Ismét teljes a magyar zsidó háromszög

Ma este a Gold Park Hotelben megtartotta (újjá)alakuló közgyülését a történelmi Statusquo Ante zsidó felekezet, teljes nevén az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH). A szervezet önálló jogi személyként a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz), valamint Magyarországi Autonóm Ortodox Izraelita Hitközség mellett a harmadik zsidó történelmi egyház.

A pesti zsidó háromszögben a Statusquo Ante irányzat központi temploma volt hajdanán a gyönyörű, Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga.

Részlet az Alapszabályból:

"1./ A Hitközség megalapításának célja, hogy új, a jelenlegiektől független szervezet jöjjön létre, életre keltve az 1950-ben megszüntetett Statusquo Ante hitközséget.

Ez a hitközség a Sulchán Áruchra hagyatkozva, ortodox rabbik vezetésével, olyan a hagyományokra teljes egészében hagyatkozó közösség, mely a Statusquo Ante hagyományainak megfelelően, minden zsidót a vallási ismeretek és hovatartozástól függetlenül segít és befogad. Olyan hitközség, amelyben bármely hazánkban élő zsidó származású ember hitéleti közösségre találhat, és amely képes azt a közel százezer, eddig "elveszett" zsidót is kebelébe fogadni, aki a holocaust és az elmúlt ötven év hitéleti stagnálása folytán kívülállóként tekint a jelenlegi zsidó vallási szervezetekre.

2./ A Hitközség neve: EMIH Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (Statusquo Ante)

...

5./ Történelmi visszatekintés: A történelmi Nagy Magyarország területén az elmúlt közel 140 évben három nagy zsidó irányzat és egyház működött. A kiegyezés körül megalakult kongresszusi (közismert nevén: neológ) egyház, ezzel együtt megszületett a szervezett ortodox egyház, mely a neológoktól teljesen elzárkózva nagy hangsúlyt fektetett a hagyományokhoz való ragaszkodásra és a Sulchán Áruch törvénykönyv minden szavához való igazodásra. A harmadik Statusquo Ante néven ismert egyház ugyancsak teljes mértékben ragaszkodott az ősi hagyományok megtartásához, és elutasította a vallás megreformálását, ugyanakkor elutasította a zsidóságot megosztó kettáválást, és a zsidóság egységét és összetartását hirdette.

a. Neológia: A neológnak nevezett reformpártiak kezdeményezésére Eötvös József kultuszminiszter a hitközségi és iskolai ügyek rendezése céljából 1868. december 10-én összehívta a magyarországi izraeliták egyetemes kongresszusát, hogy az megválassza azt az össz-zsidó vezetőséget, mely a jövőben a zsidóság képviseletében a kormány tárgyalópartnere lehet a kultuszt és nevelést érintő valamennyi kérdésben. A kongresszusi tagok nagy része az asszimilációt, a vallás megreformálását, az ősi gyökerektől való bizonyos mértékű elszakadást sürgette.

b. Ortodoxia: Az ortodoxok számára, reformjaik és a több ezer éves valláson és szokásjogon való változtatásaik miatt elfogadhatatlan volt a neológok vezetése alatt álló központi vezetőség; kivonultak a kongresszusról, és az elkövetkező évek során a zsidó lakta településeken létrehozták saját jótékonysági intézményeiket, önálló hitközségeiket, sőt hamarosan létrejött egy ortodox csúcsszervezet is.

A hagyományhű zsidók és a reformerek közötti szakadék olyan nagy volt, hogy némely ortodox rabbi odáig is eljutott, hogy fontolóra vette a neológokkal való házasodás tilalmát. Ettől kezdve az ortodoxiát a neológoktól, a nem-vallásos zsidóktól, valamint a külvilágtól elzárkózás jellemezte. Nem csak, hogy nem fogadták el a reformokat - a reformok követőit sem fogadták el zsidókként.

A Nagymihályon 1865 novemberében tartott ortodoxrabbi-konferencián hozott rendeletek megtiltották többek közt az idegen nyelven tartott beszédeket, így gyakorlatilag a nem ortodox közegben nevelkedett zsidók, valamint a nem zsidók számára hozzáférhetetlenné vált a judaizmus autentikus tanítása. Az ortodoxiát nem csak a hagyományhoz való ragaszkodás, hanem a teljes kulturális elszigetelődés is jelemezte.

