Kasmír lehet a mumbai terror kulcsa?

Forrás: JNA - Jewish News Agency

Az egykor a világgazdaság szimbólumát megtestesítő World Trade Center hét évvel ezelőtti összeomlása után egy újabb gazdasági szimbólum, Mumbai (a korábbi Bombay) is romokban hever. Az amerikaiak máris indiai 9/11-ként emlegetik az előre megszervezett terrorsorozatot.

"Egyértelmű, hogy a támadásokat elkövető csoport az országon kívülről jött, azzal az eltökélt szándékkal, hogy minél nagyobb pusztítást okozzon India pénzügyi fővárosában" - mondta Manmohan Szing, indiai miniszterelnök.

Szabadságharcosokból terroristák?

Nos, Aszif Ali Zardari pakisztáni elnök még október elején adott figyelemfelkeltő interjút a Wall Street Journalnek. Ebben kifejtette, hogy India sohasem fenyegette Pakisztánt, továbbá, hogy nincs kifogása az egyébként nemrégiben életbe lépett amerikai-indiai atomüzlet ellen. Az ennél is nagyobb feltűnést keltett, hogy a korábbi elnök, Musarraf által még szabadságharcosoknak tekintett lázadókat, akik Kasmír indiai fennhatóságú részén harcolnak, terroristáknak titulálta. Ugyanúgy, ahogy az indiai kormányzat.

Az új politika térségbeli fogadtatását jól szemlélteti, hogy a BBC helyszíni tudósítója - életében először - arról adhatott hírt, hogy a skandáló tömeg egy pakisztáni politikus képét gyújtja fel.

A pakisztáni diplomácia azonnal tűzoltásba kezdett, ennek ellenére - mutatnak rá elemzők - Zardari elnök aláásta a hadsereg Indiával való szembenállásában gyökerező identitását. Az Indiától való, generációk óta tartó félelem legfelsőbb szintű megingatásának nem mellékesen az amerikaiak örülnek a leginkább.

Az USA támogatása nélkül egyébként is nehéz lenne megküzdeni az afgán határnál ténykedő tálibokkal és a pakisztáni szélsőségesekkel. Zardari mindenesetre bízik az Amerikától e célra kért százmilliárd dolláros tőkeinjekcióban, ugyanakkor India és Pakisztán kereskedelmi kooperációjában is. Ezek után nem csoda, ha a Wall Street Journal úgy fogalmazott, hogy a pakisztáni elnök a világ legnehezebb politikai feladatát vállalta magára.

Kasmíri mindennapok

Ami az előzményeket illeti: Hari Szing kasmíri maharadzsa 1947. október 26-án döntött úgy, hogy népének többségi muszlim vallása ellenére, hindu hitét követve az Indiához való csatlakozást támogatja. Pakisztán ezt nem fogadta el, amit a tartomány megszerzéséért vívott két véres háború is alátámaszt.

Obama a remény, Kasmír a kulcs?

Amerikai lapértesülés szerint a leendő elnök, Barack Obama Indiát mintegy mellőzve, Pakisztánnal vette fel a külpolitikai kapcsolatokat. Indiától - persze - később elnézést kért a fricskáért, majd biztosította őket arról, hogy az Egyesült Államok India fontos stratégiai partnere. Obama, akinek legfontosabb nemzetbiztonsági célja az afganisztáni háború lezárása és az al Kaida felszámolása, ugyanakkor szinte lehetetlennek tetsző feladatot vállalt magára, amikor kifejtette békítő szándékát India és Pakisztán között.

Meghan O"Sullivan - aki a januárban leköszönő Bush tanácsadója volt - szerint Obamának "gyorsan és merészen kell kezelnie az afganisztáni kérdést, ahhoz viszont Kasmír a kulcs." Erre az esetre az 1998-as, angol-északír megbékélést hozó Belfasti Egyezményhez hasonló megállapodást javasolna.

A Time magazin Obamával készített interjújában ugyanakkor az olvasható, hogy a leendő elnök legszívesebben különleges megbízottat küldene a kasmíri válság hatékony kezelésére, és már tárgyalt az ügyben Bill Clintonnal is. Merthogy az USA leendő elnökének célja, hogy Pakisztán (India helyett) elsősorban a tálibokkal való küzdelemre összpontosítson.

Furcsa egybeesés

A mumbai merényletsorozatot magára vállaló Dekkán Mudzsáhidek szervezet az Indiában raboskodó iszlamista "szent harcosok" szabadon engedését követeli a túszokért cserébe. Az IBN (Islamic Broadcasting Network) titkosszolgálati forrásokra hivatkozva csütörtökön azt közölte: a támadókat feltehetően a Laskar-e-Tajba pakisztáni központú szélsőséges szervezet képezhette ki.

Az mindenesetre furcsa, hogy a terrorattak éppen a Kasmírt érintő fekete évforduló után egy hónappal történt. És az is nehezen írható a véletlen számlájára, hogy támadás érte az ország gazdasági fővárosának fontos szimbólumaként ismert Tádzs Mahal Hotelt is.

A The Times of India beszámolói alapján már biztosnak látszik, hogy a terroristák az India Kapuja néven ismert jellegzetes műemlék környékéről szivárogtak be, egy lopott hajóval. Elemzések szerint a támadók a szomáliai és thaiföldi kalózakciók hullámait meglovagolva törhettek be észrevétlenül Mumbaiba.

A támadók aztán befészkelték magukat a zsidók által lakott Nariman House épületébe is - mintegy létrehozva a Gázai-övezet pandantját. A CNN állítja, a merénylők kifejezetten brit és amerikai útlevéllel rendelkező személyekre vadásztak. Nem csoda, hogy az angolszász mintára szocializálódott India - közismerten Amerika-barát lévén - elsősorban a Nyugattól vár hatékony fellépést.

Az pedig tényleg kerekké teszi a történetet, hogy az Indiával megalakulása óta finoman szólva is morcos viszonyt ápoló Pakisztán szintén teljes körű segítséget ígért.

Kasmír lehet a mumbai terror kulcsa?Címzett (e-mail)*