Militarizált demokrácia

Forrás: Heti Válasz

Vasárnap 450 000 rendőr és karhatalmista szoros felügyelete alatt több mint 96 000 választókörzetben a vártnál jóval nagyobb részvétel mellett megválasztották az orosz alsóház tagjait. A Kreml mindent elkövetett, hogy ne szülessen meglepetés. Ezt szolgálta az is, hogy a szovjet korszak szavazásait idéző bizánci szertartást a nyolcéves államfői tevékenységének utolsó hónapjait élő Vlagyimir Putyin melletti bizalmi szavazásnak nyilvánították.Az államfő 65-70 százalékos népszerűsége mellett megmagyarázhatatlan a fegyveres erőket, a törvényhozást, a médiát kőkeményen kézben tartó, agresszív, sőt emocionálisan felfokozott Putyin-párti propagandát folytató hatalom - és személyesen az államfő - elmúlt két hónapban tanúsított hisztérikus viselkedése.

Kivált, mert a demokratikus hatalmi ágak helyett Oroszország életét irányító elnöki adminisztráció semmit nem bízott a véletlenre. A kormányzók Oroszország-szerte súlyos büntetést helyeztek kilátásba beosztottaiknak, ha nem az Egységes Oroszország pártra szavaznak. Mivel a Kreml mindennél jobban tartott a tét nélküli választáson való alacsony részvételtől, számos vállalatnál, iskolában - az 50 évvel ezelőtti magyarországi és lengyelországi "kék cédulás választások" szellemében - kötelezték a választópolgárokat, hogy írásos engedélyt kérjenek a körzetükön kívüli szavazásra, majd az engedélyt adják át feletteseiknek.

A választás zökkenőmentes lebonyolítását többek között a rengeteg utódszervezetre szakadt KGB mai zászlóshajója, az FSZB (a Szövetségi Biztonsági Szolgálat) feladatává tették. A választókörzeteket rendőrkutyákkal vizsgálták át, Moszkvában a Kreml közeli metróállomásokban leállították a mozgólépcsőket. A folyamatos megfélemlítés légkörében még politikai tüntetésre vállalkozó keveseket teljesen feleslegesen és - milyen ismerős! - mérhetetlen dühvel ütlegelték a rendőrök. Garri Kaszparov volt sakkvilágbajnokot elhurcolták, öt nap börtönre ítélték "a hatalom megsértéséért". Masa Gajdart, a volt orosz miniszterelnök képviselőjelöltként mentességet élvező lányát szintén letartóztatták, ahogy a hazájába látogató Vlagyimir Bukovszkijt is előállították - mert tiltott helyen ment át egykori kényszergyógykezelése színhelyére, a leningrádi elmegyógyintézet épületéhez igyekezve. Putyin eközben "eszelős sakáloknak" nevezte a kis létszámú és megosztott ellenzék tagjait. A választásokról kitiltott külföldi megfigyelőknek pedig azt üzente, hogy "takonytól csepegő orrukat dugják máshová".

A KGB ÚTJA A HATALOMBA

Durva volt hát a vasárnapi választás Oroszországban, és kevés köze volt a valódi demokrácia ünnepéhez. Nem csoda, hiszen a már Borisz Jelcin uralma alatt korrumpált, Vlagyimir Putyin országlása óta pedig zsebparlamentnek nevezett törvényhozás 2004 óta folyamatosan hozta a lehetséges ellenzék kiszorítására kieszelt törvényeket. Ellehetetlenítésüket szolgálta a választási küszöb 7 százalékra emelése éppúgy, mint az egyéni választókörzetek eltörlése vagy a pártszövetségek kizárása a választásból. A Kreml-adminisztráció főideológusa, Vlagyiszlav Szurkov által irányított - sőt szuverén(!) - demokráciának nevezett, egyre nyilvánvalóbb visszarendeződés az ortodox civilizáció hagyományainak, valamint a cári, majd a szovjet korszak hatalmi technológiáinak újjáélesztésével háttérbe szorítja az egyént, a szabadságjogokat, a politikai érdekérvényesítés intézményeit.

