Forrás: Magyar Rádió

Kupé – a gyűlöletbeszédről

2004. szeptember 27., hétfő 19:01

882 olvasás

Telefon: 328-8555. Üzenetrögzítő: 328-8068

Adás: 2004. október 25. 22.04-23.00

Egy kötet mindenről, ami kirekesztő, felháborító, provokatív, annak érdekében, hogy tudjunk egymás mellett élni. Képesek vagyun-e rá? Válaszok a Kupéban.

Szerkesztő: Sándor Erzsi

______________________________________________________________

Műsorainkat fél évre visszamenőleg meghallgathatja a Magyar Rádió Hangtárában – ahol adóra, évre, hónapra, órára lebontva böngészhetnek hallgatóink.

ELŐZŐ MŰSORAINK TARTALMÁBÓL

Adás: 2004. szeptember 27. 22.04-23.00

A munkahelyi szexuális zaklatásról

Amelyről többnyire azt hiszik, hogy a kellemes munkahelyi légkör velejárója, csak egy kis laza flört, az adrenalin emelésének érdekében. 1992-ben a honatyák kacagva utasították el a törvényjavaslat tárgyalását. Szexisták és feministák harca vagy európai norma? Mi tudjuk a választ. És Ön?

Szerkesztő: Sándor Erzsi

Kapcsolódó cikkek

Akarod? Nem akarod?

Nem kívánt közelség?

____________________________________________________________

2004. augusztus 30. 22.04-23.00

Nyárvégi lomtalanítás: mi az, amit leginkább csak elfelejteni szeretnénk a mögöttünk álló hónapokból?

Szerkesztő: Sándor Erzsi

_______________________________________________________________

2004. július 5. 22.04-23.00

Nők a politikában

Nő az esély – szólt az MDF EU-s választási szlogenje. Nő-e a nőkkel a politikai esély? Hol vannak a magyar politikai életben a nők? Mennyivel lenne jobb nekünk, ha igazán szerephez jutnának? Vagy csak más lenne? Már megérné…

Szerkesztő: Sándor Erzsi

__________________________________________________________________

2004. június 7. 22.00-23.00

Idén már negyedik alkalommal gyűlik össze a színházi szakma Pécsett, a POSZT eseményeire.

Szerkesztő: Sándor Erzsi

Üzenetrögzítő: 328-8068

________________________________________________________________

2004. május 24. 22.00-23.00

A videotréning Hollandiából indult el és 1999 óta Magyarországon is folyik a képzés. A tréning rövid ideig tartó, intenzív segítségnyújtási forma, amelyet a családok otthoni környezetében alkalmaznak. A videotrénerek csak a szülő határozott kérésére vállalnak szerepet a probláma felkutatásában. A család lakásában készítenek videó felvételeket, amelyek elemzése során a szülőnek a gyermek természetes megnyilvánulásaira való reagálását vizsgálják. Céljuk a szülő által alkalmazott pozitív viselkedési elemek megtalálása, amelyeket a kamera jelenléte miatt is gyakrabban alkalmaz. A kép felfokozza a pillanat erejét, a jót, a szépet, a mosolyt újra és újra meg lehet nézni, ami a valóságban lehetetlen. Mennyire ismerik és alkalmazzák ma ezt az új családsegítő módszert? Válaszok a Kupéban.

Szerkesztő: Sándor Erzsi

Telefon: 328-8555. Üzenetrögzítő: 328-8068

_______________________________________________________________

2004. április 26. 22.00-23.00

A Páva utcai Holokauszt Emléközpontról, amely több százezer deportált zsidó és cigány magyarnak állít emléket. Ki emlékezik és mire? Lehet-e az emlékekről beszélni? Kinek? Miért? Mit tehet mindehhez hozzá ez az emlékhely?

Ideje van az emlékezésnek. Ezt az intést, nagyon is pontosan megtanították nekünk, próbálnánk is magunkat tartani hozzá, csak hogy életünk előrehaladtával, egyre több emlékkel kell szembenéznünk. Az még csak hagyján, hogy személyes emlékekkel, de a kollektív emlékezet darabjaival is. Hívhatnánk történelemnek, ám az, más lapra, már könyvre, más tudományra volna bízva.

