A Szonda felmérése szerint a megkérdezettek 68 százaléka tart attól, hogy a Fidesz kezdeményezte „polgári engedetlenségi mozgalom” zavargásokhoz vezet
A Szonda Ipsosnak A szólás szabadságában ismertetett, de a Népszabadságban is közölt felmérése szerint a megkérdezettek 68 százaléka tart attól, hogy a Fidesz kezdeményezte „polgári engedetlenségi mozgalom” zavargásokhoz vezet, és csak 24 százalék nem tartja ezt valószínűnek. Arra a kérdésre, kit tart felelősnek a kialakult helyzetért, 53 százalék az egész politikai elitet nevezte meg, 22 százalék a kormányoldalt, 13 százalék a Fideszt. A válaszadók többsége, 44 százaléka helyteleníti a Fidesz kordonbontását, 35 százaléka pedig helyesli azt.
Rontom-bontom
Elbontotta a Kossuth téri kordont péntek délelőtt 10 órakor a Fidesz parlamenti képviselőcsoportjának 110 tagja. Az akciót vezető Orbán Viktor pártelnök mindezt azzal indokolta, hogy a rendőrség törvénytelenül tartja zár alatt a teret, a Fidesz tehát a demokrácia érdekében lépett fel, miután a kormány nem akarja megszüntetni ezt az állapotot. Bár arra lehetett számítani, hogy a Fidesz – miután a rendőrség visszaállította a Kossuth teret lezáró kordonokat – megismétli bontóakcióját, a területet csak a demonstrálók próbálták visszafoglalni. Sikertelenül, mert amint páran visszaszivárogtak a Kossuth térre, a rendőrök azonnal kiszorították őket. A tüntetők és a rendőrök szombaton hétszer ismételték meg ezt az aktust, vasárnap ötször. A rendőrség szerint a fideszes politikusok szabálysértést követtek el, ezért hivatalból feljelentést tettek az elkövetők ellen.
Mentelmi jog?
Szájer József, az ellenzéki párt euroatyája pénteken azt hangoztatta: polgári engedetlenségi mozgalom keretében bontották el a kordont, Révész Máriusz fideszes parlamenti képviselő pedig spontán akcióról beszélt, noha sajtóértesülések szerint az akcióban részt vevő fideszes politikusok írásos utasítást kaptak arról, rendőrségi intézkedés esetén mentelmi jogukra kell hivatkozniuk. Orbán ugyanakkor az akció után már arról beszélt, hogy a fideszes honatyák vállalják tettükért a következményeket, és nem élnek képviselői mentelmi jogukkal.
A rendőrség szerint a fideszes politikusok szabálysértést követtek el, ezért hivatalból feljelentést tettek az elkövetők ellen. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a fideszes kordonbontás kapcsán úgy nyilatkozott: senki nem kérdőjelezheti meg saját véleménye alapján a törvényeket, az országgyűlési képviselőknek pedig különösen vigyázniuk kell azzal, hogy mit cselekszenek, mert a példa ragadós lehet.
Sólyom László köztársasági elnök jogellenesnek nevezte és elítélte a Fidesz lépését. Közleményében a többi közt azt írta: a jogállamot nem lehet nem jogállami eszközökkel szolgálni. Az államfő leszögezte ugyanakkor azt is, hogy a Kossuth téren a gyülekezési jogot ősz óta alkotmányosan aggályos módon korlátozza a rendőrség. Az októberi zavargások idején Gergényi Péter, Budapest rendőrfőkapitánya műveleti területnek nyilvánította a Kossuth teret, kordonokkal vetette körbe, így a kormányellenes tüntetők azóta nem mehetnek be oda. Noha azóta a többi közt Szili Katalin házelnök mellett liberális politikusok is szót emeltek a kordonok ellen, Gergényi azzal érvel: más eszközökkel nem tudja biztosítani a képviselők és a parlament védelmét.
