13. Szenes Hanna versek

ARATÁS

Fekete földünket szántja a népünk,

Aranyos kévét arat a karja,

Mire a kalász a földet takarja,

Színaranyától csillog a képünk.

Honnan az új fény, honnan az új hang,

Honnan a csendülő, zengő új ének?

Honnan az új harc, honnan az új hit?

Tetőled földem, tetőled Émek.

Nahalal, 1940.