Letter Force: Az Állam-Isten imádata

Forrás: hirszerzo.hu

"Pedig a válság pontosan azt mutatta meg: nem elég piacpártinak látszani, ténylegesen annak kell lenni. Az amerikai hitelválság másfél évvel ezelőtt már világosan látszó jelei ellenére a felelőtlen hitelezési politika kora őszig folytatódott, s éppen azért, mert a szereplők számítottak a gondoskodó kormányzat segítő kezére. A világgazdaság jelenlegi problémáinak gyökere nem az, hogy Bushék túl kapitalisták voltak. Pont hogy nem voltak eléggé azok. "

- írja a Gavra-PLT kettős. Igazuk van.

De mit is jelent az, hogy nem eléggé kapitalista? Lényegében azt, hogy túl etatista. Bár sokan a szocialista nézetekről is azt terjesztik, hogy van nem etatista válfajuk (és névlegesen van is ilyen) , a valós helyzet szerintem az, hogy a magántulajdon tagadására nem lehet szabadságpárti és minimálállamos rendszert építeni.

De most teszek egy kis kitérőt. A Bibliában, Sámuel első könyvében ( 8. rész) olvashatjuk:

4. Összegyűlének azért Izráelnek minden vénei, és elmentek Sámuelhez Rámába.

5. És mondának néki: Ímé te megvénhedtél, és fiaid nem járnak útaidon; most azért válaszsz nékünk királyt, a ki ítéljen felettünk, mint minden népnél szokás.

6. Azonban Sámuelnek nem tetszék a beszéd, hogy azt mondák: Adj nékünk királyt, a ki ítéljen felettünk. És könyörge Sámuel az Úrhoz.

7. És monda az Úr Sámuelnek: Fogadd meg a nép szavát mindenben, a mit mondanak néked, mert nem téged útáltak meg, hanem engem útáltak meg, hogy ne uralkodjam felettök.

8. Mindama cselekedetek szerint, a melyeket véghez vittek attól a naptól kezdve, a melyen kihoztam őket Égyiptomból, egészen a mai napig (hogy elhagytak engem, és idegen isteneknek szolgáltak): veled is a szerint cselekesznek.

9. Most azért hallgass szavukra; mindazáltal tégy ellenök bizonyságot, és add tudtokra a király hatalmát, a ki uralkodni fog felettök.

10. És Sámuel megmondá az Úrnak minden beszédeit a népnek, mely tőle királyt kért.

11. És monda: A királynak, a ki uralkodni fog felettetek, ez lesz a hatalma: fiaitokat elveszi és szekér vezetőivé és lovasaivá teszi őket, és szekere előtt futnak.

12. Ezredesekké teendi őket, és hadnagyokká ötven ember felett; velök szántatja meg barázdáit, és velök végezteti aratását, készítteti hadi szerszámait és harczi szekereihez az eszközöket.

13. Leányaitokat pedig elviszi kenőcskészítőknek, szakácsnéknak és sütőknek.

14. Elveszi legjobb szántóföldeiteket, szőlőhegyeiteket és olajfás kerteiteket, és szolgáinak adja.

15. Veteményeiteket és szőlőiteket megdézsmálja, és főbb embereinek és szolgáinak adja.

16. Elveszi szolgáitokat, szolgálóitokat, legszebb ifjaitokat és szamaraitokat, és a maga dolgát végezteti azokkal.

17. Barmaitokat megdézsmálja, és ti szolgái lesztek néki.

18. És panaszkodni fogtok annak idejében királyotok miatt, kit magatok választottatok, de az Úr nem fog meghallgatni akkor titeket.

19. A nép azonban nem akart Sámuel szavára hallgatni, és mondának: Nem! hanem király legyen felettünk.

Később, amikor már megvolt a király, így beszélt Sámuel (12.rész):

12. Mikor pedig láttátok, hogy Náhás, az Ammon fiainak királya ellenetek jöve, azt mondátok nékem: Semmiképen nem, hanem király uralkodjék felettünk, holott csak a ti Istenetek, az Úr a ti királyotok.

13. Most azért, ímhol a király, a kit választottatok, a kit kértetek. Ímé, az Úr királyt adott néktek.

14. Hogyha az Urat félitek, és néki szolgáltok; szavára hallgattok és az Úr szája ellen engedetlenek nem lesztek; és mind ti, mind pedig a király, a ki felettetek uralkodik, az Urat, a ti Isteneteket követitek: megtartattok.

Azt láthatjuk itt, hogy a nép számára a szabadság és a felelősség terhes volt. Figyelmeztették őket, hogy az adófizetést és a szolgaságot választják, nem hallgatták meg: inkább a királyt, inkább az államot választották.

Kitérő vége. Látszik, hogy az állammal kapcsolatban egy nagyon ősi mentalitásról van szó, ami tulajdonképpen a szabadságtól való félelmen alapul. ( Ehhez társul az Istentől való félelem is, de ezzel az oldalával most nem foglalkozom az ügynek.) "Hiszek egy államban" - mormolja az etatista sajátos imádságát, "- fogalmaznak Gavráék és fején találják a szöget, itt valóban a különböző gazdaságpolitikai kurzusokon átívelő egyetemes emberi mentalitásról van szó, amelyben az állam szükségképpen egy hamis istenné válik.

A másik emberi mentalitás a szabadságkeresés hagyománya. Ha a Biblia egyik könyvére, az Egyiptomból való kivonulásra gondolunk, akkor egy szabadságkereső történetre emlékezhetünk. Ott is egy ideig egyedül Mózes volt az, aki szabadulni-szabadítani akart. Sok ember persze Isten nélkül is keresi a szabadságot és ezek az egyének sem szenvedhetik az állami gyámkodást.

Nos, szerintem tehát a kapitalizmus magja: a szabadság szeretete( a szocialista nézeteket ,a magántulajdon tagadása miatt elsősorban, már sokkal kevésbé jellemzi a szabadságpártiság). Ezért legfeljebb a "hiszek egy szabadságban" imát mormolja minden antietatista legyen bár hívő vagy ateista.