Talán azt hiszi valaki, hogy nehézséget fog okozni, hogy nincs közös nyelvünk. Hiszen nem tudunk egymással héberül beszélni. Ki tud közöttünk annyit héberül, hogy ezen a nyelven egy vasúti jegyet válthasson magának? Mégis nagyon egyszerű dolog. Mindenki megtartja azt a nyelvet, amely gondolatainak kedves hazája. A nyelv-föderalizmus lehetőségére Svájcz végérvényes példát szolgáltat. Odaát is azok maradunk, amik most vagyunk, amiként sohasem fogunk megszűnni hazáinkat, melyekből kiüldöztettünk, fájdalommal szeretni.

Az agyonnyomorított jargonokól, melyeket most használunk, ezekről a gettónyelvekről le fogunk szokni. Ezek fogvalevőknek a tolvajnyelvei voltak. Néptanítóink fogják erre a kérdésre figyelmüket irányítani. Az általános forgalomban leginkább használt nyelv fog önként főnyelvvé fejlődni. Hiszen népközösségünk valami sajátságos, egyedülálló. Tulajdonkép csak őseink hitében ismerjük fel összetartozandóságunkat.