1944.03.29 zsidók háztartásában nemzsidók alkalmasásának tilalmáról

94.

A m. kir. minisztérium 1944 évi 1.200. M. E

számú rendelete,

zsidók háztartásában nemzsidók alkalmasásának tilalmáról.

A m. kir. minisztérium az 1939:II. tc. 141. §-ának (2) bekezdésében és 212. §-ában, az 1941 :XV. tc. 17. §-ában és az 1876: XIII. tc. 123. §-ában foglalt felhatalmazás alapján - figyelemmel az 1941 :XV. tc. 15. §-ában és az 1876:XI11. tc. 30. §-ában foglalt rendelkezésekre - a következőket rendeli:

1. §. Nemzsidó nőt vagy férfit háztartási alkalmazottként tilos foglalkoztatni olyan háztartásban, amelynek zsidó tagja van, vagy amelyhez tartozó lakásban zsidó lakik.

Az első bekezdésben foglalt tilalom szempontjából háztartási alkalmazottnak kell tekinteni a házi és belső cselédeket (1876: XIlI. tc. 64. §-a), az úgynevezett bejárónőket, a házvezetőnőket, a nevelő-, társalkodó-, felolvasónőket, valamint általában azokat a nőket és férfiakat, akik a háztartásban vagy a család körében akár pénzbeli, akár természetbeni ellenszolgáltatásért rendszeres személyes szolgálatot teljesítenek.

2. §. Nemzsidónak az 1. §-ban. foglalt tilalom alá eső alkalmaztatása - ha a fennálló jogszabályok alapján felmondás folytán vagy egyébként korábban nem ér véget - az 1944. évi április hó 30. napjával megszűnik.

Amennyiben az az állapot, amelynek fennállása, mellett nemzsidó háztartási alkalmazott foglalkoztatása. az 1. § értelmében tilos, az 1944. évi április hó 15. napja után jönne létre, a nemzsidó háztartási alkalmazott munkaviszonyát rendes felmondással meg kell szüntetni.

3. §. Annak megállapításában, hogy a jelen rendelet szempontjából ki a nemzsidó és ki a zsidó, az 1941 :XV- tc. 9. és 16. -áuak rendelkezései irányadók azzal, hogy uemzsidó az olyan személy, is, aki származására és vallására nézve az említett 9. § utolsó bekezdésében foglalt meghatározásnak megfelel, feltéve hogy nem kötött, illetőleg mindaddig, amíg nem köt házasságot zsidóval, vagy olyan nemzsidóval, akinek egy vagy két nagyszülője az izraelita hitfelekezet tagjaként született.

4. §.. A jelen reudelet 1. §-ában foglalt tilalom nem terjed ki az olyan háztartásra, amelynek csakis olyan zsidó tagja van, vagy amelyhez tartozó lakásban csakis olyan zsidó lakik, akit az 1914-1918. évi háborúban az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartásáért arany, vagy legalább két ízben I. osztályú ezüst vitézségi éremmel, vagy mint főtisztet a kardokkal ékesített III. osztályú vaskoronarenddel vagy annál magasabb, de ugyancsak kardokkal ékesített kitüntetéssel, vagy mint törzstisztet kardokkal ékesített III. osztályú vaskoronarendnél magasabb, de ugyancsak a kardokkal ékesített kitüntetéssel tüntettek ki, úgyszintén arra sem, aki legalább 75%-os hadirokkant, végül arra sem, aki az 1939:IV. tc. 2. §-a első bekezdésének 6. pontjában, a 7.720/ 1939. M. E. számú rendelet (Rt. 1939. 1173. o.) 66. §-ában, a 2.220/1941. M. E. számú rendelet (Rt. 1941. 318. o.) 3. §-ában, vagy a 8.550/1941. M. E. számú rendelet (Rt. 1941. 3744. o.) 2. §-ában meghatározott kivétel alá esik. ,

5. §. Amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és két hónapig, háború idején hat hónapig terjedhető elzárással büntetendő, aki nemzsidót az 1. §-ban foglalt tilalom ellenére foglalkoztat, vagy alkalmazásában a 2. § rendélkezései ellenére megtart. A pénzbüntetésre az 1928 :X. törvénycikk rendelkezései irányadók azzal az eltéréssel; hogy a pénzbüntetés legmagasabb összege az 1939:II. tc. 212. §-ának (1) bekezdésében meghatározott mértékig terjed, a pénzbüntetés átváltoztatására pedig, az, említett §. (4) bekezdésében foglalt rendelkezést kell alkalmazni.

A kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, a rendőrség működési területén a m. kir. rendőrségnek, mint rendőri büntetőbíróságnak hatáskörébe tartozik. Harmadfokon a belügyminiszter bíráskodik. 6. §. A jelen rendelet a kihirdetésének napján (1944. márc, 31.) lép hatályba.

Budapesten, 1944. évi március hó 29-én.

Sztójay Döme s. k.

m. kir. miniszterelnök.