1944.04 a zsidók vagyonáról

3.840/1944. ME számú rendelet

a zsidók vagyonáról

A m. kir. minisztérium a következőket rendeli:

/. A zsidók vagyonának az államra átszállása

1. § (1) A zsidók minden vagyona a nemzet vagyonaként az államra száll át. Ezt a vagyont a háború viselésével és a hadikárokkal, a hadigondozással, továbbá a zsidókra vonatkozó jogszabályok végrehajtásával járó költségek fedezésére kell fordítani.

(2) Az (1) bekezdés alá eső vagyonnak az államra átszállásával kapcsolatos tennivalók ellátásáról a belügyminiszter felügyelete alatt az erre a célra kinevezett kormánybiztos gondoskodik.

(3) Nem szállnak át az (1) bekezdés alapján az államra a következő vagyontárgyak:

a) istentiszteletre és házi ájtatosságra szánt tárgyak; vallási szertartásokat teljesítő személyek által hivatásuk gyakorlása közben használt ruházatok, imakönyvek, vallási ereklyék, családi arcképek, sírok, sírboltok;

b) a zsidónak magánlevelei és egyéb irományai; a zsidónak és háznépének iskolai könyvei és taneszközei.

c) a zsidónak és háznépének betegsége vagy testi fogyatkozása miatt szükséges gyógy- és egyéb szerei és eszközei;

d) a zsidó házastársak (jegyesek) jegygyűrűi;

e) a zsidónak és háznépének kétheti időtartamra szükséges élelmi-, tüzelö-és világítószerei;

f) a zsidónak és háznépének együttesen 300 pengőt és ezenfelül családtagonkint további 100 pengőt meg nem haladó készpénze;

g) a zsidónak és háznépének rendes szükségletét meg nem haladó házi- és konyhabútorok, edények, főző- és evőeszközök, ruházati és személyi szükségleti tárgyak, továbbá a szükséges ágy- és fehérnemű, valamint a zsidó által folytatható foglalkozáshoz szükséges szerszámok és egyéb felszerelés.

(4) Nem mentesülnek az államra átszállás alól az előbbi bekezdés alapján a zsidónak elhagyott vagy örizetéből vagy rendelkezése alól egyébként kikerült vagyontárgyai, továbbá az előbbi bekezdés g) pontjában említett azok a vagyontárgyak sem, amelyek platinát, aranyat, ezüstöt, drágakövet vagy igazgyöngyöt tartalmaznak.

(5) A zsidó köteles a jelen rendelet hatályba lépése után szerzett minden olyan vagyontárgyat, amely a jelen rendelet értelmében az államra átszállás alá esik, a szerzéstől számított nyolc nap alatt a pénzügyigazgatóságnál bejelenteni. A jelen rendeletet az ilyen vagyontárgyak tekintetében is megfelelően alkalmazni kell.

Devil Smile A kormánybiztos jogorvoslat kizárásával határoz abban a kérdésben, hogy a zsidónak valamely vagyontárgya a jelen rendelet értelmében az államra átszállás alá esik-e vagy nem.

(7) A jelen rendelet alapján az államra átszállott vagyonért járó térítésröl külön jogszabály rendelkezik.

2. § (1) Az 1. § értelmében az államra átszállott ingatlan tulajdonjogát a telekkönyvi hatóság, amennyiben az ingatlanra vonatkozólag azt, hogy tulajdonosa zsidó, az 1.600/1944. M. E. számú rendelet 3. §-ának (2) bekezdése értelmében már bejelentették, hivatalból, egyébként pedig a kormánybiztos vagy a pénzügyi hatóság megkeresésére a jelen rendeletre utalással a kir. Kincstár javára jegyzi be. A bejegyzés tárgyában hozott végzést a telekkönyvi hatóság a kormánybiztosnak és az ingatlan fekvése szerint illetékes pénzügyigazgatóságnak, a bányatelekkönyvben felvett ingatlanok tekintetében hozott végzést pedig az illetékes bányakapitányságnak is megküldi.

(2) A kincstár javára kell bejegyezni a tulajdonjogot akkor is, ha a tulajdonjog bejegyzését a jelen rendelet hatálybalépése előtt kötött jogügylet alapján a zsidó javára kérik.

