Újabb gyanús építkezés a hetedik kerületben: most a Dohány utcai Zsinagóga közvetlen közelében szeretnének lakóparkot felhúzni két, védelem alatt álló ház helyére. Az ÓVÁS! egyesület szerint már több mint különös az, ami a kerületi épületek dózerolásával és ciprusi offshore-cégeken keresztül történő ingatlan adás-vételekkel folyik.
Az ÓVÁS! egyesület nevű civilszervezet kedden a média előtt tiltakozott két, egyedileg műemlékvédelem alá vont egykori lakóház lebontása miatt. Ráadásul az üresen maradt területen egy hatalmas lakóparkot szeretnének felhúzni, amely nemcsak, hogy nem illeszkedik a régi zsidónegyed képébe, de még a szomszédos épületek esztétikai értékét is csorbítja, magasabb a zsinagógánál és méltatlan a történelmi épület szomszédságára – vélik a civilek. A kerületben ráadásul már több kétes építési és bontási engedélyt adtak ki, amely sorra háborítja fel a lakókat. Ami biztos, hogy soha annyi beruházás, bontás, átalakítás nem volt a belvárosban, mint mostanában. A civil szervezetek tartanak attól, hogy a felújításokkal együtt elvésznek az óvandó régi épített értékek is.
Ha már lebontották, tervezzenek normálisát helyette
Molnár Péter, az egyesület egyik vezetője úgy látja, ha már az épületeket lebontották, akkor legalább tervezzenek egy esztétikailag elfogadható építményt a Zsinagóga tőszomszédságába. Az egyesület ráadásul szeretné elérni, hogy a világörökség részét képező negyedre dolgozzanak ki átfogó, egységes építészeti koncepciót, területi védelmet és változtatási tilalmat, azért, hogy többé ne fordulhasson elő hasonló eset. Molnár szerint a mostani bontás és az építési engedélyek kiadása körül több kifogásolható körülmény is felmerült. Az egyik ilyen, hogy a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) nem áll ki megfelelőn az épített örökség megvédése mellett, a másik, hogy a hetedik kerületi önkormányzat sorozatban adja ki a bontási és építési engedélyeket olyan épületekre, amelyekre nem volna szabad.
Felelős köztisztviselők ilyen bontáshoz nem járulnak hozzá
Mint Molnár Péter a STOP-nak elmondta: nehéz nem gondolni építési panamákra és visszaélésekre, ha sorozatban történnek dózerolások egy negyedben, ahol elvileg nem volna szabad bontási engedély kiadni. Ennek oka nem feltételen a szakmai hozzá nem értés, hanem inkább a jól felfogott üzleti érdekek. Nincs gyakorlatilag példa arra, hogy egy elbontott épület helyén egy igazán méltó módon megtervezett és a régi környezetbe illő épületet építettek volna. Ráadásul már cikkeztek arról, hogy a kerületi épületek többsége Cipruson bejegyzett offshore-cégeken keresztül cserélt gazdát. Molnár úgy látja, és az egyesület építész szakértői is: felelős köztisztviselők ilyen bontáshoz nem járulhatnak hozzá. A kerületi főépítész és a KÖH vezetői – a közpénzből finanszírozva – azzal vannak megbízva, hogy ilyenek ne történhessenek meg.
A műemlékvédelem relatív dolog
Mezős Tamás, a KÖH elnöke a STOP megkeresésére elmondta: „az elmúlt pénteken számomra úgy tűnt, az ÓVÁS! egyesülettel tartott közös területbejáráson sikerült elfogadtatnom az elveinket. Igyekeztem elmagyarázni, hogy mikor és miért lehet elbontani részlegesen a régi épületeket, de ezek szerint mégsem.” A hivatalvezető kifejtette, a védelem a telekre, mint egészre és nem szükségszerűen a telken álló egyes épületekre vonatkozik.
Az ominózus Síp utcai műemlékházak már érvényes építési engedéllyel rendelkeznek, ráadásul az engedély kiadása előtt két szakmai testület, a Fővárosi Tervtanács és a Központi Műszaki Tervtanács is úgy ítélte meg, elegendő, ha beruházó meghagyja az utcai szárnyakat, és mögötte bonthatónak ítélték a régi épületeket. Az pedig, hogy az egyesületnek nem tetszik az udvarra építendő új épület, már ízlés kérdése. Az érvényes építési engedélyt jogilag viszont nem lehet visszavonni – mondta Mezős. A hivatalvezető szerint a tiltakozással már elkésett az egyesület. A KÖH-öt ért támadásokra a vezető úgy reagált, nagyjából azonos a törekvésük az ÓVÁS!-sal, ugyanis a Dunától a Hungária körútig tartó terület valamennyi fontosabb „utcaképét” szeretnék megóvni, nem csak a szűken értelmezett belvárosét. Ehhez azonban előbb törvényi módosítások szükségesek.
Szerző: Havas Péter Gergő