Fogócskát játszik a rendőrség a tüntetőkkel
Noha arra lehetett számítani, hogy a Fidesz – miután a rendőrség visszaállította a Kossuth teret lezáró kordonokat – megismétli bontóakcióját, a területet csak a demonstrálók próbálták visszafoglalni. Sikertelenül, mert amint páran visszaszivárogtak a Kossuth térre, a rendőrök azonnal kiszorították őket. A tüntetők és a rendőrök szombaton hétszer ismételték meg ezt az aktust, vasárnap ötször. Mindeközben megbénult a forgalom a Parlament előtt, és 20 embert, köztük az őszi zavargásokból jól ismert Gonda Lászlót és Molnár Tamást letartóztatták. (Utóbbiakat azért, mert a vaskordonokhoz láncolták magukat.)
A Fidesz politikusai felszólították a szocialistákat, bírják rá a kormányt, hogy hagyjon fel alkotmánysértő tevékenységével. Miután Hiller István szocialista pártelnök és Lendvai Ildikó frakcióvezető erre elképesztőnek nevezte, hogy a törvénysértő ellenzékiek vádolják meg őket, Szájer József fideszes EP-képviselő és Balsai István fideszes honatya bűnrészesnek nevezte a két szocialista politikust. Közben a Kossuth téren kívül is volt élet: szombat este Kuncze Gábor tököli családi háza előtt tüntettek mintegy hatvanan, a Rendszerváltó Fórum szervezésében. A liberális politikust a demonstrálók zsidó bérencnek nevezték.
Orbán: a jogászok jogászkodjanak!
A jogászok jogászkodjanak! Biztos lesz vita arról, hogy jogszerű volt-e az akció vagy sem, de nekünk ezzel nem kell foglalkoznunk – jelentette ki Orbán Viktor, a Fidesz elnöke pénteken, miután a párt képviselőcsoportjának tagjaival elbontották a Kossuth téri kordont. Kolláth György alkotmányjogász még aznap „jogászkodott” is: többször felhívta a figyelmet arra, hogy a hatályos magyar jog nem ismeri az állampolgári engedetlenséget, ráadásul az egyébként sem jogosít fel szabálysértésre, bűncselekményre vagy más jogsértésre. (Szájer József fideszes európai parlamenti képviselő korábban polgári engedetlenségi mozgalomnak nevezte a kordonbontást.) Kolláth mindezek mellett úgy vélte: jogellenesen állt a Kossuth téri kordon is, miután a műveleti területté nyilvánítás okai ilyen hosszú ideig nem állnak fenn. Emlékeztetett arra, hogy a rendőrség által védeni kívánt parlament hosszú ideig nem is ülésezett.
A Népszabadság jogi szakértői szerint Gergényi Péter budapesti rendőrfőkapitánynak a műveleti terület kialakítását elrendelő intézkedése nem is tekinthető államigazgatási határozatnak. Ha ez valóban így van, akkor a kordont elbontó képviselők nem követtek el semmilyen jogsértést. Mindettől függetlenül nehezen határozható meg, pontosan milyen tényállásnak felel meg a kordonok elbontása, sem a büntető törvénykönyv, sem a szabálysértési kódex nem ad erre egyértelmű utasítást, így legfeljebb a rongálás kategóriába lehetne „beletuszkolni”.
Halmai Gábor alkotmányjogász a napilapnak nyilatkozva kifejtette: a Fidesz akciója a jogszabályokkal történő szembeszegülés és szabálysértés. Hangsúlyozta: a kordon felállítása ellen fel lehet lépni jogi eszközökkel, például a budapesti rendőrfőkapitány határozatát meg lehet támadni.
Szikinger István a Magyar Hírlapnak azt mondta: az ellenzéki képviselők tettének nem lehet jogkövetkezménye, mert a Kossuth tér lezárása eleve jogsértő volt. Az alkotmányjogász szerint ha a rendőrök őrizetbe vettek volna néhány politikust, azzal jogsértést követtek volna el, a képviselők ugyanis csak alapvető állampolgári jogukat gyakorolták.
Magyar György ügyvéd ezzel szemben úgy véli, hogy még ha jogellenes is a Kossuth téren felállított kordon, jogsértő módon nem lehet a helyzeten változtatni. A szakember olvasatában az ellenzéki képviselők tette számos tényállást kimeríthet: a garázdaságot, az önbíráskodást és a szembeszegülést is.