(3) Az 1.600/1944. M. E. számú rendelet 2. §-a értelmében érvénytelen jogügylet alapján bejegyzett tulajdonjogot a pénzügyi hatóság megkeresésére a kincstár tulajdonjogának bejegyzésével egyidejűén törölni kell.

3. § (1) A tulajdonjognak a kincstár javára való bekebelezésével egyidejűén az ingatlant terhelő akár nemzsidó, akár zsidó javára bejegyzett jelzálogjogok törlésének bekebelezését hivatalból el kell rendelni. A törlésről

a hitelezőt a jelen rendeletre utalással kell értesíteni. A jelzálogjoggal biztosított követelés kielégítésére a 12. § rendelkezései irányadók. Nincs helye az olyan jelzálogjog törlésének, amely a telekkönyvben foglalt feljegyzés szerint záloglevelek vagy kötvények kibocsátásának alapjául szolgáló követelés biztosítására van bejegyezve.

(2) A kincstárra a jelen rendelet értelmében átszállott ingatlanra vonatkozóan zsidó javára bejegyzett egyéb jogokat is a kormánybiztos vagy a pénzügyi hatóság megkeresésére törölni kell.

(3) Amennyiben a telekkönyvi hatóságnak a jelen § alapján hozott végzése ellen használt felfolyamodás következtében abban a kérdésben kell határozni, hogy a kincstár jogszerzésének a jelen rendeletben megszabott előfeltételei fennállanák-e, a telekkönyvi eljárás szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a felfolyamodásban erre vonatkozóan felhozott tényeket és bizonyítékokat figyelembe kell venni s a felek meghallgatásának és az esetleg szükséges bizonyítás felvételének is helye van. A felfolyamodásnak a telekkönyvi hatóság maga is eleget tehet.

4. § A zsidó által elhagyott vagy őrizetéből vagy rendelkezése alól egyébként kikerült s a jelen rendelet értelmében az államra átszállott ingóságokat az a személy (hatóság, hivatal), akinek birtokában vagy őrizetében az ingóság van, köteles a rendes ember gondosságával megőrizni és a jelen rendelet hatálybalépésétől számított nyolc nap alatt a kormánybiztosnak bejelenteni s a kormánybiztos felhívására és utasítása szerint a hatóságnak átadni. Nem kell bejelenteni azokat az ingóságokat, amelyek a kormánybiztos megbízása alapján hatóság őrizetében vannak, úgyszintén azokat sem, amelyek a hatóság által jogszabály alapján elrendelt értékesítés során vétel útján jutottak harmadik személyek birtokába. Az elhagyott vagy őrizet nélkül maradt vagyontárgyak megőrzéséről egyébként a területileg illetékes pénzügyigazgatóság gondoskodik; a pénzügyigazgatóságot ebben a rendőrhatóság szükség esetében megfelelő karhatalom kirendelésével is támogatni köteles.

5. § (1) Az 1.600/1944. M. E. számú rendelet 4. és 5. §-a értelmében letétben levő s a jelen rendelet alapján az államra átszállott értékpapírokat, illetőleg értéktárgyakat a letéteményes a kincstár letétjébe helyezi át. A betétkönyveken, folyószámlákon és postatakarékpénztári csekkszámlákon alapuló, az államra átszállott követeléseket a kincstár javára kell átírni.

(2) A zsidó a jelen rendelet alapján az államra átszállott készpénzét köteles a kincstár javára befizetni.

6. § (1) Zsidó javára fennálló pénztartozás alapján az adós a fizetést a kincstár javára köteles teljesíteni.

A követelésen harmadik személy javára fennálló jogok megszűnnek, a jog megszűnése következtében a kincstár ellen támasztható követelés kielégítésére a 12. § rendelkezései irányadók.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseinek ellenére a zsidónak vagy a zsidó rendelkezése alapján másnak a kezéhez teljesített fizetéssel az adós kötelezettsége alól nem szabadul.

(3) Az az adós, akinek bármely címen zsidóval szemben áll fenn tartozása, köteles az 1944. évi december hó 31. napjáig tartozásának összegét, valamint a tartozás jogcímét, esedékességének idejét s a hitelező nevét és lakóhelyét

a kormánybiztosnak bejelenteni.

