Forrás: Stop!

Síp utca 10 – a homlokzat maradt

Változtatási tilalmat rendelnek el a VII. kerület történelmi zsidónegyedére. Aztán pedig jöhetnek a befektetők, akik még a felújítás során keletkező esetleges műemléki többletköltséget is visszakapják adójóváírásban – terv született az építészeti kincsek megmentésére.

Négy hónapos változtatási tilalmat rendelnek el a hetedik kerület belső, úgynevezett zsidónegyed részére. A Király, Csányi, Klauzál, Dohány utcák és a Károly körút által határolt rész mintaterület is lenne egy új rehabilitációs próbálkozásra, amelyben a vezetők a környék megújítását a műemléki értékek megtartásával ígérik. A februárban kezdődő moratóriumot a kerület polgármestere, Hunvald György és a Kulturális Örökségvédelemi Hivatal vezetője, Mezős Tamás kezdeményezte. A tilalomra azért van szükség, hogy az önkormányzat pontosan kidolgozhassa azt a szabályozási tervet, amellyel megóvhatóvá válik a történelmi jelentőségű negyed épületállománya.

A koncepció értelmében a területen található kétszázhuszonhat épületet a hivatal egyenként tüzetesen megvizsgálja, listába veszi és szakvéleményt ad arról, milyen változtatásokat kell, lehet az épület állagának megóvásáért elvégezni. Az épületek közül egyébként már így is mintegy nyolcvan egyedi védelem alatt áll. A következő lépésben pedig elindítják a rehabilitációs munkát. Mint Mezős fogalmazott, a rendelkezések egyik fő célja, hogy ne állhasson elő olyan helyzet, hogy egy-egy, önkormányzat által elindított felújítási, építési folyamatot megakaszt a hivatal, azzal, hogy menet közben védetté nyilvánítja a házat. Reményeik szerint a lajstrommal az önkormányzatok és a majdani felújításokat végző befektetők is tudják, mire számíthatnak egy-egy ingatlannal kapcsolatban. Ráadásul hosszútávon szeretnék elérni, hogy a terület a világörökség részévé váljon, ezzel is kívánnak plusz forrásokat megnyerni a műemlékek védelmének

Befektetők ide gyertek, visszaadjuk a többletköltségeteket

A KÖH vezetője kijelentette, a jelenlegi helyzetben elképzelhetetlen, hogy a terület rehabilitálásához az állam nyújtson anyagi segítséget, ezért be kell vonni a magántőkét. Mezős kifejtette: épületenként rögzítik, hogy mi az, amit meg lehet tenni a beruházónak, és mi az amit nem, így a hivatal nem fog alkalmatlankodni a már megkezdett munkálatoknál. A befektető pedig visszatérítést kap az államtól a restaurálás során keletkezett, úgynevezett műemléki többletköltség miatt.

A visszatérítés módjáról az elnök elmondta, jelenleg különböző adókedvezményeket vizsgáltak meg, amikkel lehetőség lenne a visszatérítésre. A rendszerre közgazdászok, kutatók bevonásával próbaszámításokat is végeztek. Január közepére a kormány által kidolgozott új adókoncepcióba várhatóan beillesztik ezt is, ezzel a beruházóknak csak minimális többletköltséget jelentene egy-egy ház felújítása. Ugyanakkor Mezős kérdésünkre elmondta, természetesen a visszatérések házanként százalékos arányban változnának, de lenne benne egy plafonösszeg.

Vannak baljós jelek – lapozzon!

következő oldal

Szerző: HPG | egyéb írások a szerzőtől

Comments are closed.