Forrás: JNA – Jewish News Agency

MagunkrólMagyar Zsidó AdatbázisKépgaléria

Társasági KörMakabi KlubMűvészet kedvelők délutánjaSzubjektív kulturális ajánlóFiatal tudós-jelöltek fórumaMagyar zsidó adatbázisKülföldi zsidó adatbázisHungarian jewish travel guide

Közhasznúsági jelentés 2006

A herendi porcelángyár alapítója: Fischer Mór

A Herenden Stingl Vince keramikus által 1826-ban alapított kis üzemet – ahol elsősorban kőedénygyártással, valamint porcelán-előállítási kísérletekkel foglalatoskodtak – Fischer Mór vásárolta meg, 1839-ben (más források szerint 1840-ben).

Magyar Zsidó Nagyjaink

2008. Június

A Herenden Stingl Vince keramikus által 1826-ban alapított kis üzemet – ahol elsősorban kőedénygyártással, valamint porcelán-előállítási kísérletekkel foglalatoskodtak – Fischer Mór vásárolta meg, 1839-ben (más források szerint 1840-ben).

A herendi porcelán híres Rotschild mintájaAz ambiciózus Fischer új elképzelésekkel indította meg a művészi értékű porcelánok előállítását, gyártását. Terve a magyar arisztokrácia körében is hamar támogatásra talált, hiszen ez időben nehéz volt a klasszikus távol-keleti és európai porcelán étkészletek kiegészítése, pótlása.

Fischer Mór Tatán született 1800-ban. Mint az Esterházy-uradalom kocsmabérlője 1839-től Pápán egy keménycserépgyárat bérelt. 1840-ben Stingl Vincétől megszerezte a herendi porcelánfabrikát. A porcelángyárat egy év alatt építette fel, a gyártáshoz szükséges berendezéseket, tüzelőszert, nyersanyagok egy részét pedig Herend és vidéke szolgáltatta.

A gyár első nagy nyilvános megmérettetésére az 1842. évi magyar iparmű-kiállításon került sor, ahol szereplését Kossuth Lajos is méltatta a kiállításról írt ismertetésében.

A manufaktúra végül – főként a régi cseh gyárakból kikerülő olcsó porcelánnal való sikeres verseny érdekében – a XVIII. századi európai és a régi kínai porcelánok gyártására rendezkedett be. Ez az irányváltás Európa-szerte ismertté, és elismertté tette a herendi műhelyt. 1845-ben a bécsi és az amerikai műipari kiállításokon is nagy sikereket ért el.

A gyár a szabadságharc idején is működött, és Fischer Mór fiai katonaként dolgoztak a gyárban.

Az 1851-es londoni, valamint az 1867-es párizsi világkiállításon begyűjtött elismeréseknek köszönhetően a vagyonos magyar embereken kívül európai uralkodóházak tagjai is csatlakoztak a herendi porcelánmanufaktúra vevőköréhez: a megrendelők között a Rotschildek, Esterházyak, Batthányak mellett Viktória angol királynő, Eugénia francia császárné, II. Sándor orosz cár, I. Ferenc József Habsburg uralkodó, valamint Miksa mexikói császár nevével is találkozunk. A számukra egyedi tervezéssel készített minták azóta is forgalomban vannak és az eredeti megrendelők nevét viselik (pl. Rotschild-minta, Viktória-minta).

1867-ben, a párizsi világkiállítás sikere után I. Ferenc József császár Fischer Mórt a porcelánművészetben elért eredményei és érdemei jutalmául nemesi rangra emelte, a Fischer család nemesi előneve pedig 1870-ben farkasházi lett. Ezt később Farkasházy alakban családnévként használták.

Az 1867-es Párizsi Világkiállítás jutalma aranyérem, és Fischer Mór a francia becsületrend kitüntetését is megkapta.

1874-től a manufaktúra vezetését Fischer Mór fiainak adta át. Az 1880. február 15-én bekövetkezett halála után a gyártás színvonala erősen esett, a gyár többször gazdát cserélt és a művészeti irányzattól való eltávolodás a csőd szélére sodorta.