(4) A zsidó köteles az 1944. évi december hó 31. napjáig a kormánybiztosnak beszolgáltatni az 1.600/1944. M. E. számú rendelet értelmében bejelentés alá eső követeléseire vonatkozó okiratokat és bejelenteni a követelés fennállásának bizonyítására alkalmas egyéb adatokat.

7. § (1) A 6. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott bejelentési, illetőleg okirat- (adat-) szolgáltatási kötelesség kiterjed a nem készpénzbeli tartozásokra, illetőleg követelésekre is, ideértve az olyan ingóságok kiszolgáltatása iránt fennálló követelés alapjául szolgáló okiratokat (zálogjegy, letétijegy, közraktári jegy, stb.) is, amelyek a jelen rendelet értelmében a kincstárra szállnak át, úgyszintén minden olyan jogviszonyt tárgyazó okiratokra és adatokra, amelyek zsidónak külön nem említett valamely vagyoni értékű jogára vonatkoznak.

(2) A nem készpénzbeli tartozás teljesítésének - az adósra a jogiügyletben meghatározott feltételeknél nem terhesebb - módját a kormánybiztos állapítja meg. A felmondással megszüntethető jogviszonyokat a kormánybiztos a törvényes felmondási időre, ilyen hiányában a jogviszony természetének megfelelően megállapított felmondási időre abban az esetben is megszüntetheti, ha a jogviszony meghatározott időre áll fenn. Zsidó által bérelt lakás vagy más helyiség bérlete megszűnik azt a hónapot követő hónap első napjával, amelyben a bérelt helyiség kiürül úgy, hogy azzal további bérbeadás vagy egyéb hasznosítás végett rendelkezni lehet. A jogviszony időelőtti megszüntetése miatt kártérítést követelni nem lehet.

(3) A jelen § rendelkezései nem terjednek ki az olyan vállalat javára fennálló pénzkövetelésekre, amelynek üzemét vállalati vezető, illetőleg a 14. §-ban említett szerv megbízottja tovább folytatja, vagy amelyet a 17. § értelmében átruháztak. Ilyen esetben a fizetést a vállalati vezető, vagy a szerv megbízottja, illetőleg a vállalat átvevője kezéhez kell teljesíteni.

(4) Az államra átszállott vállalat céljára szolgáló helyiség (telek) bérletére fennálló szerződést a bérbeadó nem szüntetheti meg.

8. § (1) Magánjogi szolgálati jogviszony megszűnésével kapcsolatos járandóságot (felmondási időre szolgálat teljesítése nélkül járó illetményt, végkielégítést, nyugdíjat, kegydíjat, kártalanítást, stb.) zsidóknak havi 300 pengő erejéig, illetőleg felmondási időre szolgálat teljesítése nélkül járó illetményt és végkielégítést csak havi 100 pengő járandóság alapulvételével szabad kifizetni, a többletet, úgyszintén a külföldön vagy ismeretlen helyen tartózkodó zsidót megillető járandóságokat pedig a kincstár javára kell befizetni.

(2) A kincstár javára megállapított ez a fizetési kötelezettség a zsidót megillető követelés megszűnésével egyidejűen szűnik meg; a fizetési kötelezettség, megszűnését a kincstárral szemben a munkaadónak, kell igazolnia.

9. § (1) Az államra átszállott olyan jogot (jogosítványt) amelyet valamely hatóságnál vezetett nyilvános könyvben tartanak nyilván (szabadalmi elöhasználati vagy gyakorlatbavételi jog, védjegy-, mustra- és mintaoltalmi jog, bányajogosítvány, stb.) a kincstárra kell átírni. Az ilyen jog (jogosítvány) átírásával kapcsolatos díjat (illetéket) nem kell fizetni.

(2) Amennyiben a zsidó az (1) bekezdésben említett jog (jogosítvány) bejegyzése végett a szükséges bejelentést már megtette, de a bejegyzést még nem foganatosították, a jogot (jogosítványt) - hacsak annak egyébként törvényes akadálya nincsen - közvetlenül a kincstár javára kell bejegyezni. Ha ilyen esetekben a bejegyzés foganatosítása előtt a bejelentőnek megszabott határidő alatt valamely jogcselekményt kellene teljesítenie, a kincstárral szemben a jogcselekmény elmulasztásának következményei nem állanak be, feltéve, hogy a jogcselekményt a megszabott határidő lejártától számított két év alatt pótolják. Ezt a rendelkezést megfelelően alkalmazni kell abban az esetben is, ha jogszabály a bejegyzett jog (jogosítvány) érvénybentartásához kívánja meg valamely jogcselekmény elvégzését.

