Forrás: NOL

Miért gyűjtenek aláírásokat a kisebbségi bejegyzésért?

Czene Gábor, 2005. október 26. 00:00

Lehetőséget akarunk teremteni arra, hogy azok is megélhessék zsidóságukat, akik nem kötődnek a valláshoz. A lapunknak nyilatkozó Deák Gábor és Szegő András főként ezzel indokolja, miért szeretnék elérni, hogy a zsidót is felvegyék a nemzetiségek sorába.

A közelmúltban négy magánszemély kezdeményezte, hogy – a már meglévő tizenhárom nemzeti és etnikai kisebbség mellett – a zsidóságot is ismerje el nemzeti kisebbségként a parlament. Ehhez ezer támogató aláírást kell összegyűjteni, s az ívet már hitelesítette az Országos Választási Bizottság.

Szegő András

A négy kezdeményező közül Deák Gábor könyvkiadó, a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület alapítója és Szegő András, egy vállalkozói iroda vezetője vállalja a nyilvánosságot. Rögtön pontosítással kezdik. A korábbi hírektől eltérően nem mind a négyen, csak ketten laknak vidéken, ők se messze a fővárostól: Szentendrén. Az viszont közös tulajdonságuk, hogy magyarságtudatuk mellett elkötelezettek zsidóságuk iránt is. „Száz százalékig magyar vagyok, és száz százalékig zsidó” – jelzi Deák Gábor, hogy nem hajlandó centivel méricskélni az identitását.

Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnöke arra hivatkozva utasította el a kisebbséggé nyilvánítást, hogy a magukat zsidóknak vallók számára leginkább a vallási kötődés a meghatározó. Deák Gábor és Szegő András ezt erősen vitatja. Szerintük a becsülhetően legalább százezer magyarországi zsidó túlnyomó többségének nincs kapcsolata a hitközségekkel. „Nagy ünnepekkor hagyománytiszteletből elmegyek a zsinagógába, de nem vagyok vallásos. Ismeretségi körömben szinte mindenki ugyanígy gondolkodik” – állapítja meg Deák Gábor. „Én például kifejezetten ateistának tartom magam” – teszi hozzá Szegő András. A kisebbségi bejegyzés célja éppen az – mondják -, hogy azok is megélhessék zsidóságukat, akik számára a vallás nem jelent elég vonzerőt.

Az ötlet nem új. Már az 1993-as kisebbségi törvény elfogadása előtt vita folyt arról, hogy a zsidóságot is felvegyék-e a nemzetiségek sorába. A tervet elvetették. „A különféle zsidó szervezetek még soha nem léptek fel olyan egységesen, mint akkor. Ám a helyzet azóta alapvetően megváltozott” – jegyzi meg Deák Gábor. Szerinte a kilencvenes évek elején a hitközségek szövetsége attól tartott, hogy a nemzetiségi besorolás veszélyezteti a Mazsihisz „történelmi egyház” voltát, és tartott attól is, hogy ily módon többfelé oszlik a zsidóságnak szánt állami támogatás. A holokauszt túlélői a tragikus történelmi múlt miatt féltek mindenféle nyilvántartástól, de még a fiatalabbak közül is többen arra figyelmeztettek, hogy a nemzetiséggé válás antiszemita hullámot indíthat el.

Többször elhangzott az a szégyenletes ellenvetés is – folytatja Deák Gábor -, hogy „nem akarunk ugyanabba a kategóriába kerülni, mint a cigányok”. Ezzel az alpári érvvel nincs mit kezdeni, a többi okafogyottá vált – mondja. Ma már egyértelmű, hogy a Mazsihisz jogi helyzete nincs veszélyben, és az is, hogy az állam egészen más csatornákon keresztül támogatja az egyházakat és a kisebbségeket. A holokauszt túlélőinek megnyugtatására Deák Gábor hangsúlyozza: a kisebbségi választásokon önkéntes a részvétel, senkit nem köteleznek arra, hogy nyilvántartásba vetesse magát. Azt a véleményt se tartja megalapozottnak, hogy a zsidó kisebbségi önkormányzatok megalakulása újabb antiszemita indulatokat váltana ki. Sőt: a zsidó kisebbségi testületek valószínűleg nagyobb sikerrel küzdhetnének a helyi rasszista jelenségek ellen, mint a Mazsihisz.

