Forrás: BPI

CHÁZERFÓB (*) IS VAGYOK

Egy bizonyos valaki, – ami vagy aki – és amellett – ki tudja miért – magát zsidónak kiadó illető, mintha az ma Pesten nagy mecije lenne – [url=/hu/node/99647]azt irja[/url] a Népszabadságban, hogy szerény személyem „homofób”.

Megérdeklődtem mit jelent az, mert én nem vagyok olyan intelligens és „jómodoru” mint az illető és nem is nagyon ismerem az ilyen állattani kifejezéseket. Megtudtam : az illető azt érti ez alatt, hogy ez „iszony, irtózás valamitől” (Bakos Ferenc: Idegen szavak és kifejezések kéziszótárra, Akadémia Kiadó, Bpest, 1994).

Mármint a fóbia.

A „homo”, mint tudjuk, a „homokos”ból származik, vagyis az amit a teremtés selejtjének szokás nevezni, de ami tulajdonképpen a mai liberális „értelmiség” egyik ismertetőjele, zászlaja, ideológiája.

Töredelmesen beismerem hogy az illetőnek – igaza van. De ez még semmi. Mivel én valóban zsidó vagyok, sőt un. „mélyzsidó”, ami azt jelenti hogy engem a Tóra törvényei köteleznek – innen következik hogy én „cházerfób” (*) is vagyok, nomeg „szombatszegő-fób”, „bálványimádás-fób”, stb, stb. Minden olyasmitől iszonyodok és irtózok amit a Tóra ellenez és amit – ha zsidó csinál – akkor az a zsidó életmód profanizálását és megszentségtelenítését jelenti.

Főleg az olyanoktól irtózok és iszonyodok, akik minden ok nélkül zsidóknak adják ki magukat – teljesen és tökéletesen a hirhedt nürnbergi törvények alapján. Ezek szerint egy antiszemita, náci gój is lehet „zsidó” és szájat nyithat olyan témákban amelyekhez semmi köze nincs – ha történetesen volt egy zsidó dédnagymamája.

Egy ilyen lehet egy „aktív főrabbi” flódnis fia is, vagy egy tréfli vendéglős „kóser” konyhája, amit egy másik „főrabbi” üzemel és chechseról. Lehet álzsidó vagy diszzsidó is, hiszen most „demokrácia” van, sőt liberális demokrácia. Ezek furják meg a gyűlölet-beszéd fékezését célzó törvényeket (lásd Suchman Tamás beszédét, ott ahol az is elhangzott, hogy „egy Sulchán Áruch van”). Ma az Eu-ban nincsenek határok és igy arcátlanság határai is elmosódnak

Lám, lám a fóbia egy jó dolog, főleg akkor, ha a zsidótlanságtól „irtózik és iszonyodik” az aki nem ál-zsidó, csak a hecc és a „jómodor” kedvéért. (N.K.).

(*) Cházerfób – cházir héberül – disznó. Cházer – a szóhasználatban eljiddisült disznó. A „fób” szócskát hozzátéve egy valódi (nem ál) zsidó , aki „irtózik és iszonyodik” az ilyen és hasonló selejtektől, éppen úgy mint az ominózus négylábuaktól.) Ide tartozik a „cházerfresszer” kifejezés is, amely olyan „zsidót” jelez, aki” zsidóságát” abban éli meg, hogy „kóser” sertést zabál. Lásd „Karmel”, stb.

---

[i]szerkesztői megjegyzés[/i]
[b][quote][url=/hu/impresszum]A Sófár Médián közreadott illetve másodközölt cikkek kizárólag az olvasók tájékoztatására szolgálnak, és nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját.[/url][/quote]

A fenti cikket a napokban a szerző [url=/hu/node/99647]személye körül kialakult vitára[/url] való tekintettel, a szerző személyes érintettsége miatt adjuk közre.

Seres Attila
A Sófár Média főszerkesztője[/b]
[i]szerkesztői megjegyzés vége[/i]

---

LADINO NYELVEN KERESZTREJTVÉNYT FEJTENI…

A ladinó nyelv – annak, aki nem tudná – a keleti zsidók „jiddise”. Egyfajta zsargon sok keverékszóval, amit a Spanyolországból kiűzött zsidók, valamint a balkániak, törökök, stb beszéltek sokszáz éven keresztül. Szpaniolinak is hívták valamikor. Ma inkább kutatják, mint beszélik, de hívei mindent elkövetnek, hogy – akár mesterséges légzést alkalmazva is – életben tartsák.