(3) A kormánybiztos a jelen §-ban említett jogok (jogosítványok) számbavétele végett bejelentési kötelezettséget állapíthat meg.

10. § A nemzsidó személyi ingatlanát vagy ingóságát zsidó javára dologi jogként terhelő haszonélvezet, használat, kikötmény, tartás, vagy járadék követelésére irányuló jog megszűnik, amennyiben a terhelő jog alól felszabadult dolog tulajdonosa a kincstárnak a megszűnt haszonélvezet, használat, vagy időszakonkint visszatérő szolgáltatások tőkésített értékét megfizeti; a tőkésített értékét az illetékekre vonatkozó jogszabályok megfelelő alkalmazásával kell kiszámítani és megfizetni. A fizetés módozatait a kötelezett viszonyainak méltányos figyelembevételével a kormánybiztos állapítja meg.

11. § Az államra átszállott ingóságokat (követeléseket) terhelő jogok a vagyontárgynak a kincstárra átszállásával megszűnnek; a jog megszűnése következtében a kincstár ellen támasztható követelésekre a 12. § rendelkezései irányadók.

12. § (2) Az államra a jelen rendelet alapján átszállott, úgyszintén az 1942:XV törvénycikk és a 4.070/1943. M. E számú rendelet alapján az állam által megszerzett vagyontárgyakat terhelő, nemzsidó javára fennálló jogon alapuló, valamint a zsidóval szemben nemzsidó javára fennálló követelések kiegyenlítésére a kincstár köteles annyiban, amennyiben erre a zsidónak az államra átszállott vagyona - annak forgalmi értéke szerint - fedezetet nyújt.

(2) Az (1) bekezdésben említett követeléseket a jelen rendelet hatálybalépésétől számított hatvan nap alatt kell a kormánybiztoshoz bejelenteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell a bejelentő hitelező nevét (cégét), lakását (telephelyét) és a követelés jogcímét, valamint az adós nevét (cégét), lakóhelyét (telephelyét) vagy, tartózkodási helyét. A bejelentéshez mellékelni kell a követelés fennállásának és összegének bizonyítására alkalmas eredeti okiratokat vagy másolatokat és egyéb iratokat, ha pedig a követelés iránt per folyik, be kell jelenteni a per adatait és mellékelni kell a perre vonatkozó iratokat. Azokat a követeléseket, amelyeknek bejelentését az említett határidőben elmulasztják, a kincstár ellen érvényesíteni nem lehet.

(3) Ha a kormánybiztos a bejelentések alapján megállapítja, hogy a zsidó tartozásainak összege az államra átszállott vagyona forgalmi értékét meghaladja, a vagyon forgalmi értékének közlésével a vagyon bejelentésére, továbbá a követelések bejelentésére vonatkozó iratokat átteszi a zsidó lakóhelye (telephelye) szerint illetékes törvényszékhez. A törvényszék a csödnyitás elrendelése tárgyában hivatalból intézkedik. A csődnyitás elrendelésére és a csődeljárásra egyébként a csődeljárásra vonatkozó jogszabályokat kell megfelelően alkalmazni. A törvényszék a vagyon forgalmi értékének megfelelő összeg felosztására vonatkozó határozatát foganatosítás végett a kormánybiztosnak küldi meg.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség nem terheli a kincstárt az 1944. évi március hó 22. napja után keletkezett jogon alapuló követelés tekintetében, kivéve a szolgálati jogviszonyon alapuló követeléseket. A (2) és (3) bekezdésben foglalt rendelkezések nem vonatkoznak az olyan vállalat tartozásaira, amelynek üzemét vállalati vezető, illetőleg a 14. §-ban említett szerv megbízottja tovább folytatja, vagy amelyet a 17. § értelmében átruháztak; az ilyen tartozásokat a vállalati vezető, a szerv megbízottja, illetőleg a vállalat átvevője köteles kiegyenlíteni. Amennyiben a kincstár felelősségének ez a korlátozása a hitelezőnek méltánytalanul súlyos hátrányt okozna, a pénzügyminiszter a követelés kiegyenlítését elrendelheti; ezen a címen azonban a hitelező a kincstár ellen bírói úton követelést nem támaszthat, az erre alapított kereset ellen pergátló kifogásnak van helye.