Az aláírások gyűjtését a jogi rendelkezések értelmében mintegy három hét múlva lehet elkezdeni. (Feltéve, hogy a kezdeményezést senki nem támadja meg az Alkotmánybíróságnál.) Az íveket ismerősi és baráti körben terjesztik majd, tehát – mondja – Szegő András – szó sincs arról, hogy „kiállunk a Nyugati pályaudvar elé egy asztalkával”.

Feldmájer Péter úgy nyilatkozott: biztosra veszi, hogy a Mazsihisz akaratával szemben nem lehet a zsidóságot nemzeti kisebbségként bejegyeztetni. Deák Gábor és Szegő András viszont úgy véli, ha összegyűlik az ezer aláírás – márpedig szerintük ehhez kétség nem fér -, akkor a parlamentnek nincs mérlegelési lehetősége.

22 hozzászólás to “Zsidó identitás, vallás nélkül”

  1. Masada

    masada

    Gratulálok a kezdeményezésükhöz. Azt hiszem nem lehet kétségbe vonni a zsidóság mint nemzet létét, különösen az újkori Israel létrejötte után.
    Természetesen, mindenki egyénileg dönti el, hogy milyen nemzetiségünek érzi magát. A MAZSIHISZ álláspontja is érthetö. Hisz oly sok pozitiv tapasztalata volt elödeinknek, az elmult évszázadok során, különösen a XX. század közepe táján az asszimiláció lehetöségéröl:)).
    Ha egy román, amerikai, stb állampolgárságú magyarnak, joga van magyar nemzetiségünek éreznie magát, akkor egy magyar állampolgárságú zsidónak is joga van zsidónak érezni magát, méghozzá nem csak vallási alapon.

  2. ebarat

    A felvetéssel régóta egyetértek annál is inkább, mert úgy gondolom, hogy a zsidóságot nemcsak a zsinagógában osztogatják, hanem ezt otthonról, szüleinktől kaptuk. Büszkék vagyunk azokra a tudósokra, színészekre, zenészekre, orvosokra, stb., akik függetlenül az országtól, melyben élnek, zsidónak születtek és otthonról hozták a tanulnivágyásukat, tehetségüket, sokszor az őket körülvevő többségi környezet ellenére is. A diaszpórában való lét nem mindig probléma mentes, Magyarországon sem az, ezért szükség lenne arra, hogy mi is büszkék lehessünk arra amit elértünk – fiaink, lányaink – és nem kellene titkolnunk a zsidóságunkat, ahogy ezt a multban és jelenben is sokan tették és teszik. Meghunyászkodni csak annak kell, akinek valamilyen bűne van. Közöttünk is vannak ilyenek, de nem ez a jellemző. Nekünk nincs szégyelnivalónk sem pedig okunk a szégyenkezésre, inkább azoknak van erre okuk, akik minket ebbe a méltánytalan helyzetbe belekényszeritettek és azoknak is, akik ehhez partnernek bizonyultak.

  3. ajsher

    Kedves „Ebarat” (?),…
    mar epp` „tollat ragadni” keszultem , de megeloztel — en is hasonlo tomondatokban tudnek reagalni , amugy jol el lehet nyujtani ezt a vitat
    Erdekes meg uszkve 70 ev utan is mennyire eros ez az asszimilacios kenyszer vagy mi – beleultetni,atformazni,magyaritani a zsido identitast Egyreszrol ertheto ez „a Reflex”,itt van pl. anyam osszes menekulesi kiserlete Auswitz kisertese elol , ami kezdodott azzal,hogy kioperaltatta a szamot a kezebol es folytatodot a mar megkovesedett ambivalenciaval , ami a kettos identitas zagyvasagat jelenti. A vallas es etnikum eszenciajat dobtak kozenk a mult szazad kulonbozo rendszerei,ami ehhez a tudatzavaros allapothoz vezetett. A zs.vallas
    kohezios ereje altal osszetartott es a diaszporaba kenyszeritett nep ettol meg egy nep marad , erre vallasos-ateista egyarant buszke kell hogy legyen – en is es Te is az utobbihoz tartozunk , ezzel egyutt en 1990-ben hatarozottan a regi-uj haza mellet voksoltam : Israel !
    A kisebbsegi statusz elfogadasa szerintem is egyike lehet az antiszemitizmus meggyengitesehez, az emelt fovel valo letezeshez .
    shalom ,udvozollek
    ajsher (@aPi) — [email protected]