Morvai Krisztina, az október 23-i eseményeket vizsgáló alternatív bizottság vezetője szerint a kormány kézi vezérléssel kívánja irányítani, és brutalitásra, jogellenességre bújtja fel a rendőrséget. A jogásznő aggodalommal konstatálta, hogy a Kossuth téren intézkedő rendőrökön továbbra sincs azonosító jel, ezért felkérte Petrétei József rendészeti minisztert és Bene László országos rendőrfőkapitányt, hogy intézkedjenek az ügyben.
Kicsit szomorú és vicces, hogy országgyűlési képviselők szerveznek polgári engedetlenségi mozgalmat – mondta a Népszavának Majtényi László volt adatvédelmi biztos, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet elnöke. Szerinte a parlamenti képviselők dolga megváltoztatni a jogszabályokat, ami egyben eszköz is számukra, hogy az általuk helytelennek vélt normákat módosítsák. Majtényi úgy foglalt állást: helytelen volt a Kossuth téri kordon fönntartása, illetve a tér műveleti területté nyilvánítása, vagyis tartalmilag inkább a Fidesz képviselőivel értene egyet, de mélyen helyteleníti az ellenzéki párt frakciójának pénteki akcióját.
Szalay Péter alkotmányjogász az MTI-nek azt mondta: tevőleges véleménynyilvánítás történt a Kossuth téren, amiben nem lát jogellenességet.
Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány ügyvezetője pedig a Magyar Nemzetben úgy vélekedett: nem a Magyar Köztársaság jogrendje elleni támadás a kordonbontás, hanem egy jogsértő, törvénytelen rendőrségi intézkedés elleni fellépés, amely segíti a jogvédő szervezetek munkáját. Kiemelte: a BRFK lehet az utolsó, amely a hatályos jogszabályok betartására hivatkozhat.
Nem kizárt egy újabb kordonbontás
A Fidesz a megfelelő időben dönt arról, hogy folytatja-e polgári engedetlenségi akcióját a Kossuth téren – jelentette ki hétvégén a kordonbontás egyik kezdeményezője, Szájer József fideszes EP-képviselő. Mint mondta, a Fideszre lehet számítani a szabadságjogok védelme tekintetében, amikor szükséges, ott lesznek. A politikus úgy vélte: az a kormányzati terv, miszerint nemzeti emlékhellyé nyilvánítanák a Kossuth teret, olyan törekvés a szabadságjogok ellen, melyet a Fidesz elfogadhatatlannak tart. (Ha nemzeti emlékhellyé nyilvánítanák a Kossuth teret, az egyébként nem jelentené azt, hogy ott nem lehet demonstrálni, legfeljebb sátorozó-táborozó akciókat nem lehetne ott tartani.) Szájer különben következetesen vasfüggönynek nevezte a Kossuth téri vaskordont.
A Népszabadságnak név nélkül nyilatkozó fideszesek szerint a kordonbontás remek happening volt, egyszer. A meglepetés erejével hatott, a rendőrök nem is reagáltak rögtön, egy második vagy harmadik akciónak azonban már kockázatos lenne a kimenetele, ha a rendőrség is beavatkozna – vélik az anonim ellenzékiek.
Kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgatója a napilapnak úgy nyilatkozott: a kordonbontást nem vették le napirendről. Azt azonban mérlegelni kell, a Fidesz mikorra időzítse az esetleges következő akciót – mondta Kubatov, aki szerint pártja azzal is beérné, ha a jövőben a vaskordonok nem az egész Kossuth teret, hanem csak a Parlament épületét védenék.
A Népszabadság szerint a kordonbontással véget ért a Fidesz kommunistázós korszaka, a szimbolikus akcióval áttértek a vasfüggönyös, rendőrállamos frazeológiára, mellyel a rendszerváltó ellenzékieket és a radikális jobboldaliakat szeretnék egyaránt megszólítani. Olyan jogi nonszensz helyzet alakult ki, melyben mi nem láttunk mást, mint egy ilyen demonstrációt, márpedig a parlamentarizmusba beleférnek a demonstratív lépések is – jelentette ki a pénteki kordonbontás kapcsán Répássy Róbert az Echo Televízióban, Obersovszky Péter műsorában. (A beszélgetést közli a Magyar Hírlap.)