(5) Nemzsidót és zsidót egyetemlegesen terhelő tartozás esetében a nemzsidó adós ellen követelést csak annyiban lehet érvényesíteni, amennyiben az adóstársak között fennálló viszonyban a tartozás a nemzsidót terheli.

Devil Smile Közszerzeményi közösségben élő nemzsidó házastársnak a közszerzeményen alapuló követelését az 1944. évi március hó 22. napjával esedékessé váltnak kell tekinteni. A zsidó házastárs által a nemzsidó házastársnak az 1938. évi május hó 28. napja után ingyenesen juttatott vagyontárgyakat a közszerzeményi vagyonérték megállapításában a nemzsidó házastárs külön vagyonának tekinteni nem lehet. A közszerzeményi követelésre jogosult házastárs közszerzeményi követelése kielégítését természetben nem követelheti, kivéve a személyes használatra szolgáló vagy a keresete folytatásához vagy hivatása gyakorlásához szükséges dolgokat.

(7) A nemzsidó utóörökös javára a kincstárra átszállott vagyon tekintetében fennálló öröklési jogot az 1944. évi március hó 22. napjával megnyílottnak kell tekinteni. Az utóörökösnek kiadandó vagyonérték megállapításában le kell vonni a hagyaték haszonvételének az előörökös zsidó életkora figyelembevételével az illetékekre vonatkozó jogszabályok alapján meghatározott töke értékét.

(8) A zsidó vagyonába öröklés vagy ajándékozás útján jutott olyan vagyontárgy vagy olyan vagyonérték kiadására, amely a nemzsidó örökhagyó vagy ajándékozó vagyonában ági vagyon volt, a kincstár ellen igényt érvényesíthet az a nemzsidó személy vagy annak nemzsidó leszármazottja, aki a nemzsidó örökhagyó vagy ajándékozó után - leszármazók hiányában - ági öröklésre jogosult lett volna.

(9) A kincstárt a jelen § alapján terhelő követeléseket a minisztérium további rendelkezéséig a kincstár ellen bírói úton érvényesíteni nem lehet. A követelés érvényesítésének korlátozása tekintetében meghatározott ez az idő a követelés elévülésének idejében nem számít bele, a korlátozás megszüntetésének napjától számított 5 év alatt a kincstár elleni követelés elévül abban az esetben is, ha más jogszabály a követelés elévülésére hosszabb határidőt állapít meg.

13. § (1) Megtámadható a zsidónak az 1938. évi május hó 28. napja után tett olyan jogügylete, amellyel vagyonát, vagyonának hányadát vagy egyes vagyontárgyait átruházta, ha a jogügylet feltételeiből vagy az ügyletkötés egyéb körülményeiből megállapítható, hogy az átruházásnak gazdaságilag vagy - amennyiben, az átruházás ellenérték nélkül erkölcsi szempontokkal kellően megalapozott oka vagy célja nem volt és ennélfogva feltehető, hogy az átruházás csupán azt a célt szolgálta, hogy a zsidó vagyonát vagy vagyonának egy részét a bekövetkezhető hatósági intézkedések alól elvonja. A megtámadásra a kincstár jogosult. A kincstár megtámadási jogát a kormánybiztos gyakorolja. A megtámadási határidő a jelen rendelet hatálybalépésétől számított két év. A megtámadási per a budapesti kir. törvényszék hatáskörébe és kizárólagos illetékessége alá tartozik. A kincstárt a m. kir. kincstári jogügyi igazgatóság vagy a kormánybiztos által meghatalmazott ügyvéd képviseli. A kir. törvényszék a megtámadási perekben háromtagú tanácsban jár el. A tanács egy tagját a kir. törvényszék elnöke azok közül a gazdasági szakemberek körül hívja be, akiket az igazságügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértve kijelöl.

(2) A bíróság szakértő tagjául csak olyan személyt lehet kijelölni, aki magyar állampolgár, 26. életévét betöltötte, atyai hatalom, gyámság, gondnokság, vagy csőd alatt, úgyszintén szabadságvesztésbüntetés végrehajtása, vagy hivatalvesztés, vagy politikai joga gyakorlatának felfüggesztését kimondó ítélet hatálya alatt nem áll, hamis tanúzás, hamis eskü, vagy nyereségvágyból elkövetett, vagy erkölcsi megbízhatóságát kétségessé tevő bűntett vagy vétség miatt büntetve nem volt és ellene bűntett vagy szabadságvesztéssel büntetendő szándékos vétség miatt bírói eljárás nem folyik.