  4. szalaynet

    Ki a zsidó és ki izraelita?
    a kérdés ez lenne.
    Miért nem izraelita kissebség???
    Szalay Péter
    06209959820

  5. aranka

    Az ‘izraelita’ szó kifejezetten a vallás megjelölésére szolgála magyar nyelvben, így tehát Szalay úr kérdésfeltevése alapvetően téves. a zsidó (jewish, Jude) szó ezzel szemben a népet jelöli (pl. Judenstaat, hogy egy alapműre hivatkozzam). Ezen kívül érezhető a magyar nyelvben az is, hogy az izraelita megjelölést a pejoratívnak vélt zsidó helyett használják (vö. pl. román/oláh), holott ez is téves, a zsidó szó nem pejoratív.
    üdv: aranka

  6. spinner

    ősi kártyás kifejezés a pakliban fordítva lévő lapra: zsidó van benne, magyarul nem olyan mint a többi, kilóg a sorból.Dédszüleink, nagyszüleink pont olyanok akartak lenni mint a többiek. Ezért feladták nyelvüket, sokan a vallásukat is.Egy akartak lenni a sok millió magyar közül. Ez nem sikerült nekik.
    Mi ezt nem akarjuk. Meg kell mutatnunk a többségnek, hogy kik vagyunk, a hangos kisebbséget csak így lehet semlegesíteni.
    hogy a zsidótojás nem kakukktojás…

  7. Masada

    masada

    Vajon mennyi megaláztatásnak, hány progromnak, és hány Auswitznak kell lennie, hogy megértsék egyes hozzászolók, hogy asszimiláció, mint olyan nem létezik? Minek kellett volna még történnie, hogy ne irja le valaki ezt a mondatot „150 év sikeres asszimilációs folyamatát veszélyezteti az aki kezdeményezni akarja a zsidó nemzetiséget”. Ebben a 150 évben benne vannak a zsidó törvények, a sárga csillag, 600 ezer magyar állampolgár kiszolgáltatása a náci Németországnak, a nyilas uralom. (szerény matematikai képzettségemmel számolva)
    És vajon hány Einsteinek, hány Dajannak, hány Sharonnak kell születnie, hány teljesen elmaradott kis földdarabból kell a világ egyik legfejlettebb országát létrehoznunk, hogy ne is akarjanak egyesek asszimilálódni?

  8. Gerson

    Nos, nekem a magam egyszerű kis eszével az a véleményem, hogy Izraelben meglehetősen sokan születnek zsidónak (Hála a Nagy Teremtőnek (is)).
    Ám, ahogy ottani rokonaimtól, barátaimtól hallom, közülük nem mindenki tartja a vallást, az ünnepeket megtartják, mert ünnepek, egyébként élnek, dolgoznak, meghalnak Erecért ha kell (sokszor akkor is ha nem…) egyszerűbben : a Zsidó Nép. Mi itt elég sokan zsidó szülőktől születtünk és a legkülönfélébb okokból nem lettünk vallásosan nevelve. (Az én korosztályom közvetlenül a háború után született, gondolhatjátok, hogy nem elsősorban a mohélhoz rohantak velünk, hanem a hatósághoz, magyar névért!) Én , hogyan tudtam volna vallásosnak nevelni a fiamat, ha magamat sem úgy neveltek? (Különös tekintettel arra, hogy a nejem „csak” apai részről zsidó )Hogy magamat zsidónak tartsam,mindent magam szedtem össze, a kapott tapasztalatokhoz (Ti is megkaptátok, suliban, szomszédtól, kollégáktól, mi? )Rengeteget olvastam, elkezdtem eljárni zsinagógába, igaz, majdnem csak Nagyünnepen,az emelkedett hangulat, (legtöbbször okos , szép predikációk), gyönyörű énekek (attól függött, ki volt a kántor 🙁 )és
    azt hiszem leginkább az „Akolmeleg ” miatt !Hogy CSAK a sajátjaim között vagyok. Ilyesmit éreztem Izraelben, mintha a föld felett járnék picivel.És bizony sírtam a Kotelnél, hogy az Auschwitzba hurcolt nagyszüleim és többi ősöm, aki imáiba foglalta Jeruzsálemet nem juthatott el ide, én meg,a hitetlen itt vagyok! És,bár kicsit közelebb éreztem magam a Felettünkvalóhoz, mégse lettem vallásos!
    Mármost, Kedves MAZSIHISZ, Keves Feldmájer Péter ! Zsidó vagyok e ?

