Forrás: National Geographic

Armageddonban rábukkantak a legősibb keresztény templomra

A Jelenések könyvében megírt végítélet helyszíne, Armageddon (héberül Meggido) már eddig is sok turistát csalogatott a városba, egy most felfedezett őskeresztény templom azonban zarándokok tízezreit vonzhatja majd. A történet pikantériája, hogy a jelenleg ismert legkorábbi keresztény templom maradványaira egy politikai fogvatartottakkal teli, hiperbiztonságos izraeli börtön területén találtak rá – a rabok.

Armageddon – a végítélet helyszíne. A Jelenések könyvének írója, János evangelista szerint a Gonosz és Jó erőinek végső összecsapása a mai Ciszjordánia északi részétől nem messze fekvő, dombokkal körülvett város mellett zajlik majd. Az isteni seregek itt mérkőznek meg a Gonosz csábításának ellenállni nem tudókkal és magával a Sátánnal, hogy legyűrve azt, az Istenhez hűséges emberek a mennybe, az őt elhagyók pedig kínok között a pokolba jussanak.

Meggido városa jelenleg igen sok, ítéletre – ha nem is a végítéletre – váró politikai fogvatartott számára azonban egészen más jelentéssel bír: a Hamasz és az Iszlám Dzsihád szervezeteinek tagjait Izrael egyik legbiztonságosabb börtönében, éppen Meggidoban tartják fogva. Az 1200 fős börtön lakóinak több mint 90 százalékát bírósági eljárás nélkül, adminisztratív úton börtönözték be. Mivel azonban a börtön már évek óta túlzsúfoltnak bizonyult, a börtön vezetősége a bővítés mellett döntött.

Keresztényüldöző keresztény centurio?

Ahogy azonban Izraelben szinte minden egyes építkezés megkezdése előtt, a meggidoi börtön bővítése előtt is régészeti feltárásokra került sor. A néhány nem politikai elítélt, aki részt vehetett börtöne kibővítésének munkálataiban, pár hónapja roppant értékes leletre bukkant – számolt be róla az AP hírügynökség. A speciális helyszín miatt csak a hét végén sajtónyilvánosságot kapott leletek tanúsága szerint ugyanis valószínűleg a jelenleg ismert legkorábbi keresztény templom maradványait találták meg a meggidoi börtön rabjai.

Az ásatásokat irányító Izraeli Régészeti Hivatal munkatársa, Jotam Tepper szerint, a Krisztus jelképét ábrázoló mozaikrészlet a kései 3. századból, esetleg a korai 4. századból való. A datálás azért meglepő, mert tudósok mostanáig úgy gondolták, hogy Nagy Konstantin 313-as türelmi rendeletéig, a keresztényeket minden eszközzel üldözték, így gyakorlatilag nehezen volt elképzelhető, hogy állandó templomot tudtak volna építeni maguknak.

Ráadásul a mozaikon talált görög nyelvű felirat arról árulkodik, hogy azt egy római katonatiszt, egy bizonyos Gaianos nevű centurio saját pénzén csináltatta akkor, amikor még a Római Birodalom minden erejével a kereszténység terjedésének megfékezésén dolgozott. Az állami hivatalnok miden bizonnyal nagyon merész lehetett, ha a hivatalos keresztényüldözések idején az üldözöttek mellett állt ki.

Joe Zias, az Izraeli Régészeti Hivatal korábbi kurátora például a The NewYork Times-nak nyilatkozva kifejtette: „Ha én viszonylag magas rangú római katonatiszt lennék a 3. században, és az üldözött szekta vallását támogatnám, még akkor sem akarnám, hogy az általam állíttatott mozaikon a nevem is rajta legyen. Nemcsak a karrierem bánhatja ezt ugyanis, de egyenesen öngyilkossággal érne fel.”

A „tamáskodók” ellen

Sokan tehát kételkedve fogadták Tepper-ék bejelentését. Azt elismerik természetesen, hogy igen ősi keresztény leletre bukkantak a börtön rabjai, de egyrészt kétségbe vonják, hogy az a kereszténység elfogadása előtti időkből származna, másrészt abban sem biztosak, hogy valóban egy templomról, nem pedig egy egyszerű lakóházról van szó.

Ám az ásatások vezetője szerint több okuk is van arra, hogy ne csak egyszerű feltételezésről, hanem bizonyítékokkal alátámasztott állításról beszélhessenek. A görög írás stílusa, a kereszt helyett még halak szimbóluma révén megjelenített Krisztus, a mozaik geometriai formái, az oltár kifejezés megjelenése előtt a harmadik században használt asztal kifejezés a feliraton, végül pedig a cserépdarabok és boroskorsók maradványai mind arra utalnak, hogy a mozaikdarab a Kr.u 3 század végéről, 4. század elejéről származhat.

Radiokarbonnal a kezdet és a vég helyszínén

A mozaikok felett megtalált edényeket ráadásul radiokarbonos vizsgálatnak vetették alá, melyekből aztán arra a következtetésre jutottak, hogy a cserépdarabok még mindeféleképpen a milánói türelmi ediktum kibocsátása előtti időkből származnak. A egykori épület formája pedig arra utal, hogy nem lakóépületről van szó, ám nem is a 4. században lassan elterjedtté váló bazilika formájú épületről.

Az eddig ismert legkorábbi templomként a jeruzsálemi Szent Sír Templomot és a betlehemi Születés Templomát tartották számon a tudósok, melyek Jézus születésének és halálának helyén épültek fel. Az Armageddonban megtalált mozaikok szimbolikája szintén a kezdetet és a véget kapcsolhatja össze, amennyiben tényleg bebizonyosodik, hogy a legkorábbi ismert templomról van szó: az első keresztény templom a végítélet helyszínén, Meggidoban különlegesen misztikus jelentőséggel bírhat a keresztény közösség számára.

Pálinkás Károly

2005.november.