(3) A bíróság szakértő tagjául való kijelölést visszautasítani nem lehet, de a tiszt alól fontos okból az igazságügyminisztertöl felmentést lehet kérni.

(4) A bíróság szakértő tagja azzal az alkalommal, amikor elsöízben teljesíti bírói működését, a tanács elnökének a kezébe esküt tesz arra, hogy bírói tisztét a törvény értelmében részrehajlás nélkül, lelkiismeretesen és igazságosan teljesíti, a hivatása gyakorlása közben tudomására jutó titkokat megőrzi, különösen pedig a tanácskozás és a szavazás lefolyását titokban tartja.

(5) A bíróság szakértő tagja ebben a minőségében közhivatalnok. Fegyelmi és büntetőjogi felelősségére a kir. ítélőbírákra fennálló jogszabályok irányadók. Arra nézve, hogy a bíróság szakértő tagja milyen ügyekben van a közreműködésből kizárva és közreműködése történt - az ajándékozásnak családi vagy milyen ügyekben mellőzendő, a polgári perrendtartásnak a bírák kizárására és mellőzésére vonatkozó rendelkezései irányadók. A kizárás vagy mellőzés felöl a tanács elnöke határoz. A bíróság szakértő tagját az eljárás során ugyanazok a jogok illetik meg, mint a jogok illetik meg, mint a bírót. A bíróság szakértő tagjának közreműködése tiszteletbeli, költségét és napidíját az igazságügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértve rendeletben állapítja meg.

Devil Smile Nincs helye megtámadásnak a jelen § alapján olyan ingatlan átruházása tekintetében, amely az 1942:XV. törvénycikk értelmében átengedésre kötelezés alá esik, úgyszintén az olyan vagyonátruházás tekintetében, amely kereskedelmi üzlet (üzem) körében történt.

(7) A jelen §-ban foglalt rendelkezések megfelelően irányadó abban az esetben is, ha zsidó valamely jogáról lemondott.

//. Az államra átszállott vagyon kezelése

14. § (1) Az államra átszállott vagyon kezeléséről és hasznosításáról a belügyminiszter által - a pénzügyminiszterrel egyetértve -ezzel a feladattal megbízott szerv gondoskodik. A szerv a kezelés és hasznosítás tekintetében a belügyminiszter által - a vagyontárgy természete szerint illetékes miniszterrel egyetértve -meghatározott irányelveknek, illetőleg intézkedéseknek megfelelően jár el. A 18. § rendelkezéseit a vagyon kezelése és hasznosítása során tett intézkedések körében is megfelelően alkalmazni kell.

(2) A jelen rendelet hatálybalépése után az államra átszállott zsidóvagyonra vonatkozóan az 1.600/1944. M. E. számú rendelet, valamint az azt kiegészítő és módosító rendeletek alapján kirendelt vállalati vezető jogköre megszűnik, mihelyt a szerv a vállalat ügyének vitelére megbízottat rendel.

(3) A jelen rendelet alapján az államra átszállott ingatlant és más vagyontárgyat az azzal rendelkező személy köteles a rendes ember gondosságával a jelen rendelet hatálybalépésének napján meglevő állapotban fenntartani és a kormánybiztos intézkedéséig a kezelésről (gondoskodni; a még le nem zárt kereskedelmi ipari) üzletet (üzemet) az azzal rendelkező személy köteles a rendes kereskedő gondosságával legalább a jelen rendelet hatálybalépésének napján meglevő állapotban fenntartani és tovább vezetni mindaddig, amíg azt a szerv át nem veszi.

15. § (1) Az államra átszállott részvények (részvényutalványok), szövetkezeti üzletrészek, hányadrészjegyek alapján fennálló tagsági jogokat, valamint közkereseti, betéti vagy korlátolt felelősségű társasági vagyonilletőségen alapuló s az államra átszállott jogokat a kincstár nevében a szerv gyakorolja. A szervet ebben a működésében a belügyminiszter a vállalat tárgya szerint illetékes miniszterrel egyetértve irányítja.

