet olyan zsidók kapkodták el, akik gyorsan és fájdalommentesen akarták elsajátítani a zsidóság alapfogalmait. Erre a könyv nagyon is alkalmas (volt), mivel szerző- egy modern amerikai ortodox rabbi - mindent belevett. Semmit nem hallgatott el - a zsidó családi élet törvényeit sem - és mindent úgy mondott el, olyan hangnemben, olyan nyelven és olyan hozzáállással, ami társává tette az olvasót és nem éreztette vele lépten-nyomon tudatlansága nyomasztó tényét.