Fellendülés csak a század végén következett be, amikor az alapító unokája, Farkasházy Jenő lett a gyár tulajdonosa 1896-ban. Farkasházy Jenő képzett keramikus, aki külföldi gyárakban szerzett tapasztalatai alapján az alapító nyomdokain kívánt járni. Kiváló ízlésével ismét felélesztette a régi tradíciókat és emellett újdonságokkal is gazdagította a termékskálát. Az 1900-as párizsi és 1901-es szentpétervári kiállítások nagydíja igazolta törekvéseit. A két világháború között ismét a hagyományos Fischer Mór korabeli termékek reprodukálását folytatták és emellett figurális téren a kor szobrászainak legjobb alkotásaiból magyaros figurák gyártását kezdték meg.

1948-tól a Herendi Manufaktúrát államosították, az 1993-ban történt privatizáció óta pedig 75%-ban a dolgozók tulajdonában van.

Pári Mirella, Szegő András

Forrás:

www.herend.com

Révai nagy lexikona, 7. kötet, 1913

Dr. Sikota Győző: Herend porcelánművészete, 3. kiadás, Bp. 1984

További programok

[2008-05-23]

Gátlásos és agresszív fesztivál a Petőfi Csarnokban

Egyformán félreérthetően egy nyelvet beszélő három zenekar. „Gátlásos és agresszív” címmel fesztivált tartunk 23-án, pénteken, hogy értetek most is – mint mindig – meghaljunk a színpadon egy kicsit

[2008-05-24]

Lag BaOmer a Kiscelli Múzeumban

A Kidma zsidó diákszervezettel és a Bálint Házzal együtt LAG BAOMER alkalmából egy jó kis grill party-t szervezünk. Tábortűz, grillezés és jó társaság, ez vár rád, ha velünk tartasz szombat este. Lag Baomer apropóján Óbudán a Kiscelli Múzeum mellett verünk sátrat.

[2008-05-25]

Indafotóséta – Gödörtől a Szimpláig

Május 25-én vasárnap lesz a soron következő Indafotóséta, ezúttal az Erzsébet térről, a Gödörtől sétálunk majd a bevárosban egy romkocsmáig – nagy valószínűséggel a Szimpláig.

[2008-05-30]

Kocsis Zoltán jótékonysági hangversenye a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat javára

A világhírű zongoraművész 1990-ben felajánlotta, hogy minden év május 30-án, a születésnapján koncertet ad a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat javára. Saját bensőséges évfordulóját úgy ünnepli meg, hogy szegény és beteg gyermekeknek adakozik.

[2008-06-15]

Neves zsidó síremlékek nyomában II.

A nagy érdeklődésre való tekintettel a Mazsike megismétli „Neves zsidó síremlékek nyomában” sétáját.

Publikációk

Ássuk ki a budai Mátyás kori nagyzsinagógát!

„Történelmi szempontból világraszóló eseményről van szó. Évszázadokig néma volt a föld és épp a mi napjainkban veti fel zsidó emlékeit. A messze távolból is fel fogják keresni széles tömegek, mint az európai zsidó …

Hol van ma a pesti kabaré?

Az elmúlt évadban rövid áttekintést írtam a magyar kabaré fénykoráról, szűk negyven évről. Szándékosan használom az évad szót, hiszen a kabaré, akármennyire is tiltakoznak ellene, színházi műfaj. Onnan gyökeredzik. …

A herendi porcelángyár alapítója: Fischer Mór

A Herenden Stingl Vince keramikus által 1826-ban alapított kis üzemet – ahol elsősorban kőedénygyártással, valamint porcelán-előállítási kísérletekkel foglalatoskodtak – Fischer Mór vásárolta meg, 1839-ben (más …

Izrael hősi halottainak emléknapja és a függetlenség napja

„A zsidó nép Izrael földjén kelt életre, ezen a földön formálódott ki szellemi, vallási és politikai egyénisége, itt él önálló nemzeti életet és innét adta a világnak a Bibliát…”

Izrael megálmodói – Max Nordau és Theodor Herzl

Gondolkodtam, hogy a májusi Hírlevélben, amikor is Izrael Állam 60. születésnapját ünnepeljük, kiről is írhatnánk, magyar zsidó nagyjaink közül, akik valamiféleképpen kapcsolódhatnak ehhez az eseményhez. Végül is a …

Erec folyóiratKlezmer R”s együttesSabbatsong zenekarSófár EgyesületMakói Zsidó honlapMAZSIHISZJewish Meeting PointBÁLINT HÁZ

FőoldalMazsike AlapszabályMagunkrólKépgalériaTámogatóinkImpresszumE-mail

Mazsike 2008

Comments are closed.