(2) A kincstárt a reá átszállott szövetkezeti üzletrészeken alapuló tagsági jogok az alapszabályokban esetleg meghatározott előfeltételek teljesítése nélkül és az ott megszabott korlátozásokra tekintet nélkül megilletik.

///. Az államra átszállott vagyon értékesítése

16. § Az államra átszállott és a kincstár tulajdonában megtartani nem kívánt vagyontárgyak értékesítéséről a belügyminiszter által - a vagyontárgy természete szerint illetékes miniszterrel egyetértve -meghatározott irányelveknek megfelelően a szerv gondoskodik.

17. § (1) A jelen rendelet alapján értékesítésre kerülő épületek tekintetében az 1924:XII. törvénycikk hatálya alá eső társasháztulajdon alapításának helye van tekintet nélkül arra, hogy az épületet mikor állították elő.

(2) Amennyiben az államra átszállott közkereseti, betéti vagy korlátolt felelősségű társasági vagyonilletőséget a kincstár magának meg nem tartja, vagy a szerv átruházás útján nem értékesíti, a szerv a társaság feloszlását kívánhatja. A cégbíróság a szerv kívánságára kimondja annak a közkereseti, betéti vagy korlátolt felelősségű társaságnak a feloszlását, amelyben a jelen rendelet rendelkezései folytán kincstári érdekeltség keletkezett. Ha minden vagyonilletőség a kincstárra szállott, a társaság feloszlása nyomán felszámolásnak nincs helye.

(3) Az államra átszállott vállalatnak, mint egésznek átruházása esetében ( 1908:LVII. tc.) a vállalat céljára szolgáló helyiség korábbi zsidó bérlője helyébe a vállalat átvevője lép, ha a bérlet fenntartásáról a bérbeadót a vállalat átvételétől számított tizenöt nap alatt írásban értesíti.

(4) Nemzsidó és zsidó között fennállott tulajdonközösség esetében az államra átszállott tulajdoni hányad, úgyszintén a (3) bekezdésben említett vagyon illetőségek értékesítése során a vevő személyének kiválasztásában a nemzsidó tulajdonostárs, illetőleg a társasági tag méltánylást érdemlő érdekeit figyelembe kell venni. Ez a szabály nemzsidót és zsidót közösen megillető más jogok értékesítése tekintetében is irányadó.

18. § (1) A vagyontárgyak értékesítése során azonos feltételek mellett - a következő sorrendben -elsőbbségük van: a Vitézi Rendhez tartozó hadirokkantaknak, a többi hadirokkantaknak, a Vitézi Rend tagjainak, a tűzharcosoknak, a hadiözvegyeknek, a hadiárváknak, a háborúban arcvonalbeli szolgálatot teljesített személyeknek, valamint azoknak, akiknek két gyermeknél több gyermekük van.

(2) Ha az értékesített vagyontárgy eladási ára 50.000 pengőt meg nem halad, a vételárból:

a) a Vitézi Rend tagjainak, a legalább 50%-os hadirokkantaknak, hadiözvegyeknek és hadiárváknak 20% engedményt;

b) azoknak, akiknek kettőnél több gyermekük van, minden élő gyermek után 5% engedményt;

c) az (1) bekezdésben felsorolt többi igényjogosultaknak 10% engedményt kell adni.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott engedményt csak egy jogcímen lehet számításba venni, s az engedmény az eladási ár felét meg nem haladhatja.

IV. Vegyes és záró rendelkezések

19. § Ha a jelen rendelet végrehajtása következtében honvédelmi kötelezettséget teljesítő nemzsidó személy magánjogi szolgálati viszonya szűnik meg, a szolgálati jogviszony megszűnése esetére járó illetményekhez való jogának érintetlenül hagyása mellett, a hozzátartozóit megillető járandóságok (tartási hozzájárulás) kifizetéséről a kormánybiztos gondoskodik; a hozzátartozókat megillető járandóságokat több hónapra előre is ki lehet fizetni.

20. § (1) A folyamatban levő olyan perekben, amelyekben a kereseti kérelem államra átszállott vagyontárgyra vonatkozik, a felek ezt a bíróságnak haladéktalanul, de legkésőbb a jelen rendelet hatálybalépését követő első perbeli cselekmény alkalmával kötelesek bejelenteni.