Most nem a történelmi emlékezettel kellene babrálnunk, hanem a személyessel, ami társadalmivá válik. A sok szubjektív történettel, amelynek egyes szám első személyben való szereplőinek sokasága összeadja azt az összetett történetet, amelyben már mindannyian szerephez jutunk. Érzékenységtől, vérmérséklettől függően. A múlttal való szembenézés elmélyíti talán a kegyeletet, de biztosan választ ad azokra a kérdésekre, amelyeket a jövőnek teszünk fel. A hová, a meddig, a kivel, a minek kérdések nem válaszolhatók meg anélkül, hogy tudnánk, hol voltunk, kikkel voltunk, miért voltunk, mit akartunk.

Az emlékezet szubjektív. Egyénre szabott. Mégis szükségünk van az egyénre szabott történetekre ahhoz, hogy tudjuk: hová tartozunk, kikhez.

Akik a történelmet csinálják, ritkán tudnak róla. A későbbi rendrakási akciókhoz tartoznak az emlékek célirányos szétszálazása, és magyarázata. Ha eltekintünk a politikai tőkétől, – bár persze miért akarnánk eltekinteni – mondhatnánk, hogy az utókor tisztába tevési kényszere hozatja létre az emléknapokat, a politikusokkal, hogy ideje legyen az emlékezésnek. Aztán mindenki emlékezik, ahogy tud, miközben politikai tőke kovácsolódik.

Nem tudjuk, hogy tudunk-e emlékezni. Nem tudjuk, mire kellene. Zavar a közelség és a távolság. A közhelyek sokasága, a görögtüzek, az elvárt meghatottság.

Ugyanakkor szeretnénk katarzist, megtisztulást, könnyeket, és mindezeket bűntudat nélkül.

Mit kezdjünk az emlékeinkkel, a másokéval, a családi és a kollektív emlékeinkkel? Lehetünk-e egyszer felnőttek?

Szerkesztő: Sándor Erzsi

Telefon az adás ideje alatt: 328-8555; üzenetrögzítő: 328-8068

A Kupé utasai: Féner Tamás fotóművész és Donáth László lelkész

Donáth László, lelkész Féner Tamás, fotóművész

Donáth László – 1955. december 5-én született Budapesten. Édesapja, Donáth Ferenc (1913-1986) édesanyja, Bozóki Éva (1923). Két testvére van. Bátyja, Mátyás (1950) kertészmérnök, öccse Ferenc (1956) orvos. Felesége, Muntag Ildikó, akivel 1979-ben kötöttek házasságot. Három gyermekük született: Mirjam (1980), Dávid Ferenc (1984) és Anna (1987) gimnáziumi tanulók. 1974-ben érettségizett a Táncsics Mihály Gimnáziumban. 1974-1979 között az Evangélikus Teológiai Akadémia hallgatója volt, 1979-ben avatták lelkésszé. 1988. október 22-én Csillaghegyen parókus lelkésszé választották. Gyülekezetéhez tartozik Üröm, Solymár, Pilisvörösvár, Piliscsaba, Csobánka evangélikussága is. 1990-1994 között tanított a Miskolci Bölcsész Egyesületben, az ELTE Szociálpolitikai Tanszékén és a Wesley Károly Teológiai Főiskolán. 1978 óta jelennek meg publicisztikái az egyházi, 1987 óta a világi sajtóban. Több könyv társszerzője, illetve szerzője. 1989-től rendszeres külső munkatársa a Magyar Rádiónak. Nem volt és jelenleg sem tagja pártnak. Az 1994. évi országgyűlési választásokon az MSZP jelöltjeként, Budapest 4. sz. (III. ker.) választókerületében szerzett mandátumot. Az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi állandó bizottságában dolgozik. Az MSZP-frakcióban is az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi munkacsoport tevékenységében vesz részt. Az IPU magyar csoportja magyar-izraeli baráti tagozatának a tagja.

Comments are closed.