Ebből következik logikusan, hogy a nemrég Jeruzsálemben tartott népes összejövetel amely a „Spanyol (szfárádi) zsidók és a Ladinó nyelv” hangzatos címet viselte, inkább kuriózum volt, mint lingvisztikai valóság.

A nyelv szakértői és hívei – utóbbiak majdnem annyian mint az akadémikus szakértők – kétségbeesett erőfeszítéseket tettek, hogy meggyőzzék a kíváncsiakat – és a sajtó jelenlévő képviselőt – hogy a Ladinónak van irodalma, vannak akik beszélik is , nemcsak múltja hanem jövője is, és bemutatták irodalmát, ami a jiddishez hasonlítva, igencsak kevés.

Míg a közönség között valaki keresztrejtvényt fejtett Ladinó nyelven, Dov Hákohen, aki a Ladino irodalmat kutatja a Bár-Ilán egyetemen és a Ben-Zvi Intézetben, bemutatott több angolból és franciából Ladinóra lefordított könyvet („Gulliver utazásai” valamint a „Tévedések vigjátéka”) amelyek színvonalát nehéz megállapítania annak, aki nem ismeri a halódó nyelvet.

Egy másik előadó a Ladinó költészetet mutatta be. Ez a riporter szemében (a Háárec irodalmi rovatának szerkesztője, Benny Ciffer) alacsony szinvonalú hazafias verseknek tünt, bár a hallgatóság lelkesen fogadta őket.

ULTRA-ORTODOXOK BEN-JEHUDA ELLEN

Eliezer Ben-Jehuda, a héber nyelv megújítója születésének 150. évfordulója és az ebből következő állami ünnepségek, váltották ki azt a dühös reakciót, amely egy ultra-ortodox sugallatu brosurában jut kifejezésre.

Ebben élesen támadják Ben-Jehudát, aki „megszentségtelenítette” a szent héber nyelvet, a Tóra nyelvét, kitalált új szavakat és megváltoztatta régi, szentségben fogant szavak értelmét.

A 80 oldalas brosura, amit egy bizonyos Smuel Rotschild rabbi jegyez, konklúzióként felhívja a közönséget, térjen vissza a jiddis nyelvhez és hagyja a hébert, a „Láson hákódes”t (Szent nyelv), a Tóra tanulmányozására.

A most feltámasztott vita az ujhéber ellen, nem más mint az anticionizmus felújított harca a cionizmus ellen. A jiddisnek Izraelben semmi esélye nincs a héberrel szemben, ami a legvallásosabb iskolákban, sőt jesivákban is – az oktatás nyelve.

Ben-Jehuda ultimativ győzelmét a régmúlt vitában az bizonyítja a legjobban, hogy ez a szitkozódó, semmitmondó brosúra – maga is a modern héber nyelven íródott – reagált Michaél Melchior, a Kneszet nevelésügyi bizottságának elnöke, aki maga is…rabbi.

FÜLÖPSZIGETI KISGYEREK AKI MENDEL

NÉVRE HALLGATT – HONG-KONGBAN

Csak azért nem hívják Menáchemnek, mert a filippinó nyelven nehéz a chet

betüt kiejteni. Ezért csak Mendel, a (néhai) hetedik lubavitsi rebbe után.

Goldi, a Hong-kongi Chábád Házban müködö küldött,( Sáliách) Mordecháj Ávcon rabbi, felesége. Mivel nagyon el van foglalva – gyerekei mellett egy Fülöpszigeteki mindenest tart, akit Daisynek hivnak.

Egy izraeli nő, aki nemrég Hong-Kongba látogatott – elbeszélgetett Daisyvel, miközben Goldi el volt foglalva az irodában, hogy férjének segítsen. A filippin nő elmondta, hogy ittléte során nagyon sok zsidó szokást tanult, meg és amikor Goldi el van foglalva, ő mondja el a gyerekekkel a héber áldásokat és a SÖMá Jiszráélt. (Ahogy annak idején, a Sóá előtt, a magyar pesztonkák majdiztatták a zsidó gyerekeket vidéken).

Nagyon tetszett neki a zsidó szombat, a nyugalom, a gyertyagyújtás – mondja Daizy – akire semmi munkát nem testáltak sábeszkor kivéve a tálalást. Egy időben be is akart térni, de Goldi férje lebeszélte: nagyon körüményes és nehéz zsidónak lenni, inkább legyen jó gój – aki betartja a noachita civilizáció hét alaptörvényét – mint rossz zsidó, mert „ebből van már elég”.