A világsajtó, ritka egyetértésben, a plurális demokrácia megcsúfolásaként értékelte a vasárnap történteket. Putyin országlása törvényszerűen vezetett ide: az egykor Drezdában sokéves szolgálatot teljesített volt KGB-alezredest, aki hazatérve a szentpétervári önkormányzat helyettes vezetőjeként a hatalmas város ingatlan- és cégvagyonát árulta külföldi, főleg német cégeknek, Moszkvába kerülve előbb a KGB legnagyobb utóda, az FSZB, majd a kormány élén - ma sem tudjuk, kik - készítették fel arra, hogy a volt Szovjetunió legnagyobb utódállamának vezetője legyen. 2000. január elsején a Kreml ősi termeiben, valóban bizánci szertartás keretében adta át neki a hatalmat Borisz Jelcin.

A népképviseleti demokráciának tehát nyoma sem volt. A mintegy két hónappal később országos szavazással - de már akkor se valódi választással - megerősített politikus megbizonyosodott arról, hogy a politikai, gazdasági érdekérvényesítésre teljesen alkalmatlan, soketnikumú, sokvallású orosz társadalomban a hatalom tetszése szerint, alattvalóként bánhat az emberekkel.

OLIGARCHAHÁBORÚ

A nyilvánosság előtt eleinte riadt, sápadt kis ember, akinek - a felesége szerint - csak hosszú gyakorlással sikerült leszokni a KGB-kurzusokon elsajátított rezzenéstelen arckifejezésről, és újra megtanult mosolyogni, szakmájához illő fegyelemmel hajtotta végre ismeretlen mentorai - módszereikből ítélve volt magas rangú KGB-sek egy csoportja - utasításait. Az 1990-es évek Borisz Jelcin nevével fémjelzett korszakában elkótyavetyélt nemzeti vagyont Putyin uralma alatt a Kreml a fenyegetés, a büntetés, a megtorlás változatos módszereivel elvette az Oroszországban oligarcháknak nevezett vadkapitalistáktól, többnyire volt Komszomol-funkcionáriusoktól. Ezért a hazai média néhány zászlóshajója nemzeti hősnek, az orosz állam és az orosz állampolgárok érdekeit minden nyugati ármánykodással szemben bátran megvédő, példamutató történelmi személyiségnek láttatja Putyint. Kettős mérce ez, ahogy az 1930-as években is az volt a sztálini tömeggyilkosságokat a Hitlerellenes antifasiszta szovjet fellépés reményében "megbocsátó" nyugati baloldal szemlélete.

Tudjuk, mi lett belőle: 1939 augusztusában Molotov szovjet és Ribbentrop német külügyminiszter aláírta Sztálin és Hitler egyezményét Európa felosztásáról. Ma ez a veszély nem fenyeget. De annyi bizonyos, hogy nem a vadkapitalizmussal való leszámolás és történelmi igazságtétel, hanem a gazdasági hatalomért, a nemzeti vagyon maradékának megszerzéséért küzdő klánok harca folyik Oroszországban. Ezt szolgálta a vasárnapi "választás" is.

VÉGEREDMÉNY

Az orosz parlament alsóháza, az állami duma 450 helyéért folytatott választási kampányban 11 párt mintegy 4500 képviselőjelöltje vehetett részt. Az Egységes Oroszország Vlagyimir Putyin államfő vezette listája a hétfő reggeli adatok szerint 64 százaléknyi szavazatot kapott, amely alkalomadtán elegendő lehet az alkotmánymódosításhoz. A Kreml-adminisztráció által a még mindig befolyásos kommunista párt szavazóinak elhódítására létrehozott Igazságos Oroszország 7,8 százalékot, a hatalom által a háttérből szintén támogatott populista, idegengyűlölő Liberális Demokrata Párt 8,2 százalékot, a kommunista párt 11,6 százalékot szerzett. A fennmaradó hét párt nem került be a törvényhozásba.

Gereben Ágnes, vilag@hetivalasz.hu

7. évfolyam 49. szám, 2007.12.06