A számbajövő ingatlanok: házak, földbirtokok és az üzletek helyi vevőköre. A Jewish Company kezdetben csak arra fog vállalkozni, hagy ezeknek az ingatlanoknak az eladását közvetítse. Hiszen az első időben a zsidók által eszközölt eladások szabad kézből és nagy áresés nélkül fognak megtörténni. A Company fióktelepei minden városban központjai lesznek a zsidó javak eladásának Minden fiókintézet ezért a tevékenységért csak azt a jutalékot fogja szedni, amelyet önfenntartása megkövetel.

A mozgalom fejlődése azonban azt eredményezheti, hogy az ingatlanok ára esik, és, hogy végül minden eladás lehetetlenné válik. Ebben a stádiumban a Companynak, mint jószágkezelőnek a funkciója új ágakra szakad. A Company kezeli az elhagyott javakat és bevárja az eladásra alkalmas idő bekövetkeztét. Ház-béreket szed be, földbirtokokat ad bérbe, és üzletvezetőket állít be, — ha lehet a bérleti viszony alkalmazása mellett is, — a szükséges gondosság érdekében. A Company mindenütt arra fog törekedni, hogy ezeknek a bérlőknek — akik keresztények lesznek — a tulajdonjog megszerzését elősegítse. Európai intézeteit egyáltalában fokozatosan az egész vonalon keresztény hivatalnokokkal és önálló képviselőkkel (ügyvédek stb.) fogja ellátni, de ezek egyáltalában ne váljanak zsidók szolgáivá. Ezek egyidejűleg szabad ellenőrző hatóságokat fognak képezni a keresztény lakossággal szemben a tekintetben, hogy minden becsületesen és jó szándékkal történik, és, hogy sehol sincs tervbe véve a népjólét megrázkódtatása.

A Company egyben, mint vevő is fel fog lépni, jobban mondva, mint a javak kicserélője. Házért házat, birtokért birtokot fog adni, még pedig „odaát”. Mindent lehetőleg úgy kell átültetni, amint az ideát volt. És itt a Company számára nagy és megengedett nyereség forrása nyílik meg. „Odaát” szebb, modernebb, minden kényelemmel ellátott házakat, jobb földbirtokokat fog adni, amelyek mégis sokkal kevesebbe kerülnek neki, mert a földet és telket olcsón szerezte meg.