(2) Ha az (1) bekezdésben említett perben a bíróságnak akár a felek bejelentéséből, akár másként tudomására jut, hogy valamennyi peres fél zsidó, a bíróság az eljárást a perköltségekre vonatkozó határozat nélkül megszünteti.

(3) Ha a per nemzsidó és zsidó között folyik, a bíróság az eljárást hivatalból felfüggeszti és erről - a felek nevének és a per tárgyának és a perben érvényesített követelés jogcímének közlése mellett - a kormánybiztost értesíti. Az ilyen pert a jelen rendelet hatálybalépésétől számított hat hónap alatt csak a kincstár kérelmére lehet folytatni; a további eljárásban a zsidó fél helyébe a kincstár lép.

(4) A jelen § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a bírói nemperes eljárásokban, a közigazgatási bíróság, valamint a közigazgatási és más hatóságok előtt folyó eljárásokban is.

(5) Az esetleg szükséges részletes szabályokat az eljárás tárgya szerint illetékes miniszter rendelettel állapítja meg.

21. § A jelen rendelet értelmében a kincstár részére járó fizetéseket a szervhez kell teljesíteni.

22. § Az 1942:XV. törvénycikk, a 4.070/1943. M. E. és a 3.100/1944. M. E. számú rendelet rendelkezéseinek a jelen rendelet folytán szükséges módosítása és kiegészítése tárgyában külön jogszabály rendelkezik.

23. § (1) Annak megállapításában, hogy a jelen rendelet alkalmazása szempontjából ki a nemzsidó és ki a zsidó, az 1942:IV. tc. 3. §-a (3) bekezdésének rendelkezései irányadók.

(2) A jelen rendelet hatálya nem terjed ki a zsidók közül az 1.730/1944. M. E. számú rendelet 1. §-ában meghatározott kivételezett személyekre, úgyszintén viszonosság esetében a külföldön lakó nem magyar állampolgárságú zsidókra. Nem áll fenn azonban ez a kivétel arra a nem magyar állampolgárságú zsidóra, aki magyar állampolgárságát az 1938. évi május hó 28. napja után távollét folytán vesztette el vagy magyar állampolgárságától bármikor megfosztatott.

24. § (1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és hat hónapig terjedhető elzárással büntetendő, aki a jelen rendelet 4., illetőleg 6. §-án alapuló bejelentési, átadási vagy beszolgáltatási kötelezettségnek nem, vagy nem a kellő időben vagy hamis adatok szolgáltatásával tesz eleget, úgyszintén aki a 4. §-ban megszabott őrzési kötelességét megszegi. A büntetőjogi felelősségrevonáson felül a 8.130/1939. M. E. számú rendelet alapján rendőrhatósági őrizet alá helyezésnek (internálásnak) is helye van.

(2) A pénzbüntetésre az 1928X törvénycikk rendelkezései irányadók. A pénzbüntetés legmagasabb összege nyolcezer pengő, olyan esetben pedig, amikor megállapítható annak a nyereségnek a mennyisége, amelyet a kihágás elkövetője a cselekménnyel illetéktelenül elért vagy elérni törekedett, nyolcezer pengőnek a megállapított nyereség kétszeresével felemelt összege. A pénzbüntetés behajthatatlanságának esetére megállapított elzárásbüntetés leghosszabb tartama hat hónap, kihágások halmazata esetében egy év.

(3) A kihágás miatt a bűnvádi eljárás egy év alatt, a kiszabott büntetés pedig két év alatt évül el.

(4) A kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, a rendőrség működési területén a m. kir. rendőrségnek, mint rendőri büntetőbíróságnak hatáskörébe tartozik. Harmadfokon a belügyminiszter bíráskodik.

25. § (1) A jelen rendelet a kihirdetésének napján lép hatályba, mindaddig azonban, amíg a II. és III. fejezetekben említett - a belügyminiszter által a pénzügyminiszterrel egyetértve kibocsátott rendelettel megbízott -

szerv működését meg nem kezdi, a zsidó vagyon kezelése és értékesítése tekintetében a kormánybiztos a 2.650/1944 M. E., illetőleg a 3.520/1944. M. E. számú rendelet szerint jár el.

(2) A jelen rendelet végrehajtásáról a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértve gondoskodik.