  9. aranka

    aranka
    Kedves barátaim, nem értem a hozzászólások indulatát. Feldmajer úrnak természetesen minden joga megvan ahhoz, hogy azt a nézetet képviselje, amit képvisel. A maga részéről még igaza is van, attól félek, vallásos zsidó nem mondhat alapvetően mást, mint amit ő mond. Ismeritek a zalaegerszegi hitközség múlt télen közzétett iratát (legszívesebben jajkiáltását írtam volna, ha nem lenne túl patetikus)? Szívszorító. Zsidók, mert annak vallják magukat, össze is jönnek, beszélgetnek is mindenféle érdekes dologról, de imádkozni nem tudnak, jószerivel még az alefbész is ismeretlen számukra, párjuk, szüleik között sok a nem zsidó. Nem tudom, van-e köze ehhez a rabbikar nemrégiben közzétett állásfoglalásának arról, ki is ma a zsidónak tekinthető személy. Nem elemzem ezt sem, azt sem, ám azt hiszem, Auschwitz és a vallástalan fél évszázad után a Tóra köré vont kerítés betonfalának repedeznie kellene – legalább annyira, hogy a magát zsidónak valló ember ne utasíthassék el közülünk.
    Amit írtam, legfeljebb látszólag nem tartozik ide, hiszen a vallás/nemzetiség kérdés is erről szól: nem antiszemita szemmel ki a zsidó, és hogyan kell élnie ahhoz, hogy ezt valamilyen zsidó közösség el is ismerje.
    Szvsz. senki sem vindikálhatja magának a kizárólagos képviselet jogát. Bárki lehet persze kizárólagos képviselője azoknak, akik ezzel őt megbízták, ám a Mazsihiszhez semmilyen módon nem kötődő zsidó emberektől nem tagadható meg, hogy identitásuknak más módon, akár a vallástól elkülönülten is szervezeti formát adjanak. Aki akar, csatlakozzék hozzájuk. Aki meg jobban érzi magát a Mazsihiszben, magam pédául ezekhez tartozom, maradjon ott, hiszen ott a helye.
    üdv: M. Aranka

  10. aranka

    kedves Spinner,
    nem csupán ez a kártyás, van másik is kifejezés is: zsidószám, ha pl. a 79 helyett véletlenül a 97-et írtam le. Fordítva leírt, éppen a fordítottja a jónak. Ez vagyunk mi, 150 év kudarcos asszimilációja után.
    Legyen zsidó nemzetiségű az, aki az akar lenni. Kinek, milyen joga van ezt elvenni tőle?

    Legfőképpen annak van igaza, aki azzal érvel, hogy úgyis lezsidóznak, úgyis számon tartják, hogy zsidó vagyok, hát akkor miért ne legyen egy közösség, ahol valóban zsidó lehet, ha már a vallásosok nem engednek maguk közé, ha már a vallásosok között nincsen helyem, hiszen nem vagyok vallásos – nem magamról írok, de tudom, nagyon sokan vannak ilyenek. A Mazsihisz nem engedi a falak közé a reformvallásosokat sem, akik pedig az elmúl vallásellenes ötven év után nem vallásosok, mit tegyenek?

  11. édota

    Deák Gábor által említett zsidóságunk megélésére van lehetőségünk,
    ez nem papirok kérdése.
    Én inkább valakiknek a megélhetésére gondolok.

