Lánczos Kornél

Lánczos Kornél

professzor, Einstein munkatársa

(l906-ig Lőwy)

/Székesfehérvár, 1893. február 3. Budapest, 1974. június 24./

Édesatyja dr. Löwy Károly Várpalota, 1853. - Székesfehérvár, 1939./, a székesfehérvári ügyvédi kamara elnöke, a székesfehérvári hitközség és a XI. községkerület elnöke, édesanyja Hahn Adél volt.
Öt élő gyermekük közül Kornél volt a legidősebb.

Tanulmányait a székesfehérvári ciszterci főgimnáziumban végezte, mindvégig kiválóeredménnyel. 1910. június 20-án érettségizett. Ezt követően a budapesti egyetem matematika-fizika szakára iratkozott be. Kísérleti fizikát Eötvös Lorándnál, elméleti fizikát Fröhlich Izidornál, matematikát Fejér Lipótnál tanult. 1916-1920- ig Tangl Károly tanársegéde volt a Műegyetemen.

Doktori diplomája megszerzése után, 1920-ban belépett a Német Fizikai Társaságba. Einsteinnel való személyes találkozása után, 1921- től kezdve a relativitáselmélettel kezdett foglakozni. 1921-től a freiburgi egyetemen tanított, kutatott. 1927-ben habilitált és magántanári kinevezést kapott a frankfurti egyetemre, ahol 1924-től dolgozott. Ezek az évek bizonyultak talán a legtermékenyebbeknek: 1921 és 1931 között 30 jelentős tanulmányt publikált. 1928 októberében Einstein munkatársául meghívta a berlini egyetemre.

1931-ben matematika professzori meghívást kapott az Egyesült Államokba, s a náci hatalomátvétel előtt álló Németországba nem tért vissza, bár a Goethe Egyetemen professzori kinevezés várta. 1943-44-ig matematikusként a National Bureau of Standard munkatársa volt. Ez idő alatt, 1944-ben családját Auschwitzba deportálták. 1946-1949-ig a Boeing repülőgyár kutatója, 1949-1952-ig a Californiai Egyetem Numerikus Analízis Intézetének világhírű professzora. 1952-ben visszatelepült Európába a dublini egyetem meghívására.

A II. világháború előtt többször látogatott haza szülővárosába, és a család tekerespusztai birtokára, majd később konferenciákra.

A kiváló tudós 1974. június 24-én váratlanul hunyt el Budapesten. A Kerepesi úti temetőben, hazai földben helyezték végső nyugalomra. Marx György akadémikus és Scheiber Sándor főrabbi, az Országos Rabbiképző Intézet igazgatója mondott felette gyászbeszédet.

Forrás: Zsidó Kultúrtörténeti emlékek Fejér megyében, Szerk.: Lakat Erika (Székesfehérvár 2004)