(Ha-bayta! Dallam: Yáir Klinger, szöveg: Ehud Manor, ének: Yardéna Árázi)

Megjegyzés: Még az évekig elhúzódó libanoni háború idején, egyszer egy ünnepélyen katonai kórusok szórakoztatták a közönséget. Az első sorban ült a vezérkari főnök. Egyszer csak fellépett az illető énekesnő, – valaha maga is katonai szórakoztató egység tagja, ma itt híres sztár, eurovíziós szereplő, – egyébként a napokban elhúnyt Marcel Marceau pantomim-művész unokahúga, – és minden előzetes nélkül elénekelte az alábbi, addig ismeretlen dalt. A vez. főnök arca megfagyott ottültében…).

Még egy év múlt el, egy őrült év, dudva verte fel az ösvényt és a kertet,
Nyögött egyet a szél, a zsalugátert kinyitotta, és veri az ódon falat,
Mintha hívna: haza, haza! Itt az ideje visszatérni a hegyekből, az idegen mezőkről,
A nap múlik, és még nincs semmi jel.
Haza, haza, még nem ment le a nap, és hideg éjszakák, keserű éjszakák közelednek felénk.
A hajnal virradtáig imádkozom épségedért, a félelem bilincseibe verve, lépéseket vélek hallani.
Haza, haza, – mert még nem kaptuk meg mindazt, amit nekünk oly régen ígértek. / *2

A háború megosztotta a társadalmat, keserű viták folytak, közben hullottak az áldozatok, immár több száz. Néhány év múlva Yardéna hozzadott egy további szakaszt, és minden színpadon, TV-ben, rádióban énekelte (ez már nincs ebben a régebbi felvételben, bár megtalálható a youtube-n):

Az évek múlnak, az évek kaszálnak, és még nem találtunk nyugalmat.
Nemzedék jön és megy, az arc nedves, és a sós könnyek peregnek, mintha csak hívnának: haza, haza!
Itt az idő visszatérni az út végéről, a testvérviszályból, abba a bizonyos zugba a szívekben.
Haza, haza, még nem ment le a nap, – vissza a falak nélküli álmokhoz, a fájdalom nélküli éjszakához.
A hajnal virradtáig imádkozom épségedért, hazám: őrizd, őrizd meg az izraeli álom cserepeit!
Haza, haza, – mert még nem kaptuk meg mindazt, amit nekünk oly régen ígértek.

(tükörford.: Gabi Zeevi, 2007. október 1.)

http://www.youtube.com/watch?v=iVZZwteGgYY

Comments are closed.