Egy volt titkosszolgálati vezető szerint az, hogy Laborc Sándor a Nemzetbiztonsági Hivatal megbízott főigazgatójaként „tömegével” bocsátott el – főosztályvezetői szintig – munkatársakat a „cégtől”, szakmai szempontból „legalábbis gyanús”. Forrásunk hozzátette: a dandártábornok a kormány mint megrendelő kívánságát „becsülettel végrehajtotta”, ez azonban ártott az NBH megítélésének. Kövér László úgy véli, Laborc esetleges kinevezése azt jelentené, hogy a magyar kormány „lefekszik az oroszoknak”. Tegnap a parlamentben is téma volt a kinevezés, egy MSZP-s képviselő bekiabálva a Moszadot emlegette.
Laborc Sándor, a Nemzetbiztonsági Hivatal élére jelölt dandártábornok már megbízott főigazgatóként is óriási károkat okozott az NBH átszervezésével, valójában padlóra küldte a „céget” azzal, hogy szinte az összes főosztályvezetőt leváltotta – mondta lapunknak Kövér László, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának tagja, aki szerint főleg a kémelhárítást érintő intézkedései aggasztóak. Mind a közép- és kelet-európai, mind a nyugati térségben egyre aktívabbak az orosz titkosszolgálatok: brit sajtóhírek szerint jelenlétük és tevékenységük már a hidegháborús időket idézi.
A perifériára szorulhat az NBH
Kövér szerint Laborc kinevezésével a szolgálat kiszorulhat a NATO-tagországok társszervezeteinek érdemi együttműködéséből, az NBH ezzel elveszítheti az 1990 óta az egymást váltó kormányok ellenére megszerzett pozícióit. „A Szilvásy-Gyurcsány-páros jelölése és szándéka abba az irányba mutat, hogy a kormány lefekszik az oroszoknak” – mondta a volt titkosszolgálati miniszter. Úgy látja ugyanakkor, hogy Laborc személyében a kormány megtalálta azt az embert, aki nemcsak szervilizmusból, hanem lelkesedésből is kielégíti a hatalom akár csak vélelmezett, illegitim elvárásait is. Kövér László hozzátette: mára egyértelművé vált, hogy a NATO szervei informális úton aggodalmuknak adtak hangot a moszkvai Dzerzsinszkij-akadémia nemzetközi kapcsolatok szakán (a köznyelvben ezt az intézményt KGB-egyetemnek hívják) végzett főtiszt esetleges kinevezése kapcsán. A fideszes politikus emlékeztetett Laborc egyik kijelentésére, mely szerint „nem kell oroszfóbiába esni”. Kövér úgy véli, hogy ha a tábornokot kinevezik, a NATO különleges bizottságának soros elnökeként majd oroszul, esetleg japánul vagy horvátul adhatja elő jövőre a társszervezetek vezetőinek, hogyan kell kezelni az orosz titkosszolgálati akciókat.
Az ellenzék időhúzásra játszik
A nemzetbiztonsági bizottság a múlt héten hallgatta volna meg Laborc Sándort, ám az ülés elmaradt. Úgy tudjuk, jelenleg is folynak a háttéregyeztetések arról, hogy mikor és milyen napirenddel tárgyaljon a testület.
Információink szerint a Simicskó István (KDNP) vezette bizottság most időhúzásra játszik: az ellenzék abban bízik, hogy az amerikai kapcsolatok ápolását is feladatának tekintő SZDSZ – az USA esetleges informális jelzésére – kihátrál a kormány szándéka mögül.
A titkosszolgálatok működését jól ismerő szakértőnk szerint a kormány az állományból kiválaszthatott volna egy, az ellenzék számára is elfogadható vezetőt. Laborc Sándor jelölése egyértelműen azt mutatja, hogy a kabinet érdeke a konfliktuskeresés. Másik forrásunk ugyanakkor elmondta: az, hogy Laborc a közelmúltban tömeges elbocsátást hajtott végre, szakmai szempontból „legalábbis gyanús”. „A leváltások jellege és száma bizonyos kérdéseket vet fel. Nem biztos, hogy mindenben indokolt volt a döntés; kormányváltáskor, de még a rendszerváltozáskor sem hajtottak végre ilyen mértékű átalakítást. Ez egy szakma, és akiket elbocsátottak, azok korábban ellátták feladatukat. Ami történt, azt üzeni, mintha alkalmatlanok lettek volna, s ez mindenképpen árt az NBH megítélésének” – fogalmazott a neve elhallgatását kérő volt titkosszolgálati vezető.
A megbízott főigazgatóhoz politikai szintről megfogalmazott kívánságok juthatnak el. Forrásunk szerint ugyanakkor az, hogy a Szovjetunióban végzett valaki, „ma már indifferens”.
A Moszadot emlegették
Tegnap a parlamentben Demeter Ervin azonnali kérdésében elmondta: január 1-jétől az NBH vezetője lesz a soros elnöke annak a különleges NATO-bizottságnak, amely a kém- és terrorelhárításért, valamint az orosz energetikai befolyás visszaszorításért, az arra adott válaszokért felelős. A fideszes politikus szerint az NBH élére egy olyan személyt akarnak kinevezni, akiről képzettsége, kapcsolatrendszere és eddigi teljesítménye alapján megállapítható, hogy alkalmatlan és méltatlan erre a feladatra. Ezt azzal indokolta, hogy Laborc az NBH-t átszervezés címén szétverte, és a KGB egyetemén végzett. Iváncsik Imre, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításában közreműködő államtitkár szerint Laborc kiválóan képzett szakember, alkalmas a feladatra, és a nemzetközi partnerek elfogadják a személyét. Demeter erre felolvasta a Dzerzsinszkij-akadémiáról szóló jellemzést, amely kommunista és Nyugat-ellenes képzőbázisnak minősítette az iskolát. Egy nemzetbiztonsági szakértőre hivatkozva hozzátette: az NBH átszervezése egyetlen logikának, az oroszok elleni kémelhárító munka visszafogásának felel meg. A vita során az MSZP-s Páva Zoltán bekiabált: „A Moszad (az izraeli titkosszolgálat – a szerk.) jobb lenne?”
Török László, Pindroch Tamás