Az ortodoxok és a neológok külön képviseltették magukat az Állam felé. A két irányzat között az évek során egyre nagyobb szakadék keletkezett, mely gyakorlatilag egészen a holokausztig megosztotta a hazai zsidóságot.

c. A szakadással szemben: Ez a fajta különválás és elszigetelődés világszerte példátlan volt. Még a legszínesebb palettájú lengyel zsidóságon belül is, ahol a legszekulárisabb és a legvallásosabb irányzatok is megtalálhatók voltak, természetes volt a felebaráti szeretet. Sőt, az ottani hagyományhű zsidóság szellemi vezetői kifejezetten feladatuknak tartották testvéreik szívének a Tóra szavaihoz való visszatérítését.

Felmérve a hazai helyzetet, jelenleg, a holokauszt pusztítása és a múlt rendszer által a közösségekben okozott károk után, nincs valódi jelentősége a közel 140 évvel ezelőtt történt szakadásnak, hiszen ma Magyarországon főleg nem neológ és ortodox zsidók, hanem szekuláris, a hagyományokat kereső zsidók élnek.

d. Statusquo Ante: Számos helyen egy harmadik, a két tábor ellentéteit mérsékelni igyekvő, ún. Statusquo Ante (ti. a kongresszus előtti állapotokat fenntartó, rövidebben Status quo, vagy egyszerűen Statusquo) hitközségek jöttek létre. Az ehhez az irányzathoz tartozó zsidók az ortodoxokhoz hasonlóan ugyancsak ragaszkodtak az évezredes hagyományokhoz, s szintén kizárólag a Sulchán Áruchot tekintették mérvadónak. Ugyanakkor meg akarták szüntetni azt a zsidóságon belüli megosztottságot, melyet az ortodoxok és a neológok kettéválása okozott. A Status quo-k egységes zsidó közösséget tartottak ideálisnak. Nyitottak maradtak a világ és a zsidó közösség minden tagja felé. A felebaráti szeretetet és az összetartást, a közös értékek megtalálásának jelszavát tűzték zászlajukra.

Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter 1877. március 28-én kelt rendeletében elrendelte (7768/1877 V.K.M. rendelet [R.T. 1877.p. 118]), hogy azokat a hitközségeket, melyek sem az ortodox, sem a kongresszusi irányzathoz nem tartoznak, és az izraelita kongresszus előtti, régi szabályzataik szerint működnek, "Statusquo hitközség" névvel kell jelölni.

A statusquo alapon álló hitközségek is külön országos szervezet létesítésére törekedtek. Ezt a törekvést nagyban fokozta az izraelita vallásfelekezet felsőházi képviseletéreől szóló, 88.206/1926 sz. VKM. rendelet, amely a statusquo alapon álló hitközségeknek a felsőházi tagok választásánál különálló lehetőséget nem adott. Ilyen előzmények után 1927-ben megalakult a Magyarországi Statusquo Izraelita Hitközségek Országos Szövetsége, melynek alapszabályát a vallási és közoktatási miniszter az 1928-i 35.847/II. számú rendeletével jóváhagyta.

Ettől fogva a Statusquo alapon álló hitközségek is külön országos szervezethez tartoztak, amely szervezet legfőbb célja a hagyományok, és a magyar zsidóság egységes arculatának megőrzése volt.

c. A Holokauszt és a múlt rendszer: A II. Világháború és a holokauszt mérhetetlen szellemi és fizikai puszítását követően, a hazai zsidó közösségek és köztük a Statusquo Ante közösségek, legnagyobb része összeomlott, megsemmisült. A 40-es évek vége felé az éppen hogy csak magukhoz térő zsidó közösségeknek újabb nehézséggel kellett szembenézniük, az 1949-ben hatalomra került kommunista párt országszerte akadályozta a vallási életet. Rövid időn belül megszületik a MIOK, mely a hatalom szoros utasításai alatt magába olvasztotta az ortodox és a Statusquo hitközségeket.

...

Ez később [1] a "Magyar Izraelita Vallásfelekezet Egységes szervezetéről" szóló szabályzatban egyértelműen meg is fogalmazódik:

"89. (1) E szabályzat hatálybalépésével és erejénél fogva a magyar izraelitáknak kongresszusi, autonóm orthodox és Statusquo Ante szervezete megszűnik és mind a három szervezet egyesül.