    Mindenkinek ajánlom(!):
    http://www.multesjovo.hu/hu/news_one.asp?ID=26

  12. Masada

    masada

    Tisztelt édota, Önnek abban igaza van, hogy saját zsidóságunk megélése nem papirok kérdése. De ahhoz, hogy közösségben éljük meg, hogy adott esetben megvédhessük magunkat, ahhoz bizony már valami szervezet féle kell. Végezetül engedje meg, hogy öszinte részvétemet tolmácsoljam Önnek.Nehéz és sivár egy élete lehet, ha minden mögött valami anyagi érdeket gyanít. Az olyanok, mint Ön táplálják az antiszemitizmust, és nem azok, akik büszkén, gerincesen vállalják zsidó nemzetiségüket, identitásukat.

  13. édota

    no comment

  14. Masada

    masada

    Tisztelt edota, ez volt a legmeggyözöbb érve a vita folyamán:)

  15. édota

    Tisztelt Masada,

    annyire nevetségesnek tartottam a levelét, hogy jobbnak láttam nocommentezni.
    Érveket alig hozott fel. Inkább a személyemre vonatkozóan írt, magyar nemzetes stílusban. Gerinctelen vagyok, én táplálom az antiszemitizmust, sivár az életem. Ilyen kikezdhetetlen, rációtól duzzadó érvekre miként reagáljak? Van gerincem (mint Önnek), nem táplálom az antiszemitizmust(sőt, különböző szervezetek keretében próbálok küzdeni ellene), az életemben a sivárság egy halvány foltját sem vélem felfedezni.

  16. Masada

    masada

    Tisztelt Édota

    A vitánkat elindító hozzászólását 2 részre lehet osztani. Az elsö részben azt irta, hogy egy ember papir nélkül is tökéletesen átélheti zsidó identitását. Ebben tökéletesen egyetértek Önnel, és ezt le is irtam. Annyit tettem hozzá, hogy ennél többre van szükségünk. Nevezetesen arra, hogy ne egyenként, hanem minél többen együtt éljük át közös identitásunkat. Úgy érzem együtt, összefogva könnyebben felvehetjük a harcot Ön által említett szennylap (és a vele lelki rokonságban lévö számtalan újság,könyv,szóbeli megnyilvánulás) ellen.
    A második rész gyakorlatilag egy mondat. Véleményem szerint nagyon igazságtalan és nagyon sértö mondat. Ön feltételezte a kezdeményezökröl, hogy mindezt csak és kizárólag saját pénzügyi gyarapodásukért inditották el. Az én véleményem szerint, ez a mondat iródott magyar nemzetes stílusban. És erre az sem mentség, ha az Ön véleménye szerint a kezdeményzök módszere nem helyes. Ez a mondat, véleményem szerint, táplálja az antiszemitizmust, függetlenül attól, hogy Önnek nem ez volt a szándéka.Én nem olvasom a fent említett sajtóterméket, ha úgy tetszik önvédelemböl. De roppant meg lennék lepve, ha ez a mondat, vagy legalábbis a benne rejlö célzás, nem jelent volna meg nem is egyszer valamelyik hasonló zsánerü újságban.
    Nekem nincs szerencsém ismerni Önt személyesen, vagyis a véleményemet csak és kizárólag az Ön irása alapján alakithattam ki. Meglehet túl sarkosan, igazságtalanul fogalmaztam. Mentségemre szolgáljon, hogy Ön legalább olyan igazságtalan és sértö volt a kezdeményezökkel szemben.
    Mindazonáltal nem állt szándékomban Önt megbántani, szavaim,mondataim nem Ön ellen, hanem a véleménye ellen iródtak, mely vélemény sajnos több hozzászólásban megjelent.
    Ha Önnek bizonyítékai vannak tárja elénk, ha nincsenek kérem kövesse meg a kezdeményezöket, mint ahogy én most elnézést kérek Öntöl a dühömben leirt sértö kifejezésekért. Kérem Önt, és a kezdeményezés többi ellenzöjét ne feledjék, nem az ellenségeikkel vitáznak, hanem sorstársaikkal, akik helyes vagy helytelen módon, de mindenesetre saját zsidó identitásukat, méltóságukat probálják védeni. És most természetesen nem csak a 4 kezdeményezöre gondolok, hanem azokra is akik egy véleményen vannak velük. Meglehet, kisebbségben vagyunk, de nem elösször fordulna elö a történelemben, hogy nem a többségnek van igaza.