A Fidesz frakcióvezető-helyettese szerint azzal, hogy a rendőrség visszaállította a kordont, a rendőrállam kimutatta foga fehérjét, vagyis nem enged a törvénytelen intézkedésből. Répássy úgy véli: demonstratív fellépésüket jogi döntésnek kell követnie, Gergényi Péter budapesti rendőrfőkapitánynak vissza kell vonnia döntését. Mint mondta, a rendőrség törvénytelen működéséért Gyurcsány Ferenc miniszterelnöké és Petrétei József rendészeti miniszteré a felelősség, nekik kell közbelépniük. Ha ez nem következik be, akkor nem tartja kizártnak, hogy a Fidesz újból elbontja a kordont – szögezte le Répássy. Bárándy Gergely szocialista képviselő egyébként arra hívta fel a figyelmet: a Fidesz korábban éppen azzal vádolta a kormányt, hogy közvetlen utasításokat adott a rendőrségnek, most mégis ezt várnák el a kormányfőtől és az illetékes minisztertől.
Politikusok a kordonbontásról
A Fidesz akciója beláthatatlan ideig tartó jogállambontás, ezért elfogadhatatlan – jelentette ki Kuncze Gábor a Fidesz pénteki kordonbontása kapcsán. A liberálisok elnöke úgy fogalmazott: Orbán Kelemen balladáját látja kibontakozni, amit lebontanak nappal, fölépítik éjjel.
Gusztos Péter politikai majomparádénak nevezte a kordonbontást. Az SZDSZ képviselője emlékeztetett arra, hogy a politikai elemzők a tavasz nagy kérdéseként beszéltek arról, vajon a Fidesz a konszolidált parlamenti politizálás vagy pedig az utcai radikalizmus útját választja az őszi események után. Nem kellett sokat várni, hogy erre megadja a választ a Fidesz – mondta Gusztos.
Lendvai Ildikó, a szocialisták frakcióvezetője szerint tragikus határponthoz érkezett a Fidesz, mert soha nem volt még példa arra, hogy képviselők jogsértést kövessenek el, és nem is buzdíthatnak erre. A KDNP egyetértett és szolidaritást vállalt a Fidesz képviselőinek polgári engedetlenségi akciójával.
Dávid Ibolya, az MDF elnökének álláspontja szerint a nagyobb ellenzéki párt politikája megbélyegzi a magyar jobboldalt, eltakarja a kormányzati hibákat, és ezzel csak a kormány és Gyurcsány Ferenc érdekeit szolgálja. A Fidesz lebontott egy kerítést, de ezzel egy falat húzott a törvényes megoldások és az általa támogatott agresszív politika közé – vélte az MDF elnöke.
A Magyar Helsinki Bizottság felelőtlennek nevezte a Fidesz akcióját, felhívta a figyelmet arra, hogy a jogszabályokat az országgyűlési képviselőknek is be kell tartaniuk, a Kossuth téri kordon elbontását pedig jogi úton kell elérni.
Gonda László, a Magyar Nemzeti Bizottság 2006 ügyvivője szerint a társadalmi béke érdekében a Kossuth teret vissza kell adni a népnek, különben ismét vér folyik a pesti utcákon és áldozatok is lesznek. Molnár Tamás, a Kossuth tériek ügyvivője közleményében azt írta: a Fidesz és a KDNP képviselőcsoportja példamutató történelmi tettet hajtott végre, amikor lebontotta a Parlament épülete köré emelt vaskerítést.