108. (2) Az 1868/1869. évi kongresszusi szabályzatoknak és határozatoknak, az orthodox szervezeti szabályzatoknak (26.915/1871 és 102.284/1905 Vkm. sz. rendeletek) és a Statusquo Ante hitközségek szervezetére vonatkozó szabályzatnak (230-05-147/1929.sz. Vkm. rend.) rendelkezései hatályukat vesztik."

6./ A jelenlegi helyzet - Zsidó reneszánsz hazánkban: A 90-es évek elején, a magyarországi rendszerváltást követően, a hazai zsidó élet lassan újból virágzásnak indult, egyre többen keresték, és találtak rá a zsinagógákhoz vezető utakra. Ma Magyarországon a zsidó hitélet reneszánsza elején tart.

A zsidó hitélet és a régi gyökerek keresése során egyre többen érzik, hogy a jelenlegi szervezetek szolgálatai és működési rendszere, struktúrája nem kielégítő számukra sem intellektuális szinten, sem autentikusságát, attitüdjét tekintve.

7./ A Hitközség megalapításának céljai: A fentiekből adódóan szükséges, hogy a jelenlegi intézményektől függetlenül, a valamikori Statusquo Ante irányzat folytatásaként, annak szellemében minden zsidót, vallási affinitásától függetlenül, közösségébe fogadó egyház jöjjön létre - olyan vallási közösségként, amelynek a középpontjában a zsidó tudományok és autentikus hagyományok állnak.

Célunk a mai magyar zsidóság minden tagjával érzékeltetni, hogy ő is részese annak a szellemi örökségnek és hagyománynak, amit évezredek során őseink - kifejezetten magyar földön - az elmúlt pár száz évben ősapáink hagytak ránk. Egy olyan közösséget, melynek minden zsidó tagja lehet.

Célunk olyan - gyermek- és felnőttoktatási - tanintézmények létrehozása, melyeknek színvonalán nem érződik az a több évtizedes kihagyás, melyben a zsidó tanintézmények éppen, hogy csak vegetáltak. Mely megfelelő, egyetemi színvonalú képzést tud nyújtani a zsidó értelmiségi rétegnek, melyben nagyon nagy a zsidó tudományok, a Talmud, a zsidó filozófia és a rabbinikus tanok iránti érdeklődés.

Nincs a ma hazánkban működő intézmények keretein belül olyan rabbiképzés, mely világszerte elismert rabbi diplomával rendelkező szellemi vezetőket képezne. Célunk olyan rabbik képzése, akik többek közt a határon túli rabbikkal érdemi együttműködést képesek kiépíteni; olyan rabbikat, kiknek igazolásait, válóleveleit, házasságkötéseit világszerte hitelesnek fogadják el. Olyan szellemi vezetést teremteni, mely nem csak a maga keretein belül képes feladatait kielégítően végezni, hanem a külvilág, a társadalom többi része felé is hitelesen tudja bemutatni az autentikus zsidóságot.

A gyermekoktatási intézményeinkben szeretnénk olyan, életre szóló hitalapot és tudásszintet adni, melynek erejével képesek lesznek megbírkózni a XXI. század rohanó világának kihívásaival.

A holokauszt előtti több mint  nyolcszázezres zsidóság Magyarországon élő leszármazottainak száma a feltevések szerint megközelíti a 100.000 főt. Hitközségünkben szeretnénk ezeknek az embereknek azt a 95 százalékát bevonni, akik ma egyáltalán nem vesznek részt sem a zsidó hitközségek, sem más zsidó szervezetek életében. Nincs ma olyan vallási szervezet, mely a teljes százezres zsidósággal aktívan foglalkozna, őket felkeresné, a zsidó hagyományoat annak autentikus formájában számukra bemutatná, és átadná a több évezredes hagyományokat.

Szeretnénk az autentikus hitéleti struktúrát is kellően kiépíteni: elérni például a rendszeres szisztematikus kóser vágást és ételellátást. Eljutni odáig, hogy a más világi nagyvárosokhoz hasonlóan, legalább a nagyobb budapesti szupermarketekben, boltokban kapható legyen a legalapvetőbb kóser élelmiszer: a kóser-hús.

..."

[1] 1950-ben

LackoAndras képe
LackoAndras
Regisztrált: 2004.05.25.
link 1803 | LackoAndras, 2004, május 25 - 04:06 | A hozzászóláshoz belépés szükséges

Ki a Rabbi ?

Kik a vezetok ?

Mi vagy ki a gazdasagi tamogatok ?


adatlap