Nobel-díjas kémikus

(1904 előtt Bischitz, 1904-ben nemesi előnévvel: Hevesy-Bischitz, 1906-tól Hevesy)

Nobel-díjas kémikus, a hafnium felfedezője, a radioaktivitás és az izotópkutatás úttörője

/Budapest, 1885. augusztus 1. Freiburg, 1966. július 5./

A Hevesy család őse Bischitz Salamon rabbi volt, aki a XVIII. század közepén Prágából menekült Magyarországra. A híres Talmud tudós nevéhez fűződik a sárbogárdi hitközség megalapítása. Bischitz rabbi a sárbogárdi zsidó temetőben nyugszik, sírkövére 1788-as évszámot véstek.

Leszármazottai két ágából, Bischitz Salamon és Bischitz Dávid családjából számos kiválóság származott. Hevesy Pál, Hevesy György bátyja, kiváló diplomata, közgazdász volt. Magyarországot a Népszövetségnél képviselte Apponyi Alberttel együtt. 1942-től Angliában élt, és ő volt az angol Mária királynő francia nyelvtanára.

Bischitz-Bogárdy Sándor, az ozorai Esterházyuradalom bérlője volt, nemzetközi hírű mezőgazdasági szakemberként tartották számon. A zsidótörvények elől az USA-ba menekült. Munkásságát a Francia Becsületrenddel is elismerték.

Hevesy György, Hevesy-Bischitz Lajos és Schlossberger Jenny legkisebb fia volt. Tanulmányait a budapesti és a freiburgi egyetemen végezte, ahol 1908-ban bölcsészdoktorrá avatták. 1909-ben a zürichi egyetemen tanársegédje, 1911-ben a manchesteri egyetem ösztöndíjasa volt, 1913-ban pedig a budapesti egyetemen az általános vegytan magántanárává nevezték ki.

A radioaktivitás problémáival foglalkozott. 1919 után Dániába emigrált, és a Nobel-díjas Nils Bohr mellett folytatta kutatásait a koppenhágai egyetemen. 1926-ban a freiburgi egyetemen a fizikai kémia professzora lett. Hitler hatalomra jutása után visszatért Dániába. 1943-ban, amikor a németek megszállták Dániát Stockholmba menekült. Hevesy György a Bohr-féle atomszerkezeti elmélet alapján felfedezte az addig ismeretlen 72. elemet, amelyet Koppenhága latin nevéről hafniumnak neveztek el. Az 1943-ban neki ítélt Nobel-díjat 1944-ben vehette át.

2001. április 19-én Hevesy György hamvait felesége és bátyja, Hevesy Pál hamvaival együtt a Kerepesi úti Nemzeti Sírkert akadémiai parcellájában helyezték végső nyugalomra.

Forrás: Zsidó Kultúrtörténeti emlékek Fejér megyében, Szerk.: Lakat Erika (Székesfehérvár 2004)

Comments are closed.