Forrás: National Geographic

Négy anya, 3,5 millió leszármazott

Egy nemzetközi tudományos vizsgálat szerint összesen négy, mintegy 1000 esztendővel ezelőtt élt nő volt a ma élő nyolc millió askenázi – azaz közép-és kelet európai – zsidó mintegy 40 százalékának felmenője anyai ágon.

DNS-vizsgálatok alapján egyértelművé vált, hogy mintegy 3,5 millió askenázi zsidó e négy asszonynak a leszármazottja, s ez lényegében meg is felel a zsidó nép vándorlásával kapcsolatos írásos dokumentumoknak, illetve legendáknak. Az askenázi zsidók körülbelül ezer éve vándoroltak el a Közel-Keletről. „A vizsgálat során, amelybe 67 nemzet több mint 11 ezer polgárát vonták be, az úgynevezett mitokondriális DNS-t, a sejtanyagcserében, illetve az energiaháztartásban fontos szerepet játszó, nagyrészt fehérjékből álló szemcséket vizsgálták” – írja az American Journal of Human Genetics című folyóirat. A kutatást Karl Skorecki professzor vezette haifai Technion-Israel Institute of Technology kutatócsoportja végezte.

A mitokondriális DNS lényeges tulajdonsága, hogy anyai ágon öröklődik, és csak elvétve, s akkor is jól meghatározható rendszer alapján mutálódik. Ezért alkalmas az idők folyamán bekövetkezett genetikai változások nyomon követésére.

A kutatók megállapították, hogy az askenázi zsidó nőkre jellemző mitokondriális DNS tulajdonképpen ismeretlen az európai nem zsidó származásúak körében, és a szefárd, vagyis a Közel-Keleten élő zsidók körében is csak csekély arányban fordul elő. Ez utóbbi viszont így is bizonyítja az askenázi és a szefárd zsidók közös származását.

A vizsgálatot végző kutatók szerint körülbelül egy évezreddel ezelőtt, a közel-keleti térségben létezett egy meghatározott genetikai közösség, és a ma élő askenázi zsidók mitokondriális DNS-e egyértelműen e közösség négy asszonyának genetikai örökségét hordozza.

E négy asszony, vagy leszármazottaik a későbbiekben eljutottak Európába, és ott – valamikor a 13. század táján – egyfajta demográfiai robbanás következett be e családoknál. A demográfiai folyamatok számítógépes modellezése nyomán a vizsgálat kiderítette: a négy, tágan értelmezett nagy család lélekszáma a 13. századi 30 ezerről a második világháború előtti évekre 9 millióra nőtt.

A genetikusok előszeretettel tanulmányozzák az askenázi zsidókat. Ennek oka, hogy tradicionálisan a közösségen belül házasodtak, így évszázadokon keresztül őrizték genetikai érintetlenségüket. Ennek következtében több, recesszíven öröklődő betegség előfordulási gyakorisága is magasabb körükben.

A mostani kutatást vezető Skorecki professzor is több genetikai vizsgálatot végzett már a zsidók körében. Nemzetközi hírnévre akkor tett szert, amikor 1997-ben genetikai bizonyítékokat talált arra nézve, hogy a papi tisztséget betöltő koheniták, akik generációról generációra adták át hivatásukat, mind egy férfi leszármazottjai. Ez a felfedezés egybevág azzal a vallásos feltételezéssel, hogy a koheniták Áron utódjai. A Biblia szerint Áron főpapi tisztséget töltött be és Mózes idősebb testvére volt.

National Geographic Online

2006. január 16.

Comments are closed.