Boross Péter a Magyar Hírlapnak azt nyilatkozta: a Fidesz akciója nem polgári engedetlenség, az ugyanis többnyire passzív magatartásban nyilvánul meg, ez viszont meglehetősen aktív volt. Mind a belpolitikai, mind a nemzetközi politikai színtéren ezek az izgága akciók nem tarthatók fenn, nem lehetnek sikeresek – szögezte le Boross, hangsúlyozva: a hatalomátvételnek nincs más módja, mint amire az alkotmány lehetőséget ad. A Téli Palota ostroma nem következhet be még egyszer. Hozzátette: nagy árat kell még fizetnünk azért, hogy ennyire egyértelművé vált, egy politikai erő szembeszállhat a rendőrséggel.
Martonyi János, az Orbán-kormány külügyminisztere a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület által Felelős a kormány? címmel rendezett konferencián a Kossuth téri kordon felállítása kapcsán úgy vélekedett: Magyarországon morzsolódik, esztendők óta gyengül a demokratikus jogállam, sérelem éri az alapjogokat. Ugyanitt Szabad György volt MDF-es politikus, a rendszerváltás utáni első szabadon választott Országgyűlés elnöke felvetette: csupán a jelenlegi kormány lemondása és új választások kiírása lehet a patriotizmust és a demokratizmust ötvöző magyar jogállam továbbélésének és felemelkedésének reménye. A rendezvényen egyébként részt vett Mádl Ferenc volt köztársasági elnök és Stumpf István, az Orbán-kormány kancelláriaminisztere is.
Politológusok a kordonbontásról
Politikai szempontból igen kockázatos lépésnek nevezte Budai Bernadett, a Vision Consulting elemzője és Juhász Attila, a Political Capital munkatársa a Fidesz pénteki kordonbontását. Véleményük szerint az akcióval a Fidesz célja az lehetett, hogy egyfelől tematizálja a közéletet, elterelje a figyelmet Gyurcsány Ferenc kommunikációs offenzívájáról, másfelől hogy Orbán Viktor megmutassa saját támogatottságát a frakción belül.
Charles Gati magyar származású, Washingtonban élő politológus a Népszabadságnak nyilatkozva hangsúlyozta: az Egyesült Államokban a kongresszus tagjai nem vesznek részt polgári engedetlenségi akciókban, nem folyamodnak olyan erőszakos lépéshez, amely megkérdőjelezi a demokrácia alapszabályait.
Hasonlóképp foglalt állást Jean-Yves Camus, a párizsi Stratégiai és Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének kutatója, aki szerint sem Franciaországban, sem Nagy-Britanniában nem volt még arra példa, hogy polgári engedetlenségi mozgalmat parlamenti képviselők kezdeményezzenek, ezt jogilag nem is tehetik meg. E véleményekhez csatlakozott Fejtő Ferenc Párizsban élő történész, író-újságíró is.
A Fidesz mostani politikája alkalmas arra, hogy elriassza a párthoz csapódott, a kormányból kiábrándult szavazókat – mondta az Indexnek Lakner Zoltán politológus, aki szerint a pénteki nap tanulsága az: a törvénytelenség törvénytelenséget szül. Kollégája, Török Gábor sem tartja ésszerűnek a Fidesz magatartását. Mint mondta: noha az akció bizonyára sikert arat majd a radikális jobboldalon, elriasztja azokat, akik nem szeretnék, ha választott pártjuk összemosódna a minden eszközt elfogadhatónak tartók csoportjával. Egyértelmű, hogy a Kossuth téri őszi randalírozásban részt vett csoport régóta egy jelre várt a Fidesztől, amit a párt a kordonbontással meg is adott – nyilatkozta a Népszavának Juhász Tibor pszichológus. Egyértelmű a párt üzenete a szélsőséges, pár ezer fős csoportnak: semmibe lehet venni az alkotmányos kereteket, az utcán kell elérni a kormányváltást, az új választások kiírását – tette hozzá a stresszkezeléssel foglalkozó specialista, aki szerint a fideszesek már most rákészültek március 15-re. Ezúttal nem szeretnék, ha azzal vádolhatnák őket, hogy a nemzeti ünnepen miattuk tört ki a közbotrány. Ha balhé lesz március 15-én, az már csak egy folyamat része lesz, amelyben a nemzeti ünnep már nem szerepel kiváltó tényezőként – érvelt Juhász.
