Forrás: Magyar Narancs

SZELLEM ÉS KÖLTÉSZET Tábor Ádámnak a Kalligram Kiadó gondozásában e címmel megjelent esszékötetét Földényi F. László és Margócsy István mutatja be február 28-án, szerdán 4 órakor az Írók Boltjában. A kötet írásai az egzisztenciális gondolkodás és a 20. századi magyar líra néhány nagy alakjának (mint például Kierkegaard, Szabó Lajos, Ady vagy Tandori) munkásságát „a szellem antinihilista és dialogikus alapstruktúrájának” megnyilvánulásaiként vizsgálják.

ZSEBFILMEK FESZTIVÁLJA Június 8-10. között, a párizsi Centre Pompidouban rendezik meg a harmadik, s immár nemzetközi Zsebfilm Fesztivált: a legkülönbözőbb műfajú – doku vagy fikció, zenés klip vagy kísérleti film – alkotásokat az köti össze, hogy mind mobiltelefonon készültek.

KÖNYVSAROK A Magyar Könyvklub, a Líra és Lant, valamint a Népszabadság együttműködésével megalakult a Líra Könyvklub, mely mostantól egy évente hatszor megjelenő, 48 oldalas könyves magazinban kínál olvasnivalót: az új lapra és a könyvklubszerű vásárlási lehetőségre február 26-ig a Nyugati téri aluljáróban, utána pedig március 1-jéig az Örs vezér téren berendezett olvasósarok hívja fel a figyelmet. Egy kényelmes fotel, lámpa, könyvszekrény – s a nyüzsgő tömeg közepén történő nyugodt olvasás látszata.

GYÁSZ 46 éves korában elhunyt Csontos István: az elmúlt évtized során elsősorban az ő nevéhez kötődött a hazai high-end – vagyis a hifiteljesítményhez képest is kimagasló, maximális minőségre törekvő hangberendezések – kultúrájának a megteremtése. A Merlin Audio tulajdonosaként ő szervezte meg a High-End Show szakkiállításokat, és rockzenei tárgyú cikkeket, interjúkat is írt.

92 éves korában elhunyt Ray Evans: legismertebb műve, a Jay Livingston zenéjére írt Whatever Will Be, Will Be (Que Sera, Sera) című dal szövege, mellyel 1956-ban, Alfred Hitchcock A férfi, aki túl sokat tudott című alkotása révén Oscar-díjat nyertek. Hatvan éven át dolgoztak együtt, s két másik filmdaluk, a Buttons and Bows és a Mona Lisa is Oscart érdemelt ki 1948-ban, illetve 1950-ben.

SZÁZEZER FONT BANKSYÉRT Csaknem megkétszerezte eddigi legmagasabb, 2006-os árverési eredményét Banksy a Sotheby”s legutóbbi londoni kortárs aukcióján: az inkognitóját a nemzetközi médiafigyelem közepette is őrző brit graffitiművész Bombing Middle England című (mint látható: bombákkal golyózó idős embereket ábrázoló), 92×183 centis, akrillal és szórófestékkel készült 2001-es vászna a becsült ár több mint kétszereséért, 102 ezer fontért talált vevőre. Banksy, akinek ugyanekkor 31 illetve 37 ezer fontért elkelt két másik műve is (egy harmadik pedig nem), honlapján az itt látható grafikával kommentálta az árverést – a felirat: „El se hiszem, hogy ti, idióták tényleg meg is veszitek ezt a szart.” (Az aukción egyébként a dán Peter Doig Fehér kenu című alkotása érte el a legmagasabb árat, 5,7 millió fontot, egy 1948-as Vasarely-absztrakt pedig 14,4 ezer fontért kelt el.)

Harmadik képünk Bristolban készült, amely úgy látszik, ma már nem csupán elviseli immár világhírű gerillaművészét, hanem kezd büszke lenni rá: a Frogmore Street-i nemibeteg-gondozó falára festett képéről – pontosabban annak további sorsáról – még tavaly nyáron, több fórumon is megszavaztatták a közönséget, s elsöprő többségbe kerültek a fennmaradása mellett voksolók. Így hát a meztelen pasas zavartalanul ott lóghat az ablakpárkányon, ahonnan egy öltönyös férfi és egy fehérneműre vetkőzött nő néz kifelé. A városi tanács ezzel együtt tudatosítani próbálja, hogy a továbbiakban is fellép a falakat ellepő firkák ellen.

LÉGY AZ OPERÁBAN Operává nemesedik A légy: David Cronenberg, aki – Kurt Neumann 1958-as rendezésének 1985-ös felújításával – világsikert ért el a félig-meddig léggyé alakuló kutató történetével, most operai színpadra viszi filmjét. 2008 júliusában a párizsi Châtelet színpadán, szeptemberben pedig a Los Angeles-i Operában mutatják be a darabot, Placido Domingo vezénylésével. A zenét természetesen a kanadai Howard Shore írta, aki annak idején a filmzenét is komponálta.

ÖRMÉNY ÉV FRANCIAORSZÁGBAN Tavaly szeptemberben kezdődött, s a hétvégén, Charles Aznavour jótékony célú párizsi gálakoncertjével igen széles nyilvánosságot kapott a franciaországi örmény év. Az Arménie, mon amie mottójú országos rendezvénysorozat július 14-ig tart. Az örmény kultúra évszázados építészeti, iparművészeti, könyvészeti stb. kincsei és a 19-20. századi alkotók (mint a tenger festőjeként ismert Aivazovski, a filmjein kívül ezúttal képzőművészként is bemutatott Szergej Paradzsanov) alkotásai mellett természetesen a kiállításokon és konferenciákon megkerülhetetlenül előjön a törökországi örmény népirtás és az ennek következtében létrejött örmény diaszpóra témája is. Az áprilisban nyíló Arshile Gorky-hommage és Atom Egoyan-retrospektív helyszíne a Centre Pompidou, a Louvre-ban pedig már most látható az Armenia Sacra című kiállítás, illetve egy 1938-ban Isztambulban született, majd a 60-as években Párizsba települt konceptualista művész, Sarkis installációja.

BERLINALE: A NYERTESEK Egy múltbéli és egy jelenkori elismerést arattak a magyar filmesek az 57. Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon: az Örökbefogadás 1975-ös díjára emlékezvén ezúttal Arany Kamerával ismerték el rendezője, Mészáros Márta munkásságát, a Panoráma-szekcióban vetített Boldog, új élet, Bogdán Árpád első nagyjátékfilmje pedig elismerő oklevelet kapott. A Berlinale fődíját a kínai Wang Quan”an műve, a Tuya házassága érdemelte ki: a történet egy asszonyról szól, aki egy elhagyatott faluban élve olyan új férjet keres, aki nemcsak róla, hanem magatehetetlen előző férjéről is gondoskodni tud. A zsűri nagydíját Ariel Rotter argentin-francia-német produkciója, az El otro (A másik) nyerte, a legjobb rendező Ezüst Medvéjét pedig Beaufort című filmjéért az izraeli Joseph Cedar. A legjobb alakításokat Julio Chavez, az El otro, illetve Nina Hoss, a német Christian Petzold által rendezett Yella főszereplője nyújtotta, Robert de Niro The Good Shephard című művének teljes szereplőgárdája pedig kollektív Ezüst Medvében részesült.

.

Comments are closed.