Egyik fiát Daisy Mendelnek nevezte, a „rebbe után” (Csak azért nem Menáchem mert a filippin nyelven nehéz a ch betüt kiejteni. „Nagyon tehetséges, valóságos zseni” – mondja a büszke mama a rebbe után elnevezett fiáról, aki ma kilenc éves.

Annak idején, amikor az Ávcon család New-Yorkba látogatott – már a rebbe halála után – Goldi ellátogatott a rebbe sirhelyére, ahol imádkoznak és zsoltárokat mondanak. Daisy is vele ment és engedélyt kért hogy ő is bemehessen és imádkozhasson. Megengedték neki és bement. Látta hogy mindenki cédulákat ir a rebbenek és ő is irt: vett egy papirlapot és ráirta: „Rebbe! Hálás vagyok hogy itt lehetek Nálad. Köszönöm a nem mindennapi gyerekemet, aki ilyen hála a névnek, amit visel. Kérlek, Rebbe, segits nekem hogy segíthessek küldötteidnek”!

„Én nem tartom be a Tóra parancsolatait, mert más a vallásom, de hiszek egy Istenben, segitem a küldötteket hogy teljesithessék feladatukat és az ő sikerük – az én sikerem is” – mondja Daisy, aki 18 éve szolgál az Ávcon családnál…

FELTÁMAD AZ IZRAELI „EGYHÁZÜGYI HIVATAL”

Négy esztendős tetszhalotti állapot után most „feltámad” az izraeli vallásügyi minisztérium (Miszrád Hádátot), miután a kormány elhatározta, hogy…szükség van rá.

A nagy fontossággal biró – és a legkisebb költségvetéssel dolgozó – izraeli minisztérium, négy évvel ezelőtt szünt meg, az akkori antiszemita párt, Sinuj, követelésére. A párt a vallásellenes hangulatot meglovagolva, 15 mandátumot szerzett és nélküle nem lehetett kormányt alakitani.

Az eredmény: a vallásos élet hivatalos megnyilvánulásainak hanyatlása. A vallásos intézmények alkalmazottai fizetésének visszatartása (voltak akik 8 – 10 hónapon keresztül nem kaptak fizetést), temetések elhalasztása, rituális fürdők bezárása, stb. A minisztérium helyett létesitett és a miniszterelnökségen müködő „Egyházügyi Hivatal” nem müködött és minden apró-cseprő dologgal a miniszterelnöknek kellett foglalkozni (és mivel a Sinuj Párt már rég eltünk a Kneszetből és a mult zenéjévé vált) – most Olmert elhatározta, hogy nem az ő dolga órákat szentelni temetési engedélyek aláirására – a minisztérium ujjá alakul és élén egy Sász párti miniszter fog állni.

Az ellenzék persze tiltakozik és a minisztérium visszaállitását megvesztegetésnek állitja be a vallásos pártnak. A volt Sinuj Párt volt vezére, a „magyar” Lampel-Lapid Tamás, egyelőre nem kommentálta a fejleményt.

A FATACH PLAKÁTJÁN: IZRAEL TÉRKÉPE – KEFFIJÁBAN

A Fatach a neve annak a palesztin szervezetnek, amely korábban Arafat, most Abu Mazzen vezetése alatt, úgymond hajlandó tárgyalni, és békét kötni Izraellel. Nem politizálunk ebben a rovatban, csak kuriózumként emlitjük, hogy a Fatach a napokban ünnepli 43 éves fennállása.

Ebből az alkalomból ünnepi transzparent készítettek és terjesztenek, amelyen Izrael térképe, egy automata fegyver és Arafat, a fő terrorista látható. Izrael térképe egy keffijával (Palesztin fejviselet) van befedve…

NÖVEKVŐ ANTISZEMITIZMUS – HOLLANDIÁBAN

Hollandia zsidó szervezetek megfigyelése szerint 2006-2007 években jelentös növekedés tapasztalható az antiszemita kilengésekben és zsidó ekkenes uszitásban – Hollandiában. Az ok főleg az izraeli. Palesztin konfliktusra, valamint a második Libanoni háborúra vezethető vissza.

Hollandia után (64% növekedés) Franciaország, Anglia és Belgium „vezetnek” az antiszemita uszításban. Egész Nyugat-Európában a növekedés 54% volt.

NAFTALI KRAUS