A kordon mára a legszélesebb politikai és társadalmi elutasítottság középpontjává vált, a jogalap nélküli intézkedés, a nagyobb erővel való visszaélés, egyszóval az önkény szimbóluma – mondta Zárug Péter Farkas politológus a Magyar Nemzetnek. Hangsúlyozta: ez ellen tettek a Fidesz képviselői, az őszi események újratematizálása kezdődött el ezzel a bátor akcióval, melynek köszönhetően vélhetően mindkét politikai oldal összezár.
Mráz Ágoston, a Nézőpont Intézet kutatásvezetője is azt emelte ki a polgári napilapnak nyilatkozva, hogy a Fidesz gyors akciója taktikai kényszerszövetségbe olvaszthatja a baloldalt. Szólt arról is, hogy véleménye szerint a polgári engedetlenség kockázatos eszköz, erőszakmentes alkalmazása azonban Nyugat-Európában is előfordul.
Lánczi András, a Corvinus Egyetem Politikatudományi Intézetének igazgatója az InfoRádiónak nyilatkozva arról beszélt, hogy a kordonbontó akció résztvevői nem pusztán jogi kategóriákban gondolkodnak, hanem összekapcsolják a politikát és az erkölcsöt. Úgy gondolják, hogy a hatályos törvényeken túl van még egy magasabb törvény, a természetjog. Lánczi közölte: arról szól a dolog, hogy vajon a többségi elven megválasztott politikus bármit megtehet-e, ha a többségi elvre hivatkozik, vagy vannak egyéb korlátjai is a hatalomgyakorlásnak. Hangsúlyozta: az ő olvasatában a Fidesz cselekedete a polgári jogokért való kiállás.
Többen csalódtak a Fidesz kordonbontásában
Nem mindenki örül a Fideszben a Kossuth téri kordon elbontásának – írja az ellenzéki pártból származó információra hivatkozva a Népszava. A lap szerint többen csalódottak amiatt, hogy pénteken még ezer tüntető sem gyűlt össze a Kossuth téren. Megjelentek viszont olyanok, akik hangosan kinyilvánították nemtetszésüket a kormányt elzavarni akarók ellen.
A radikális jobboldal egyik véleményformálója, Polgár Tamás, vagyis Tomcat így ír blogjában „a FUK-nak (Februárban Újra Kezdjük) indult, ám elfuserált kis kiabálgatásba fulladt Kossuth tér-afterparty-ról”: Hogy miért jutott eszébe Viktorkának épp most, nagy hirtelen káoszbrigádot játszani, azt egyszerűbb megmagyarázni. Rászóltak ugyanis mindenféle európai pártszervezetek, amelyeknek a Fidesz is tagja, hogy baszki, most már csinálj valamit, mert úgy kivágunk titeket, hogy a lábatok nem éri a földet. Hosszas agyalás után ezt sikerült kitalálni. Tegyük arrébb a kordont, és akkor csináltunk valamit. A tömeg örülni fog, a Viktor név megint szép lesz, méltó régi, nagy híréhez, és utána jót lehet reggelizni a sarki Parlament Caféban.
Toroczkai László, a Mi Magunk Mozgalom alapítója, az MTV-ostrom egyik főszereplője pedig a következőket írja: A fideszesek kordonbontó akciója derült égből villámcsapásként ért, szokás szerint a legrosszabbkor, de hát a forradalom már csak ilyen (…) Tudatosság kell, a spontaneitás ideje lejárt. Orbán Viktor pedig nyilvánvalóan – érezve a pártján belüli bomlasztó feszültségeket és meghallva a radikálisok felől jövő kiáltásokat – előre menekült ezzel a látványos, de különösebb haszonnal alig kecsegtető akcióval. (…) Úgy tűnik, mindenki márciusra készül, amikor komoly tömeg és szervezettség lesz: MÚK! A Népszava szerint a magát Fidesz-fóbiásnak mondó kuruc.infó üdvözölte Orbán Viktor és párttársai megmozdulását, azt azonban a portálnál már senki sem érti, hogyan tovább.
hirado.hu