  17. édota

    Tisztelt Masada,

    Nem hiszem, hogy ne lenne lehetőségünk zsidó identitásunk közös megélésére. Igaz, hogy állításomat csak nekünk, fiatalok számára szervezett programok, események alapján tudom igazolni. Rendszeresen részt veszek a szarvasi zsidó ifjúsági táborban, ahol igazán fantasztikusan érezheted magad vallásos nevelés, vagy zsidó iskolázottság nélkül is. Vagy a Bálint Ház, ami szintén rendszeres találkozóhelye a zsidó fiatalságnak, közösségi programok helyszíne (itt sem kérdezik, h mennyire gyakorlod vallásodat). Tagja vagyok egy Hasomer Hacair nevű nem vallásos, de cionista szervezetnek, ami hetente szervez közösségi programokat, ahol szintén nem kell kipát, vagy hosszú szoknyát felvenni.

    Más. Ha a zsidóság kisebbség lenne, természetes, hogy különböző szervezetek több pénzhez jutnának. Nem sajnálom tőlük ezt a pénzt, de szerintem álszentség lenne azt állítani, hogy mi, zsidók nem foglalkozunk az anyagi dolgokkal, a lényeg csak a nemes cél beteljesülésén van. Legyünk önkritikusak. De ne magunkkal, zsidókkal szemben, hanem magunkkal, mint emberekkel szemben. Az még nem antiszemitizmus.

    Meglehet, hogy sok helyen igazságtalanul fogalmazott, semmi gond, mindenkivel előfordul. Azért kérem, máskor legyen egy kissé finomabb, ennél biztos durvább vitákban is lesz/volt szerencséje, és attól tartok, túl hamar elkapja a hév. Barátian ajánlanám Kőbányai János cikkét a legfrissebb Élet és Irodalomban

  18. Masada

    masada
    Tisztelt édota

    A Bálint házban voltam többször is, és teljesen megegyezik a véleményünk. A szarvasi táborban nem jártam, de egy kedves ismerösöm, nagyon szeret ott lenni. Bár az utolsó évröl már nem festett ilyen idillikus képet mint Ön. Ha Ön egy cionista szervezet tagja, mi kifogása van a nemzetiség mint olyan ellen?
    Hogy öszinte legyek, fogalmam sincs, hogy Magyarországon hogy és mennyivel támogat az állam egy hivatalos nemzeti kisebbséget. De egy tény, ahogy most irt erröl a támogatásról, annak a kicsengése teljesen más volt, mint annak a bizonyos mondatnak.
    Amit a pukkancsságomról irt, abban teljesen igaza van. De ha igazi harcról van szó, legyen az verbális, vagy fizikai azt bizony hideg fejjel teszem, saját káromon tanulva.
    Mi már olyan jókat vitatkoztunk,és értettünk egyet, mit szólna hozzá, ha hagynánk a formalításokat (Tisztelt, magázódás)? Jelezze egy igennel vagy nemmel hogy egyetért e.
    És mégegyszer elnézést shalom (értelmezze elköszönésnek és egyúttal békekötésnek is)

  19. édota

    Kedves Masada,

    igen!

    Salom!

  20. Masada

    masada

    Hát akkor édota, vitatkozzunk tovább baráti alapon.

  21. ajsher

    Kedves fenypontja e vitahelynek Edota es Massada pertuba vegzodo , Salom – ittas dialogusa ! Csak igy tovabb,a vegen meg lesz ket zsido,akik egyetertenek :-)))

  22. Masada

    masada

    Még kedvesebb ajsher, ha esetleg vennéd a fáradtságot, és a fórum egésszét nyomon követnéd, láthatnád, hogy pertu ide, pertu oda, a vita köztünk tovább folytatódik. Azonkivül, ha tényleg Israelböl irsz, pontosan tudhatod, ha baj van szerencsére 2-nél több zsidó tud egyetérteni minimum 1 kérdésben, Israel létéért való harcban. Ezt bizonyítja 48,56,67,73,82. Hogy a kis titkos háborukról ne is beszéljek.

    שלו